Typotex podcast

Oláh Andrea Orosz István grafikusművésszel, a Pótszarv című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Lehet, hogy személyes történetek, önvallomás: a szerző maga a rinocérosz, akinek az igazi szarva a képzőművészet, a pót meg az irodalom. Bár elég kicsi ez a pótszarv… Ráadásul nem is valódi, csak Dürer tévedése miatt van ott. Vagy inkább Dürer képzelete miatt! Végül is valahol ez a művészet, nem? Igen. Odaképzelsz valamit, ami lehetne ott, de nincs ott. És vajon le tudsz rajzolni valamit, amit nem tudsz elképzelni?

Oláh Andrea Martín Olmos Fekete panoptikum című könyvéről Kiss Barnabással, a kötet tervező-szerkesztőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Különc gyilkosok, féllábúak, egy összetákolt generális, kivégzett elefántok, Al Capone sebhelyei, a halál kocsmája, a hóhér magányossága, egy balfácán, akinek eladtak egy villamost, az argentin diktátor, aki elveszített egy távvizelő versenyt, a Szőkeség, egy náci akcióhős és egy kuplé egy halott légiósról. Hogyan ne tellvilmosozzunk (à la William S. Burroughs), és hogyan készül a popkannibál? Sztálin vs. John Wayne, a spanyol király vadászata, Norman Mailer egója, Oszáma pózai, Szent Sebestyén vértanúsága, egy kiválóan célzó bandzsa, két szerencsétlen, akit meglincseltek, a Hasfelmetsző első áldozata és a fenevad nevei. Néhány téma az albacetei bicska élességű iróniával és egy cápa empátiájával megáldott baszk szerző (a PC nyelvezetét hírből sem ismerő, viszont roppant szórakoztató, bár kissé morbid) gyűjteményéből, melyből felsejlik annak a lényege, melyet leegyszerűsítve emberi gonoszságnak hívnak.

Oláh Andrea Kai Michel – Carel van Schaik Az ember három természete című könyvéről Letenyei László antropológussal beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

A Biblia minden idők legsikeresebb könyve. Akár tisztelve, akár elutasítva Isten szavait, még senki sem próbálkozott meg a Szentírást akként olvasni, ami valójában: az emberiség krónikájaként, melyben az ősök bátran néznek szembe a földi élet megpróbáltatásaival és kihívásaival.

Az evolúcióbiológus Carel van Schaik és a történész Kai Michel egy egészen újszerű olvasatát adja a Homo sapiens kulturális evolúciójának. Állításuk szerint a Biblia a legnagyobb történelmi fordulatnak igyekszik értelmet adni, nevezetesen a vadászó-gyűjtögető életmód földművelő társadalommá való átalakulásának.

A két szerző a kognitív tudomány, az evolúcióbiológia, a régészet és a vallástudomány legfrissebb kutatási eredményeivel felvértezve vezeti végig az olvasót a paradicsomtól egészen a Golgotáig.

Ez a radikálisan újszerű bibliaértelmezés nemcsak azt mutatja be, hogy a Szentírás jóval több, mint a zsidó és a keresztény vallás pillére, Istentől sugalmazott szent tanítások gyűjteménye, de egyben egy úttörő tudományos kísérlet átfogó dokumentuma is.

Oláh Andrea Horváth Balázzsal, a Typotex Kiadó főszerkesztőjével, Rodaan Al Galidi Az autista és a postagalamb című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Geert egész élete a fogantatás pillanatától kezdődően nem a leghagyományosabb mederben zajlik. Édesanyja egyedül neveli őt, és az anyuka munkahelyének, a senkinek nem kellő hagyatékokat kiárusító adományboltnak a hátsó traktusában laknak. Geert számára a sok lom jelenti az igazi világot. Éjszakákat tölt el itt bütykölgetve. Egy nap ráakad egy törött Stradivari-hegedűre és mellette a hegedű hangját rögzítő felvételre. A zene hatására a raktári kanapék faanyagát felhasználva először kipótolja a repedéseket a hegedű testén, majd pontos másolatok elkészítéséhez fog. Hegedűkészítőként meggazdagszik, és végre saját házat vehet. Itt azonban egy újabb abszurd helyzettel szembesül. Hiába próbál megszabadulni elődje postagalambjától, az természetéből adódóan mindig visszatér hozzá. A galambnak különös ismeretségeket és egészen groteszk kalandokat köszönhet, hogy végül az olvasóval együtt belássa, a bennünket körülvevő világ – akárcsak ő maga – nem is olyan fura, sokkal inkább csodálatosan és szerethetően különleges.

Oláh Andrea Jim Holt Amikor Einstein Gödellel sétált című könyvéről Máté Andrással, a kötet lektorával beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. Mi kötötte össze a küllemre nagyon is eltérő két embert? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a természettudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították. Jim Holt esszéiben részben az ő, részben a hozzájuk mérhető tudósok lélegzetelállító gondolatait magyarázza el, miközben címlapokra emelt vagy éppen elfeledett életrajzi részletekbe kínál betekintést. Emmy Noether matematikustól kezdve a számítástechnikai úttörő Alan Turingon át a fraktálok felfedezőjéig, Benoit Mandelbrotig olyan személyiségeket ismerhetünk meg, akik döntő befolyást gyakoroltak arra, ahogyan a világra tekintünk, ahogyan a tudásunkra szert teszünk, sőt még arra is, ahogyan az életünket vezetjük.

Oláh Andrea Déri Ákos szerkesztővel, Byung-Chul Han A kiégés társadalma című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig – a tőke pedig szabadon áramlik tovább. 

Oláh Andrea Mosóczi Andrással, A gondolkodás forradalma című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Lehet-e még hely a végtelen szállodában, ha minden szoba foglalt? Hogyan viselkednek a skizofrén nullák? Mi történt Steve Jobs garázsában? Miféle egyenletek működtetik a világot? Mi a különbség a Notre Dame és egy nanoűrhajó között? Van-e közös vonás Newton fluxióelméletében és a Mona  Lisában? Nem kell matematikusnak lennünk ahhoz, hogy mindezeket megértsük. 

Oláh Andrea Horváth Balázzsal, A beteg bolygó című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Az enciklopédikus munka globális látlelete szívderítőnek cseppet sem mondható képet tár elénk korunk környezeti, energetikai és demográfiai problémáinak bemutatásával. A mezőgazdálkodásra való áttérés, valamint a tudományos és technikai forradalom váratlan következményekkel szembesítette az emberiséget: a napjaink korszelleméből fakadó, mindnyájunk által evidensnek gondolt vélekedéssel szemben az egyéni életminőség valójában nem javult, hanem romlott.

Horváth Balázs 2007 óta a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója. Kutatásai során a figyelme egyre inkább a globális kérdések felé fordult, és humánökológiai problémákkal kezdett foglalkozni. Jared Diamondhoz hasonló közérthetőséggel és alapossággal elemzi civilizációnk állapotát.

Oláh Andrea  Inzelt Györggyel, a Természettudomány háborúban és békeidőben című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Honnan ered a magenta szín elnevezése, és mi köze van egy csatához? Ha a Nobel-díjra aspirál valaki, a tudományos teljesítmény mellett esetleg a személyes kapcsolatok kiépítése is fontos lehet? Ha pedig az uralkodótól függ valaki sorsa, akkor lehet-e alapozni a tudományos karriert dicsőítő költeményekre?

Oláh Andrea Bödecs Lászlóval, Espen Ytreberg Amundsen című könyvének szerkesztőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

https://www.typotex.hu/book/11228/espen_ytreberg_amundsen

Mi lehet nagyobb cél egy ember számára, mint hogy utolérje a példaképét, sőt alkalomadtán túl is szárnyalja? Amundsen gyerekként rohan a kocsi mögött, amely a hazatérő hős felfedezőt, Fridtjof Nansent furikázza. Ő az első a tömegben. A kocsiból kipillantó és integető Nansen még nem tudja, hogy a fiú felnőve a legnagyobb vetélytársává válik majd. Roald Amundsen magának való, csöndes, de céltudatos figura. Első akar lenni az emberiség éppen legnagyobb versenyében, nevezetesen a Ki jut el előbb a világ végére? című játékban. Mi mindent kell feláldoznia egy ilyen cél elérése érdekében? Időt, pénzt, kutyákat, barátságokat, embereket – mindez elég lesz hozzá? A vezetőnek hidegebbnek kell lennie magánál a Déli-sarkpontnál is, hogy átvezesse az embereit a végtelen fagyon és az átláthatatlan ködön. Ez a hódítás kemény férfimunka: verseny az angolokkal, a természet legzordabb körülményeivel és főleg önmagukkal. Az ember, aki elérte a világ végét, mi többet mondhat annál, hogy mérései többé-kevésbé pontosak? A cél műszerekkel valójában betájolhatatlan.