Ha unalmas, fantáziatlan munkát kell végeznünk, mindig azzal vigasztaljuk magunkat, hogy Tim Burton is hány évet lehúzott Disney-animátorként. Ez a különc zseni innen jutott el rövid úton oda, hogy alig harmincévesen rábíztak egy olyan hollywoodi szuperprodukciót, mint az 1989-es "Batman", amit még felül is múlt az 1992-es "Batman visszatér"-rel, de a német expresszionista rémfilmek világát idéző, kisgyerekeket elijesztő folytatás után már nem kapott újabb lehetőséget. Pedig nála alkalmasabb, érzékletesebb adaptálót nem is találhattak volna a képregényhez, hiszen Tim Burton a nappal és éjjel, élet és halál mezsgyéjén mozgó freakek és outsiderek - legyen szó a gyerekkori sokktól torzóban maradt Bruce Wayne-ről, a csatornákban élő Pingvinemberről, a félbemaradt Ollókezű Edwardról vagy éppen a csokoládégyáros Willy Wonkáról - legjobb rendezője. Vagy valami szörnyű gyerekkori trauma miatt, minthogy karácsonykor húzogatta a szaloncukrot, ráborult a fa és kiszállt belőle egy garmada denevér, vagy azért, mert már eleve fordítva drótozták össze az agyát, amit a szénaboglya-frizurájával takargatott. Karácsonyi műsorunkban Tim Burton filmjeiről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: