Typotex podcast

Oláh Andrea Déri Ákos szerkesztővel, Byung-Chul Han A szép megmentése című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

AZ OKOSTELEFONOK OPTIMALIZÁLT FELÜLETEIN ÁRVÁN TÜKRÖZŐDÜNK

A lájkokat követelő felszínes banalitással szemben Byung-Chul Han a szépség megrázóbb formáihoz irányítana vissza. A simaság esztétikuma érzésteleníti a tapasztalatot és elerőtleníti a tudatot, a művészet nem tud megsebezni, hiába ez a lényege. A képzeletet a mindent láttatás, a rémületet az élvezet helyettesíti, miközben műveink és tetteink behálózva üres adatokként áramlanak. Han esszékötetében a kanti fenséges fogalmát, a szabadság gyakorlataként értett hegeli művészetet, Proust narratív emlékezetét, a heideggeri lét igazságát, Adorno törékennyel szembeni megrendülését, Benjamin közelképkritikáját, Barthes sérülésesztétikáját és Elaine Scarry „méltányos” szépségfelfogását is feleleveníti.

Oláh Andrea Harrach Ágnes fordítóval beszélget Helena Henschen Egy bűntény árnyékában című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Mit tehet valaki, ha gyilkosság történt a családjában, ráadásul a gyilkos a saját nagybátyja, aki megölte apját, annak háztartási alkalmazottait, majd a feleségét, végül önmagával is végzett? Hogyan lehet élni a bűn árnyékában? Helena Henschen nem követte a rokonai által választott utat, ő nem akart elhallgatásba zárkózva élni, mintha mi sem történt volna. Regénye félig tényfeltáró mű, a korabeli dokumentumok, fényképek és családi beszélgetések alapján egyéni nézőpontból ugyan, de megkísérli rekonstruálni az eseményeket, a 20. századi Svédország leghírhedtebb bűnügyének hátterét. Apró részletekből épül fel nagybátyja, Fredrik von Sydow és felesége, Sofie története, egy fokozatosan széthulló, elidegenített és hazugságokkal teli családi élet. Ám az írónő számára ugyanilyen fontos rögzíteni magának a szembenézés vállalásának lelki következményeit is, és megértenie kapcsolatát az emlékek súlya alatt zárkózottá vált édesanyjával, a gyilkos húgával. Az igazság kimondása rendkívül nehéz – a regényben megidézett rokonok egy része álnéven szerepel –, de nincs más lehetőségünk, ha tiszta emberi viszonyokat, emberhez méltó életet akarunk teremteni.

Oláh Andrea Laik Eszter szerkesztővel beszélget Cecilie Enger Lélegezz című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Carla Ruud Oslóból a szülőfalujába utazik, hogy meglátogassa a helyi otthonban élő édesanyját. Útitársa lesz egy ismeretlen fiatal nő, Synne, aki ugyanabba az irányba tart. Egy jeges kanyarban elveszíti uralmát az autó felett, és felborulnak. Synne megsérül, Carla pedig nem tudja megmenteni az életét. Carla hatvanéves határozott nő, elismert aneszteziológus és felnőtt gyermekek édesanyja. A baleset után fel kellene dolgoznia magában a tragédiát. Képes lesz-e visszatérni élete megszokott ritmusához? Megbirkózhat-e a történtek miatt érzett bűntudattal? Vajon szembe tud-e nézni a halott lány családjával? A regény három különböző generációhoz tartozó nő összetartozásának, sebezhetőségének és bizonytalanságának lírai megjelenítése. A fájdalmat mindaddig el lehet viselni, amíg célja van – de mi történik akkor, ha ez már nincs így? És kik leszünk attól a naptól fogva, amikor úgy érezzük, hogy szükségtelenné váltunk?

Oláh Andrea Marsó Paula fordítóval beszélget Jean-Jacques Rousseau Párbeszédek című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

A Párbeszédeket valódi áttörésnek kell tekintenünk Jean-Jacques Rousseau politikai gondolkodásában. Az ironikusan és mindenki által csak J.J.-ként emlegetett személy minden rossz megtestesítője, nyílt megvetés tárgya, bűnbak, közellenség. A szerző két szereplője, egy anonim Francia és egy Rousseau nevű idegen nyomozásba fognak, hogy utánajárjanak az évszázad botrányának. A genfi polgár e kései művében egy ember üldöztetésének körülményeit szeretné kivizsgálni, bemutatva ezáltal a francia monarchia szimbolikus és intézményi válságát, a közvélemény despotikus jellegét és a filozófusliga pusztító fanatizmusát. Teszi mindezt abban a történelmi korszakban, amelyet mindenekelőtt a felvilágosodás hegemóniája fémjelez, és amelyet Rousseau ekkor már húsz éve éles kritikával bírál.

Oláh Andrea Mester Yvonne fordítóval beszélget Ana María Matute Mezítlábország című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Gabriela olyan kislány volt, aki gyakran elhagyta a cipőjét. De nem ám mind a kettőt, csak az egyiket! Otthon és az iskolában mindenki furcsa szemmel nézett rá, ezért úgy gondolta, őt senki sem szereti. Magányos volt, és szomorú. Aztán egy nap kedves kísérőjével, Homolumbúval, a féllábú babával belépett Mezítlábországba, ahol összeismerkedett a törpeceruzákkal, a csorba csészékkel meg a számemberkékkel, és végre barátokra lelt...

Oláh Andrea Horváth Balázzsal, A fenntarthatóság pszichológiája című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évezredek alatt felhalmozott tudás vajon boldogabbá tett-e bennünket. Ha igen, akkor valószínűleg jó úton vagyunk. Ha nem, akkor valamit elrontottunk. Tízezer éve járjuk a mezőgazdaság, tágabb értelemben a környező világ jelentős megváltoztatásának útját. Mielőtt evidenciaként könyvelnénk el, hogy jó irányba haladunk, érdemes lenne ezt megfelelő érvanyaggal is alátámasztanunk. Erre tesz kísérletet ez a könyv, valamint két, korábban megjelent társa: A beteg bolygó és az Erkölcs és civilizáció. Az előbbi a környezeti problémák rövid bemutatása után mai világunk és civilizációnk kialakulásával, az emberi élettartam és egészség elmúlt tízezer év során bekövetkezett változásaival foglalkozik. Utóbbi pedig a környezeti problémákkal együtt járó erkölcsi kérdéseket teszi vizsgálata tárgyává. Mindhárom könyv generalista megközelítésű, azaz a tudományok legszélesebb köréből merítve igyekszik a kérdésekre választ találni.

Oláh Andrea Harrach Ágnes fordítóval beszélget Karin Bojs Az én európai családom című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Karin Bojs: Az én európai családom

Sok családfakutatónak akár kilenc-tíz generációra visszamenően sikerült dokumentálnia a felmenőit. Az új DNS-technika azonban még nagyobb távlatokat nyit. Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat. A kőkorszaktól egészen napjainkig ívelő munkájában elénk tárja azokat az összefüggéseket, amelyek a töredékeket átfogó és izgalmas képpé olvasztják egybe – az európai emberek genetikai örökségének történetévé. Szó esik benne a neandervölgyiekről, a mai Németország és Franciaország területén élt furulyázó barlanglakókról, a neolitikus kultúráról, a Közel-Kelet korai földműveseiről, de a vikingekről is. A szerző által leírt történelem a mi történetünk. Rokonok vagyunk, hiszen valamikor, valahol élt egy közös ősanyánk és ősapánk, „Ádám” és „Éva” létezett, és a DNS-szálak mindannyiunkat összekötnek.

Oláh Andrea Csordás Gáborral fordítóval beszélget Byung-Chul Han Csillapító társadalom című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

A TÚLÉLÉS ÉRDEKÉBEN MEGSZÜNTETJÜK MAGUNKAT

Korunk palliatív társadalma a puszta fennmaradásért harcolva elveszítette érzékét a jó élet iránt. Minden élvezetet, értéket és értelmet feláldozunk az öncéllá tett egészségért. A szenvedést sem tudjuk már elbeszélhetően megélni. Az információ és a tőke depolitizált körforgása nem ütközhet a másik – vírus vagy ember – immunológiai ellenállásába. A neoliberális boldogságkultusz csírájában fojtja el a fájdalom közös átélését. Magánproblémáink komfortzónájába zár minket. Eközben az orvostechnika teljes érzéstelenítéssel óv.

Pedig minden, ami igaz, fájdalmas. Eleven tapasztalat enélkül lehetetlen. A járvány tükröt tart elénk, pánikreakciónk azt jelzi, hogy a valóság helyreállása sokkhatásként ér minket. Han a betegségével küzdő Kafka, Proust, Schubert és Nietzsche példáján át mutatja meg, hogy a tragikum szépsége miképpen éleszthetné fel eltompult szellemünket, és segítheti világra az egészen újat – az egyénre kiterjesztett biopolitikai felügyelet ellenében.

Oláh Andrea Háy Györggyel, A repülő autóktól a gondolkodó drónokig című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Már a 2014-ben megjelent Formabontó repülőgépek anyagának gyűjtésekor látszott, hogy a téma szinte kimeríthetetlen. A repülés évszázados története során a légi járművek tervezői a szokásos repülő szerkezetek mellett annyi meglepően új és szokatlan ötlettel is előrukkoltak, hogy azok semmiképpen sem férhetnek bele egyetlen kötetbe. Elkészült hát a második könyv is, bár a kép így sem teljes. Még úgy sem, hogy könyörtelenül kihagytuk azoknak az agyszüleményeknek a többségét, amelyek a tervek szintjén ugyan léteztek, de a megépítés vagy a berepülés próbáját már nem állták ki. A teljeskörű bemutatás azért sem lehetséges, mert a merész ötletek folyama még távolról sem apadt el. Az előző kötet elkészülte óta eltelt néhány évben is olyan mérföldköveket hagytunk magunk mögött, mint a föld körülrepülése csupán napenergia felhasználásával, vagy a fizető utasok kilépése a világűrbe, sőt a közelmúltban a technikailag tökéletesen használható (bár szinte megfizethetetlenül drága) repülő autók is megjelentek a piacon.

Oláh Andrea Dobosi Beáta fordítóval beszélget Åsa Wikforss Alternatív tények című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Ismereteink nagy részét másoktól szerezzük. Ha kizárólag a saját tapasztalatainkra kellene hagyatkoznunk, a világról alkotott tudásunk információmorzsák összefüggéstelen halmazává zsugorodna. A tudás társadalmi természetű: mi, emberek együttes erővel hozzuk létre. Felhalmozzuk és továbbadjuk. Senki sem tudhat mindent, emiatt kénytelen vagyunk megbízni abban, amit mások állítanak. Így aztán az is előfordulhat, hogy az álhíreket, a hazugságokat és a propagandát is elhisszük. Az igazság kiderítése tehát olyan feladat, amelyben a közösségre kell támaszkodnunk. Vajon milyen szerepet játszik ebben a média, és mi az iskola feladata? Tanulható-e a kritikus gondolkodás és a forráskritika? Léteznek-e alternatív tények?

Ezek a kérdések nemcsak a mindennapi életünkben, de a jól működő demokrácia szempontjából is fontosak. A szerző megkísérel választ adni rájuk, miközben meghatározza a tudás fogalmát, valamint górcső alá veszi a tény- és tudásrezisztencia okait és következményeit. Bemutatja azokat a pszichés mechanizmusokat, amelyek gátolják a tudásszerzést, és arra is rávilágít, hogyan lehet kiküszöbölni őket.

„Azt mondanám, hogy ma sokkal több téves nézetünk van a világról, mint az internet kora előtt volt.”