Typotex podcast

Oláh Andrea Érdi Péterrel, Rangsorolás című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Naponta találkozunk országokról, iskolákról, termékekről vagy éppen emberekről készült különböző rangsorokkal. A rangsoroláshoz való viszonyunk azonban kettős: döntéseinket segíthetik az informatív és objektív listák, viszont a torz, szubjektív, esetenként manipulált értékelés megnehezítheti a választásunkat. Új kötetében Érdi Péter, a komplex rendszerek tudományának tanára intellektuális kalandra hívja az olvasót, amely során kiderül, miért is olyan nehéz a személyes és a tárgyilagos ítéletek között navigálni.

A tavaly Oxfordban megjelent könyv a kultúra, politika és tudomány számos területéről vett példán keresztül szórakoztatóan mutatja be a rangsorolások elkészítésének sajátosságait, valamint az eredményekre való reagálás rejtett törvényeit. A rangsorok adatokon, emberi feltevéseken és számítógépes algoritmusokon alapulnak. A szerző óvatos optimizmussal azt sugallja, hogy döntéseink kialakításakor megtalálhatjuk a természetes és mesterséges értelem alkalmazásának helyes arányát.

A mindenütt jelenvaló rangsorolás izgalmas esetei a top 10 listák, a Tízparancsolat, a korrupciós indexek, a tudományos teljesítmények értékelése, a műalkotások beárazása és a sakkozók Élő-pontrendszere, illetve negatív oldalról a másodiknak lenni lesújtó érzése, a tekintélyre való megtévesztő hivatkozás vagy a választások manipulálása.

Oláh Andrea Balázs Andreával, a kötet fordítójával Markéta Baňková Semmi az egész című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Génjeink bábjai lennénk csupán? Vagy a neveltetésünk határozza meg a gondolkodásunkat? Vajon befolyásolhatják-e akaratunkat a paraziták? Rokonokhoz vonzódni puszta narcizmus? Tomáš egyetemista, genetikát tanul, és egy tudós szemével látja a világot. Világképe azonban kissé eltorzult: a környezetében élőket csak biológiai gépeknek tekinti. És ez még a szerelmi életére is hatással lehet. A felelőtlen kezekbe kerülő génmanipuláció eshetősége azonban mindenki számára veszélyes következményekkel járhat. Az ellenállhatatlan fekete humor mögött komoly kérdések vetődnek fel életről, halálról, családról és a nélkülözhetetlen szeretetről. Ez a biológiával ötvözött groteszk regény még a legszkeptikusabbak fantáziáját is megmozgatja.

Oláh Andrea Birkás Béla pszichológussal, A lélek sötét oldala című könyv egyik szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Bereczkei Tamás – Czibor Andrea – Birkás Béla (szerk.):  A lélek sötét oldala

Az erkölcsi szabályok semmibe vétele, a másokon való átgázolás vagy a számító kihasználás elítélendő tettek, ám nagyon is érthető érdekek vezérlik őket, enyhébb változataik kulcsszerepet játszanak sok köznapi antiszociális cselekedetben. A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenségek, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak. Az úgynevezett Sötét Triád személyiségkoncepció e „mindennapos” szabálysértő viselkedésformákhoz kötődő vonásokra, az átlagemberekben is jelen lévő „sötét oldalra” hívja fel a figyelmet. Az egyéni életúton és érzelmi-értelmi módosulásokon túl az evolúciós folyamatok szintjén is vizsgálandó, mi hajtja énünket, hogy képes legyen az együttélést sértő döntésekre anélkül, hogy átlépné a kiközösítés határát. Fontos megértenünk, hogy általános elutasítása ellenére miért maradhatott fenn a Sötét Hármas. A kötetben a törvény általi büntetést vagy pszichiátriai kezelést követelő klinikai dimenziókba is betekintünk.

Oláh Andrea Mihályi Zsuzsa fordítóval beszélget Marcin Wicha Amit nem dobtam ki című regényéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Mit kezdjünk a szeretteink halála után ránk maradt örökséggel? Az elbeszélő egy nap az édesanyja által felhalmozott rengeteg holmi között találja magát. A könyvek, bútorok, lakberendezési tárgyak sokaságának válogatása közben felsejlenek a múlt kesernyés vagy mulatságos emlékei, amelyek révén átgondolja az édesanyjához fűződő kapcsolatát, és egyben a saját helyét a világban. A szülők generációjának, a háború utáni gyerekek „gondtalanságra programozott” nemzedékének nagyon is súlyos örökséggel kellett szembenézniük, különösen, ha zsidó családba születtek: a szocialista Lengyelországban uralkodó elhallgatáspolitika, majd az újra fellángoló antiszemita hullám sajátosan csalárd beszéd- és viselkedésmódra nevelte az embereket. A volt pszichológus, anya, feleség és nagymama szókimondó őszinteségével, megingathatatlan tartásával, határozott ízlésével és öntörvényűségével vette fel a harcot a rendszerszintű hazugságokkal és önbecsapásokkal, s közben észrevétlenül is örökül hagyta fiának, milyen hangot üssön meg a packázó hivatalnokokkal, a porszívóügynökökkel és a giccses közhelyeket puffogtató tömegemberekkel.

Oláh Andrea Bába Laura fordítóval beszélget Pasi Ilmari Jääskeläinen Dombvárosi rejtekjáratok című kötetéről a a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Olli Suominen sorra veszíti el az esernyőit. De mintha saját magát is elveszítette volna valahol, miközben, úgy tűnik, mindene megvan. A Domb tövében él családjával, egy ifjúsági könyvkiadó igazgatójaként a munkája érdekes, sőt egy új hobbija is van, amióta szórakozottságában teljesen véletlenül belépett egy filmklubba. Ám amikor kiadója számára új szerzőt keres, kamaszkori szerelme, Kerttu jelentkezik be nála a Facebookon, és ezzel minden megváltozik. Ahogy sorsa egyre inkább összefonódik Kerttuéval, Olli makulátlan és kiszámítható élete kicsúszik az irányítása alól: elfojtott emlékek törnek a felszínre gyerekkori nyarakról és kalandozásokról a rejtekjáratokban, az álom és az ébrenlét összemosódik, a sötét reménytelenséget felváltja az elsöprő szenvedély, és Olli esélyt kap arra, hogy megtalálja régi önmagát.

Oláh Andrea Boross Ottilia fordítóval beszélget David Greaber Bullshit munkák című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Bullshit munka az, ami ha az egyik pillanatról a másikra eltűnne a föld színéről, észre sem vennénk a hiányát. Ezek azok a tökéletesen értelmetlen munkakörök, amelyek nem járulnak hozzá a világ működéséhez, és semmi szükség a létezésükre. David Graeber anarchista antropológus idesorolja a PR-tanácsadók, a vállalati ügyvédek, a kommunikációs koordinátorok, a telemarketingesek vagy épp az éjszakai pizzafutárok munkáját, ellenben a bérgyilkos tevékenységét nem. A szerző tudományos igényességgel, de élvezetes, könnyed stílusban térképez fel egy olyan jelenséget, amelyhez talán nekünk is több közünk van, mint amennyire beismerjük magunknak. Kutatásokra és őszinte vallomásokra alapozva jár utána a feszítő kérdéseknek: Miért boldogtalan a jó fizetés ellenére is a legtöbb bullshitmunkás? Mi az oka annak, hogy manapság annyira elszaporodtak a bullshit munkák? Általában miért keresnek keveset a valóban értelmes munkát végzők, például a tanárok vagy a kukások?

Oláh Andrea Horváth Balázzsal, a Typotex Kiadó főszerkesztőjével Dermot Turing X, Y, Z – az Enigma feltörésének igaz története című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Az Enigma feltörése a második világháborús legendárium része, amellyel a történészektől kezdve a hollywoodi forgatókönyvírókig sokan foglalkoztak. Utóbbiak ugyan gyakran egy kiváló elme vagy egy veszélyesebb esemény köré szőve leegyszerűsítették a történelmet, azt viszont elérték, hogy ennek az elméleti áttörésnek a ténye és a jelentősége közismert legyen. 

Oláh Andrea Bodor-Eranus Elizaval, A pletyka természete című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Melyikünk ne kezdené hegyezni a fülét, ha azt hallja, hogy a kisboltban épp a szomszédjáról beszélgetnek? Vagy ha elcsípi a munkahelyi folyosón a hírt, hogy veszélybe került a fizetésemelés? A pletyka, amely mindig is jelen volt a társadalmi életben, ősi szükségletünk, és messze több mint szórakozás, unaloműzés, netán áskálódás. Már a Neander-völgyiek számára is nélkülözhetetlen közlési módot jelentett, akik az információcsere segítségével a kooperáció egyre szorosabb és elvontabb formáit tudták kialakítani. Régen a szóbeszéd szintjén érvényesült, később az újságok hasábjain is megjelent, mára pedig megtöbbszöröződött a láthatósága: a digitális világban minden korábbinál gyorsabban termelődik és terjed a pletykatartalom.

A könyv feltárja a pletyka kulturális és evolúciós gyökereit, összehasonlítja az egyes tudományterületek elméleteit, emellett válogatást kínál az irodalom pletykakincséből, és gyakorlati tippekkel is segíti az olvasót, hogyan kerülheti el a kompromittáló, kellemetlen, visszás kommunikációs helyzeteket. Vajon felesleges időtöltés-e a pletyka, vagy nagyon is komoly lehetőségeket tartogat számunkra?

Oláh Andrea Horváth Balázzsal, az Erkölcs és civilizáció című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Egy összeomlani készülő civilizációban élünk – ez a megállapítás lassan mindenki számára evidencia. Ugyanakkor a jogos kritikák elismerésétől nagyon távol vagyunk. Horváth Balázs, a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének humánökológiai problémákkal foglalkozó oktatója, A beteg bolygó című, látlelettel szolgáló könyve után ezúttal a nagyobb közösségek (államok, egyházak) szerepét vizsgálja néhány, az ember életét alapvetően jellemző fogalmon keresztül, mint például az erőszak, az egyenlőség, a játék és a szexualitás kérdésköre, vagy éppen az erkölcsösség. A nagy kérdés, hogy jobb helyzetben vagyunk-e ma, mint egy gyűjtögető-vadászó ember? Ha igen, akkor érdemes volt végigcsinálni az elmúlt tíz évezred nyugodalmasnak nem nevezhető időszakát, és érdemes lesz továbbmennünk ugyanebbe az irányba. Ha nem, akkor viszont sok mindent át kell értékelnünk…

Oláh Andrea Déri Ákos szerkesztővel, Byung-Chul Han Pszichopolitika című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. 

Byung-Chul Han berlini filozófus, hasonlóan A kiégés társadalma című művében megfogalmazottakhoz, folytatja a neoliberalizmus kritikáját. Újabb munkája is olyan esszék füzére, melynek gondolatai megkerülhetetlen figyelmeztetéssé állnak össze. Leírja a neoliberális rendszer uralom- és hatalomtechnikáját, amely Foucault biopolitikájával ellentétben a pszichét tekinti kizsákmányolható termelőerőnek. Han minden aspektusában elénk tárja a szabadság válságához vezető neoliberális pszichopolitikát. Bemutatja, hogyan veszi igénybe a hatalom a lelket, s mindezt milyen új technikák révén éri el, vagyis miféle „pszichopolitikai rezsim” jellemzi korunkat.