Recorder podcastok

"A zenénél jobbat nem talált ki az ember arra, hogy együtt rezonáljon az univerzummal" - mondta hatodik adásunk vendége, Zságer Balázs, aki szeptember 17-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban egy nagy koncerttel ünnepli zenekara, a Žagar alakulásának húszéves évfordulóját. Ott lesz szinte mindenki a színpadon, aki az elmúlt két évtizedben megfordult az együttesben, és azzal kapcsolatban, hogy mire számíthat a közönség, így fogalmazott Balázs: "ha a zenével be lehet rántani őket, hogy a mostban legyenek, akkor onnan már csak egy lépés, hogy eksztázisba is kerüljenek". 

Megtudtuk azt is, hogy "egy ülő közönség előtt nem lehet fake-elni", illetve, hogy a színpadi jelenlét már fárasztja, ezért a jövőben más területekre koncentrálna jobban, például a filmzeneszerzésre, amivel már foglalkozott korábban is (Szezon, Az éjszakám a nappalod), de úgy érzi, a java még csak ezután jön. Most például csinált egy synthwave-stílusú számot a nyolcvanas évek budapesti underground-közegében játszódó Eltörölni Frankot című filmbe, ami egy házibulijelenetben fog felcsendülni. Nemrég elindította popzenei kiadóját is, és az első előadó, akit a szárnyai alá vett (Deva), rendületlenül tör felfelé. 

Miért nem ment el soha tehetségkutató versenybe zsűrizni? Hogyan változott a zenekar közönsége az évek során? Miért kellett pálinkával itatni a hangmérnököt, amikor a Depeche Mode előtt játszott a Žagar a Puskás stadionban? Tud úgy zenét hallgatni, mint egy normális ember? Tényleg kevesebb előítéletes energia van Ozorán? Miért nem csinál már reklámzenéket? Mesélt arról is, hogy mit hozott számára az apaság, miket tanul a nagy lányától, illetve, hogy érez-e szakadékot a generációk között. És persze megbeszéltük, hogy milyen érzés volt lubickolni egy kicsit a mainstream könnyűzene világában, amikor 2007-ben nagy sláger lett a Wings of Love, "a szám, amiben csak a refrén van".  

A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Ötödik adásunk vendége Rácz Gergő, korunk egyik legsikeresebb popzenésze, akinek a Mostantól című dala parádés kört futott tavaly. Milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki harminc éven át a magyar popszakma élvonalában maradhasson? Rácz Gergőt hallgatva felmerül, hogy a tehetségen felül például emberfeletti kitartás, elhivatottság, bátorság és szerénység. Egészen kiskora óta nem volt kérdés, hogy ő zenét fog csinálni. “Egyszer gondolkoztam csak el azon, hogy mással is foglalkozhatnék, de az csak egy napig tartott, mert iszonyú depressziós lettem ettől a gondolattól. Rájöttem, hogy nincs más alternatíva ahhoz, hogy boldog legyek” - mondja erről Gergő.

Tízévesen már dallamokat kreált a gitárján, és egy komplett popprodukciót talált ki az osztálytársával, pár évre rá pedig Fenyő Miklóst győzte meg a rátermettségéről. Így került be a Park nevű fiúzenekarba. Még le sem érettségizett, de már megjelent lemezen több olyan dal, amit ő írt. Aztán jött a V.I.P., az Eurovíziós szereplés, a haknik, a rajongói klubok, majd az acapellázás a Fool Moonban, és végül a dicsőséges szólókarrier. A több mint 100 perces beszélgetésünk során részletesen kitárgyaljuk az összes fontos állomást és fordulópontot, a fenteket és a lenteket, a sikereket és a csalódásokat.

Milyen érzés fél napokat álldogálni lemezkiadók előtt hóban-fagyban? Mikor derült ki, hogy van keresnivalója ebben a szakmában? Miért lett vége a V.I.P.-nek szinte a csúcson? Hogyhogy nem volt lámpaláza Dublinban? Mire gondol, amikor megszólítja egy rajongó? Hogyan rántja ki magát egy alkotói válságból? Mi okozott feszültséget a Fool Moonban? Miért nem hisz az albumban? Mennyire fontos, hogy milyen a klip? Ez mind kiderül a podcastból, és persze az is,hogy hogyan élte meg Rácz Gergő a tavalyi évet, és a minden eddiginél nagyobb sikert, amit a Mostantól hozott számára.

A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Negyedik adásunk vendége Márton Dániel, a Ricsárdgír zenekar frontembere. Beszélgettünk a küzdelmes kezdetekről, amikor éveken át tíz-húsz ember előtt léptek fel, nem foglalkoztak a YouTube-bal meg a Facebookkal, inkább magnókazettákon dugták el a dalaikat a Media Marktban. Ott indult el valami, amikor a Repülőgép című klipjüket lejátszották az X-Faktorban (Dani anyukája küldte be a klipversenybe), és beszélgettek velük egy kicsit a műsorban - másnap megtöbbszöröződött a követőik száma, és elkezdték vidékre is hívni a zenekart.

Aztán kábé minden évben történt egy-két olyan esemény, amely előre lendítette a zenekart. Ilyen volt például drMáriás cikke a Recorderben (amit Dani “rikorder”-nek ejt), amelyben a Tudósok-vezér azt írta, hogy "színre lépett egy nagyon szerethető, nagyon friss, nagyon őrült, nagyon önmarcangoló, nagyon eredeti, nagyon jó lemezt az asztalra letevő kitűnő fiatal zenekar".

A Ricsárdgírnél valami vagy ösztönösen működik, vagy egyáltalán nem, mert ahogy elkezdenek túlagyalni valamit, az erőltetetté válik (például sosem sikerült elvonulniuk vidékre, és tervszerűen számokat írni, ahogy azt a legtöbb együttes szokta csinálni). Elképesztő viszont az a szabadság, ami miatt például az egyik dalban egyszer csak a Mambo Italianót kezdik énekelni, egy másik szám pedig hirtelen átcsúszik a Butterflyba a Crazy Towntól. Nem sok embernek jutna ilyesmi eszébe, és még kevesebb merné aztán úgy is hagyni. Lehet, hogy Dani egy zseni? - merült fel a kérdés, de ő erősködött, hogy nem az.

Egy halom egyéb kérdésre viszont tényleg választ kap a hallgató. Hipochonderként milyen volt Dani számára a pandémia időszaka? Hogyan rántotta ki a színpadi pánikrohamából egy szarvasbogár? Miként győzte le a bogárfóbiáját a kisfia kedvéért? Miért blokkolt le, amikor a Halálorgazmus zenekarral lépett színpadra? Kinek az ötlete volt a második Ricsárdgír-album címe (The Dark Side of the Moon)? Hogyan segített neki az X-akták túlélni a Covid-helyzetet? Miért volt eleinte egy konditeremben a zenekar székhelye? Ördög Nóra mit szólt a róla szóló dalhoz? Mennyi az önéletrajzi ihletés a Palvinbarbi című számban, és hova próbálják most elhívni a híres magyar szupermodellt? Van határa Dani Harrison Ford-imádatának? Nehéz HÉV-vel járni koncertezni?

Kacskaringós úton ugyan, de csak eljutunk az áttörés évéhez, 2019-hez, amikor kijött a zenekar fantasztikus harmadik albuma, a Rise of The Koala. Ebben az évben annyi minden történt, hogy Dani írt erről egy hosszú listát, amit végül nem olvasott fel a műsorban, de megmutatta, és valóban tök hosszú volt. A legnagyobbat minden bizonnyal a SzintisLaci című daluk szólt, karöltve a Budapest TV stúdiójában forgatott klippel, ami egy isteni szerencsének köszönhetően jutott el nagyon sok emberhez: Sergio Santos, "a latin zene népszerű hazai képviselője" kirakta a klipet hivatalos Facebook-oldalára, ahol több mint 7 millióan nézték meg.

Nagyon sok külföldi rajongója lett a zenekarnak, de a SzintisLaci észbontó sikerét sajnos nem tudták rendesen meglovagolni, mert hiába kaptak meghívásokat olasz, brit, francia és brazil fesztiválokra is, pont bedurrant a Covid, és ezek a rendezvények mind elmaradtak. Összejött viszont a teltházas lemezbemutató koncert az Akvárium Nagyhalljában, 1400 ember előtt.

Három évvel ezelőtt azt mondta Dani, hogy még három év van a Ricsárdgírben, és most is azt mondta, hogy még három év van a Ricsárdgírben. Mindenesetre szeretné még azelőtt abbahagyni, hogy elkezd kínossá válni az egész, vagy haknizenekar lesz belőlük. A Rise of The Koalánál jobb lemezt ugyan nem lesz könnyű csinálni, de azért valószínűleg megpróbálkoznak vele, vagy szép lezárás lenne az is, ha búcsúzólag megvalósítanák Dani régi álmát: a zenekarról szóló egész estés trashmusicalt, aminek a forgatókönyve már kész is van.

A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Harmadik adásunk vendége Polgár Odett, aki a Megasztár harmadik szériájában tűnt fel, és már több mint 15 éve a magyar popszakma meghatározó alakja. Olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Hanyatt és a Van az a pillanat, de a Marsalkó Dáviddal közös Holnapig is nagyot ment. Háromszor szerepelt A Dal című tehetségkutató műsorban, a Sztárban sztárból Nena 99 Luftballons című számának német eredetijével búcsúzott, de ő énekelte minden idők második legjobb magyar tévésorozatának (Társas játék) a főcímdalát is.

2014-ben a Blondie előtt lépett fel a Budapest Arénában, és azzal kezdődik ez a beszélgetés, hogy elmeséli, hogyan jött ez a lehetőség, és milyen érzés volt, amikor Debbie Harry kétszer is megtapsoltatta őt a közönséggel. Három évvel ezelőtt még úgy fogalmazott, hogy "amíg mozgok, amíg hangot tudok kiadni, a színpadon szeretnék lenni", de most már nem teljesen biztos benne, hogy élete végéig ezt akarja csinálni. "Borzasztóan sok minden történt három év alatt" - mondta most. Például elindította a Zenél az utca című tehetségkutató vlogsorozatát, amivel rengeteg terve van még.

Miért akart annyira kijutni az Eurovíziós Dalfesztiválra ("Én értem a viccet, csak én szeretem")? Hogyan tanulta meg elviselni az ostoba embereket? Miért hozta meg azt a döntést, hogy a magánéletéről soha nem beszél a sajtóban? Miként tekint vissza a megasztáros szereplésére? Zavarja az idő múlása? Miért köszönte meg Chloë Sevigny-nek az egyik klipjét? És mi volt az a pánikroham a lemezbemutató koncertje előtt?

Szó esett az élő fellépéseiről is, amik mindig élményszámba mennek. Gyakran szinte tudatmódosult állapotba kerül a színpadon, és a 2014-es VOLT fesztiválon egyszer csak bevillant neki, hogy ki akarja próbálni a stagedivingot. Az sem érdekelte, hogy miniszoknyában van, fogta magát, és bevetette magát a tömegbe. Azóta ez kötelező eleme a koncertjeinek. És persze beszélgettünk a 2011-es évről, amikor beütött a Hanyatt ("a mai napig szerintem senki nem tudja megmagyarázni, hogy miért lett sláger az dal").

A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Második adásunk vendége Csemer Boglárka, alias Boggie, aki a Parfüm című dalával olyan nemzetközi kört futott, mint magyar előadó szinte soha, majd megnyerte A Dalt és 220 millió ember látta őt énekelni az Euróvíziós Dalfesztiválon.

"Egyik nap még az ismeretlenség nyugalmával írogatom a kis dalaimat, fellépegetek itt-ott, aztán hirtelen egy hét alatt megnézik 13 millióan a dalomat. Ez egy olyan népmesei sztori, hogy én se hiszem el sokszor" - mesélte a podcastunkban Boggie a 2014-es évről, amikor a Parfüm letarolta az internetet. A nagy sikert fel kellett dolgozni, és nem volt mindig könnyű "elviselni az egész világ figyelmét". Hogyan merült fel egy nemzetközi karrier lehetősége akkoriban, mik voltak ennek a veszélyei, és mit bánt meg ezzel kapcsolatban?

Egy évvel később jött A Dal, és az Eurovíziós szereplés, ahol egy balladát, konkrétan egy világbéke himnuszt énekelt. Akkor ezt egy jó következő lépésnek gondolta, de ma már látja, hogy amennyit nyert vele, annyit veszített is. Ellepték a trollok az közösségi médiás felületeit, megjelentek a rosszakarók, megkörnyékezte a bulvár, és leszívta az energiáit a versennyel járó körítés. "Ez a dal nagyon elkomolyított" - mondta még erről, és utána évekbe telt, mire újra hívták fesztiválokra. Megbeszéltük azt is, hogy mennyire volt bosszantó ebben az időszakban, hogy feltűnt a színen egy másik Bogi nevű énekesnő.

Tipikus csepeli munkáscsaládból származik, úgy nőtt fel, hogy mindent neki kell megoldania, és ez a zenei karrierjével kapcsolatban is igaz, különösen mióta önmaga menedzsere lett. 16 éves kora óta van együtt a férjével, Nagy Bálint filmrendezővel, akinek a fejéből kipattant a Parfüm videoklipjének zseniális ötlete. Szó esik arról is, hogy mi változott azzal, hogy anya lett, és miért nem költöztek külföldre. "Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az utóbbi másfél évben nem jutott eszembe, hogy nagyon gyorsan el kéne húzni innen" - jegyezte meg.

A kezdetektől fogva következetesen három nyelven kommunikál a rajongóival, és a most készülő negyedik lemezén is lesznek angol és francia nyelvű dalok. A pandémia alatt jött rá, hogy a francia vonalat tovább kell építeni, mert a koncertek kiesésével "ebből egy COVID alatt nem lehet megélni". 

Itthon pedig szeretne nyitni egy szélesebb közönség felé, és elgondolkozott azon is, hogy ezért milyen kompromisszumokra hajlandó. Azt tűzte ki célnak, hogy az új albumon csak slágerek lesznek, a legújabb dala, a most pénteken a Recorderen debütált Füst is már ezt a vonalat képviseli: "van benne egy kis trendiségre hajazás, amit eddig nem csináltam, de imádom, és teljes mellszélességgel vállalom".

A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Első adásunk vendége Varga Zsuzsa, aki az ezredforduló egyik legnépszerűbb popzenekarának, a Venusnak volt az énekesnője, és olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Régi nyár és a Kockahas. A zenekarból távozása után több sikeres szólólemezt megjelentetett, majd hat éven a Stopsonic nevű electro-pop formáció tagja volt. Jelenleg egy újabb szólóanyagon dolgozik, de előtte még kiadta a Legszebb rémálmom című dalt, amiről így mesélt A Nagy Évem podcastban: 

"Ez a dal egy vallomás, ami egy időszak lezárásáról szól. Egyrészt egy párkapcsolat, másrészt a rossz életem lezárásáról. De azért van vége, mert én akartam, mert pusztító volt, mert nem működött. Úgy éreztem, először le kell zárjak mindent, és csak utána kezdhetek bele valami újba, valami tök másba. Légüres térben lebegek ezzel a dallal, valami lezárul, valami elkezdődik. Ez egy kiragadott pillanat, amiben arról beszélek, hogy sok minden jó volt, sok minden szar volt, és most lezárom ezt." 

Zsuzsa nem szokott rágódni a múlton, és sosem szokott nyilatkozni a régi dolgairól, de most egyszer és utoljára a kedvünkért kivételt tett, és közel két órában végigbeszéltük azt az utat, amit az elmúlt három évtizedben bejárt az életében. 

Az ingázást tanya és kisváros között, a sötét koleszos időszakot, a zenekarozás kezdeti eufóriáját, a sikerrel együtt érkező alattomos húzásokat, az édesanyja elvesztését, az elválást a zenekartól, az újrakezdések sorozatát, a hatéves kitérőt az alkalmazott showbusiness világába, a hazatérést, a megszabadulást a függőségektől, és az ugrást abba, amitől egyszerre a legjobban fél, és amire a legjobban vágyik. 

A podcast műsorvezetője a Recorder magazin vezető szerkesztője, Varga Ferenc, aki kilenc éve készíti az egyik legnépszerűbb magyar filmes podcastot (Filmklub). A műsor vizuáljáért Kenczler Marci felel, a főcímzenéért Kristóf Norbert. 

A Nagy Évem podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program kollégiumának támogatásával jött létre.

A Nagy Évem című podcastban magyar előadókkal beszélgetünk áttörésről, karrierről sikerről és bukásról - arról az évről, amelyik elindította őket a popsztárrá válás útján. Íme egy kis részlet a június 18-án érkező első adásból, amelynek vendége Varga Zsuzsa, a Venus együttes egykori énekesnője.

műsorvezető: Varga Ferenc

Ez a podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program kollégiumának támogatásával jött létre.