Hogyan tartja karban a mentális egészségét egy táncművész, akitől egyszerre elvárás a művészi kreativitás és a sportolókéhoz hasonló életvitel? A “táncművész” alakjához társadalmilag nagyon sok sztereotípia tartozik: ilyenek például a túlfűtött szexualitás, a “könnyűvérűség” vagy az étkezési- és testképzavarok, amivel a mainstream média, a sorozatok és filmek gyakran kapcsolják össze a táncot. Miért alakultak ki ezek, és mit tehet ellene a művész és a közege? Milyen testképeket fetisizál a táncművészet és mennyire van tere a különlegességnek, a “másságnak”?