Typotex podcast

Oláh Andrea Csordás Gáborral, a kötet fordítójával beszélget ⁠Byung-Chul Han A rítus eltűnése⁠ című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Byung-Chul Han: A rítus eltűnése

A rítusok szimbolikus cselekvések, egymáshoz fordítanak minket, és kötődést teremtenek: e közösség otthonos közege azonban ma a szemünk láttára tűnik el – állítja Byung-Chul Han. A termelésre optimalizált társadalom a stabilitás és a tartás elvesztéséhez vezet. A szerző ennek a patologikus folyamatnak az illusztrálására Nádas Péter A helyszín óvatos meghatározása című esszéjét idézi, amelyben az öreg falusi vadkörtefa a még helyhez kötött kultúra jelképe. Habár korunk nyilvánosságkultusza vakká tesz a szimbólumok erejére, mégis elgondolható egy olyan fordulat, amelyben ismét a formák elsőbbsége érvényesül. A rituális társadalom a szabályok ünnepe: egy japán teaceremóniában a mozdulatok teljes önfeledtséget hoznak létre. Han a materializmus parttalan adatáradatát az intenzitás minőségi világával szembesíti.

Oláh Andrea Nagy Gábor Péter matematikussal, Dermot Turing Az igazi Alan Turing című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Ki volt valójában Alan Turing? Dermot Turing a családi levelezések, korabeli dokumentumok, valamint ismerősök és rokonok visszaemlékezései alapján írta meg nagybátyja hiteles és átfogó életrajzát. Alan Turing mítosszá vált figurája ugyanis szinte kitakarja az egykor élt matematikust. Ebben a könyvben nyomon követhetjük, ahogy a talpraesett, de nehezen barátkozó gyerek azzá a különc tudóssá válik, aki majd döntő szerepet játszik a második világháború végkimenetelének alakításában. Megtudhatjuk, hogy bár valójában soha nem volt professzor, hogyan ragadt rá a „Prof” becenév, szó esik Neumann Jánoshoz fűződő viszonyáról, és nem utolsósorban úttörő kódfejtői és számítástechnikai munkájáról. Az életrajz bemutatja azt is, hogy Turing abban az időben bűncselekményként értelmezett homoszexualitása milyen tragikus pillanatokhoz vezetett az életében, olvashatunk az ellene indított eljárásokról és meghurcoltatásáról. A könyv kitér a halálát övező bizonytalanságokra is. A szerző színes és részletes portrét fest az esendő emberként ábrázolt, de kivételes életutat bejáró, sőt túlzás nélkül zseninek nevezhető Alan Turingról.

Oláh Andrea Laik Eszter szerkesztővel Cecilie Enger: A fehér térkép című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Cecilie Enger: A fehér térkép

Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. Hogy más legyen, és másképp éljen. Vajon eltűri-e a férfiak dominálta társadalom az elzárt, északi bányászvárosban két nő merészségét, akik nemcsak közös hajózási vállalkozásba kezdenek, de a hagyományos nemi szerepekre és a több évszázados szokásokra is nemet mondanak? Vajon sikeresek lehetnek-e egy olyan területen, amelynek addig nők a közelébe sem mehettek? A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.

Oláh Andrea Földényi F. Lászlóval, Múzeumi séták, 1992–2019 című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

A festmények egy múzeumban olyanok, mint az árva gyerekek, írta a huszadik század elején Paul Valéry. Kiemelték őket eredeti környezetükből, s egy tőlük idegen eszmének, a Művészet Történetének szolgálatába állították. A múzeumi elrendezés óhatatlanul történeti kontextusba helyezi az egyszeri és páratlan műalkotást, és ily módon azt az eleven erőt veszélyezteti, amellyel eredetileg rendelkezett. Lépjünk be bármely múzeumba, a séta valahol a középkor végénél kezdődik, majd a reneszánszon és a barokkon át a rokokónál és a romantikánál folytatódik, hogy végül eljussunk az impresszionistákhoz, majd tovább a huszadik század különböző irányzataiig, hogy sétánkat végül a múzeumshopban fejezzük be.

Képes-e egy festmény élményt nyújtani a múzeum zárt világában? Vagy elsüllyed a rengeteg műalkotás tengerében? Van-e lehetőség a bensőséges élvezetre, az intim párbeszédre, miközben tucatnyi más festmény hallgatja? Múzeumi sétái során Földényi F. László erre tesz kísérletet.

Oláh Andrea Dobosi Bea fordítóval Roland Paulsen: Mi van, ha...? című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Roland Paulsen: Mi van, ha...?

Mi van, ha bekapcsolva hagytam a sütőt, és leég a ház? Mi van, ha rossz partnert választottam? A „mi van, ha?” kérdésfeltevés a kockázatok kiszámítására, a lehetséges történések elképzelésére, a negatív események elhárítására irányul. Roland Paulsen svéd szociológus szerint mára képtelenek vagyunk együtt élni a bizonytalansággal – ez pedig szorongáshoz vezet. A WHO 2017-es felmérése szerint a depresszió világszerte az első helyen áll a mentális betegségek előfordulási listáján. Ráadásul a különböző szorongásos zavarok együttesen még a depressziónál is gyakoribbak, és minden rendelkezésre álló statisztika ugyanabba az irányba mutat: rosszabbul érezzük magunkat, mint valaha, holott biztonságosabban és kényelmesebben élünk, mint a történelem során bármikor. Mégsem tudjuk elkerülni a modern kori szorongás általános növekedését, miközben a rendelkezésünkre álló számtalan lehetőséget és rengeteg információt mérlegelve egyre csak azt kérdezzük magunktól: mi van, ha…, mi lenne, ha…?

A könyv e társadalmi tünet szociokulturális hátterét többek között a pszichológia, a szociológia, az etológia, a filozófia és a tudománytörténet szemszögéből mutatja be, és egyúttal inspiráló felhívás arra, hogy tegyünk valamit a szorongás járványa ellen – a magunk érdekében is.

Oláh Andrea Kiss Barnabással szerkesztővel beszélget Jón Kalman Stefánsson: Nyári fény, aztán leszáll az éj című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Jón Kalman Stefánsson: Nyári fény, aztán leszáll az éj

A nyári nappalokat követő végtelen téli éjszakákon különös dolgok történnek egy átlagosnak mondható nyugat-izlandi falucskában: a Kötöttárugyár igazgatója, miután egy éjszaka latinul álmodik, az örökkévalóságra szegezi tekintetét, és lemond a földi boldogságról, egy politikust elnyel a sötétség, a helyi gazdabolt raktárában pedig, amely egy régi bűntett helyszínén épült, mintha kísértet járna. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetek füzérében a szürke hétköznapok izgalmai az emberi esendőség iránti költői érzékenységgel, fülledt erotikával, könyörtelen humorral és szívszorító tragikummal tárulnak fel az olvasó előtt, miközben a vágy sötét sikátoraiban tévelygő helyiek olyan örök kérdésekkel szembesülnek, mint az emberiség sorsa vagy az élet értelme.

Oláh Andrea Pléh Csaba pszichológussal, a kötet fordítójával beszélget Robin Dunbar: Barátok c. könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Robin Dunbar: Barátok

Hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét?

A barátok jobban befolyásolják életminőségünket, mint gondolnánk. Robin Dunbar világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológus könyve a minket körülvevő rokoni és baráti kapcsolati háló rétegeiről, a szűkebb-tágabb baráti körök méretének elménk által szabott határairól folytatott több évtizedes kutatást foglalja össze. A népszerű elmélet szerint mintegy 150 embert tudunk ismerősként fejben tartani – ez az úgynevezett Dunbar-szám.

Milyen támaszt várhatunk a barátainktól, és mennyi ideig marad meg egy barátság energiabefektetés nélkül? Miben más a rokonok szerepe? Különbözik-e az online világ a szemtől szembeni interakcióktól? Megbízhatunk-e idegenekben, hogy új barátokra tegyünk szert? Hány fős asztalnál tudunk értelmesen beszélgetni? Milyen neurobiológiai alapja van a férfiak és a nők eltérő barátkozási stílusának? A szerző elemzéseihez természetes kísérleti terepet kínáltak a telefonhívások és a közösségi médiumok adatbázisai, valamint az agyi képalkotó vizsgálatok. A tudományos kutatásokból származó felismeréseket személyes tapasztalatokkal, a különböző kultúrák sajátosságaival vegyítve a Barátok pszichológiai, antropológiai és genetikai ismereteket ötvöz egyetlen varázslatos szövedékbe, lehetővé téve számunkra, hogy felismerjük szociális kapcsolataink hihetetlen komplexitását.

Oláh Andrea Király Katalin fordítóval beszélget Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk

Nyár van, hőség, 1992 augusztusa. Franciaország keleti részén, a többé nem üzemelő gyárak városában járunk. Anthony tizennégy éves, amikor az unokatestvérével unalomból ellopnak egy kenut, hogy megnézhessék a szemközti part híres nudistastrandját. A fiú itt találkozik élete első szerelmével, és itt kezdődik el számára a valódi élet. A fiatalok ellentmondásos érzéseit és társadalmi feszültségeit bemutató regényben négy meghatározó pillanat kerül a középpontba, négy nyár a „Smells Like Teen Spirit"-től a 98-as labdarúgó-világbajnokságig. Konfliktusok a szülőkkel és a szülők között, semmittevés és elvágyódás, száguldás, félelmek, szenvedélyek – útkeresés a 90-es évek szűk levegőjű átlaglakótelepeinek hátországában. Nicolas Mathieu pontos és empatikus korrajza 2018-ban elnyerte a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat.

Oláh Andrea Csordás Gáborral, a kötet fordítójával beszélget Byung-Chul Han Erósz haldoklása című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Byung-Chul Han: Erósz haldoklása

A késő kapitalista társadalom patológiáinak újabb területét tárja fel Byung-Chul Han ebben a könyvében: a szerelem mára – a fetisizált individualizmus és a technológiai közvetítéssel létrejövő kommunikáció világában – puszta szexualitássá vált, amely alá van vetve a teljesítmény diktátumának, Erósz „pornóvá profanizálódott”. Han a nárcizmus fenyegető depressziójával, a kiüresedő, Erósz nélküli létezéssel szemben a Másik megtapasztalásának radikális élményét mutatja fel. Az Erósztól áthatott szerelemben a Másik felfedezéséhez odaadásra, sőt önfeladásra van szükség, ami egyszerre transzcendens és felforgató tapasztalat – egzisztenciális lehetőség, hogy túlnőjünk önmagunkon. Szerelmesnek kell lennünk, hogy a jövőhöz hűen az igazság még nem ismert útjaira léphessünk, vagy a puszta önkimerítő életből visszatérhessünk a jóhoz.

Oláh Andrea György Norbert fordítóval beszélget Daniel Majling Oroz klazzika című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Daniel Majling orosz klasszikusainak hamisítványait, mint ahogy ezt az előszóból megtudjuk, főleg irodalmi professzorok (elsősorban alkoholisták és epilepsziások) hozzák létre, akik arra vannak kényszerítve, hogy anarchista köröket alapítsanak és Isten létezéséről vitázzanak… Mindez persze csak posztmodern játék, tehát irónia, paródia, intertextualitás és az intertextualitás paródiája. De annál mégis sokkal több. Mindenekelőtt minőségi és szórakoztató olvasmány. Arra a kérdésre pedig, hogy évtizedekkel a posztmodern lecsengése után, szükség van-e még hasonló irodalmi villanásokra, Peter Darovec irodalomtörténész úgy válaszol: „Nem a posztmodern stilizáció miatt kiváló a könyv, hanem annak ellenére.”