A Kádár-kori Magyar Televíziótól a Szív TV-n át a kortárs internetes televíziózásig terjed a horizontunk a mindig csak magukat adó csodabogarak felsorolásánál, ők azok, akiknek a CV-jében csak annyi áll, hogy „médiaszemélyiség”, és egytől egyig kanonikus figurák, bár Kant nem írt róluk "Az ítélőerő kritikájában". Különös ismertetőjelük, hogy ha kiválasztunk egy embert a Föld majd’ 8 milliárd lakosa közül, és leültetjük a képernyő elé, a magyar nyelv, az adott korszak és a kultúra ismerete nélkül körülbelül 5 másodperc alatt jön rá csodabogarainkat nézve, hogy itt valami nincs rendben. Persze mindenki más az emblematikus tévés arcokat, műsorvezető legendákat, kvízmester doyeneket, riporter mastermindokat, bemondóhéroszokat listázná rajtunk kívül, de mi tudjuk: ahhoz, hogy pontosan lássuk, mi a nívó, azt is tudnunk kell, hogy mihez képest az. Barkácstelevíziók innen, bugyigyűjteményeken túl, az elveszett ékezetek tengerén.

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A top ten a "Régen minden jobb volt - Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai" című könyvünkben olvasható: