Typotex podcast

Ana María Matute: Az Ulisszesz potyautasa című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.

Marco Amado Manuel – azaz, ahogy valójában mindenki nevezi, Huhu – a távoli spanyol hegyvidéken rejtőző régi családi kúriában él három nevelőanyja, Etelvina, Leocadia és Manuelita társaságában, akik elhalmozzák törődésükkel és szeretetükkel. Huhu mégis elvágyódik: a poros könyvtárszobában titkon távoli tengerekről olvasgat, és az ódon épület zegzugos padlásán elrejtőzve képzeletbeli kalandokra indul hajójával, az Ulisszesszel, amelynek legénységét barátai, egy kölyökkutya, egy kakas és egy fogolymadár alkotják. Egy nap azután fenekestül felfordul az élete, amikor az Ulisszesz fedélközében egy valódi potyautas bukkan fel. Lehetséges, hogy Huhu számára ezzel a várva várt nagybetűs Kaland veszi kezdetét? Vajon ki lehet a rejtélyes idegen? Huhu elhatározza, hogy segít neki a szökésben, és ő is vele tart a távoli szigetre, ahová a sebesült férfi készül… A spanyol irodalom nagy klasszikusának gyerekregénye először jelenik meg magyarul.

Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Pasi Ilmari Jääskeläinen: A furcsa macska napja című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.

Kaarna telefonhívást kap a gondozóotthonból, ahol demenciába süllyedt anyját ápolják – siessen, ha még életben akarja találni. Késve ér oda, és a gyász első perceit hátborzongató esemény szakítja félbe. Ezzel váratlan fordulatok sora veszi kezdetét, amelyek tönkreteszik a városépítészként dolgozó férfi gondosan megtervezett napirendjét, végül pedig fölforgatják az egész életét, a múltat és a jövőt egyaránt. Milyen titkokat őrzött az anyja, a nemzetközi karriert befutott pszichoterapeuta? Kaarna a múlt nyomába eredve eszeveszett hajszába kezd, a rejtélyek azonban egyre csak sokasodnak, ahogy az elfeledett és most felszínre kerülő emlékek az egyik váratlan fordulattól a másikig vezetik a férfit. Vajon vissza lehet-e térni a demencia ködös mélyéről? Megbízhatunk-e az emlékezetünkben és az emlékeinkben? A furcsa macska napja egyetlen nap alatt játszódó története krimiszerű feszültséggel boncolgatja az emlékezés és a felejtés határait, Pasi Ilmari Jääskeläinen letehetetlen regénye a részletgazdag valóság és a burjánzó fantázia határvidékére kalauzolja el az olvasót.

Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Goran Vojnović⁠: A fügefa hangoskönyvének részlete B. Szabó Zsolt közreműködésében. A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠⁠⁠Voiz alkalmazásban⁠⁠⁠.

Szerelem, szabadságvágy, magány és a közelmúlt történelmi eseményei elválaszthatatlanul fonódnak össze egy soknemzetiségű „jugoszláv” család különböző generációinak történetében. A harmincas éveiben járó Jadran igyekszik kibogozni a felszín alatt mindent átszövő viszonyokat. Miért sétált ki az életéből a felesége a közös gyermeküket is elhagyva? Vajon van-e valamilyen összefüggés nagyszülei páros magánya és saját szabadság iránti vágya között? Hogyan tűnt el az apja egyik napról a másikra, és ez miért érte váratlanul az anyját is? Miért burkolódzott hallgatásba a nagyanyja már jóval azelőtt, hogy demenciába süllyedt volna? Jadran, hogy megértse a jelent, az emlékek töredékeiből rakja össze a családja történetét, eközben pedig arra is rájön, hogy a múlt nem menti fel a jövőért való felelősség alól. A Balkán zűrzavaros világában, ahol a megszűnő, majd újonnan keletkező államok és határok az emberek sorsát is végzetesen átírják, csak a nagyapja kertjében álló fügefa éli túl sértetlenül a viharokat.

Oláh Andrea Mester Yvonne-nal, a kötet fordítójával beszélget https://www.typotex.hu/book/13661/ana_maria_matute_az_ulisszesz_potyautasacímű könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.Marco Amado Manuel – azaz, ahogy valójában mindenki nevezi, Huhu – a távoli spanyol hegyvidéken rejtőző régi családi kúriában él három nevelőanyja, Etelvina, Leocadia és Manuelita társaságában, akik elhalmozzák törődésükkel és szeretetükkel. Huhu mégis elvágyódik: a poros könyvtárszobában titkon távoli tengerekről olvasgat, és az ódon épület zegzugos padlásán elrejtőzve képzeletbeli kalandokra indul hajójával, az Ulisszesszel, amelynek legénységét barátai, egy kölyökkutya, egy kakas és egy fogolymadár alkotják. Egy nap azután fenekestül felfordul az élete, amikor az Ulisszesz fedélközében egy valódi potyautas bukkan fel. Lehetséges, hogy Huhu számára ezzel a várva várt nagybetűs Kaland veszi kezdetét? Vajon ki lehet a rejtélyes idegen? Huhu elhatározza, hogy segít neki a szökésben, és ő is vele tart a távoli szigetre, ahová a sebesült férfi készül… A spanyol irodalom nagy klasszikusának gyerekregénye először jelenik meg magyarul.

Gerenday Ágnes Soós Anita fordítóval beszélget Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.

1942 ősze, túlzsúfolt vonat, útban München felé. Harriet, a fiatal dán özvegy, férje emlékét követi, gyászol. Gerhard a náci eszmék bűvöletében a Luftwaffe kötelékében harcolt a keleti fronton, ahol bevetés közben lelőtték a gépét. A nőt férje egykori bajtársa, a katonai elit tagja, Klaus és felesége látja vendégül néhány hónapra. A házaspár otthonában, az egyre nyomorúságosabb körülmények között vergődő külvilággal éles ellentétben álló pazar, nagypolgári villában az elsötétített ablakok mögött egymást követik a partik. Ám a csillogó felszín repedéseiből mindinkább előtüremkedik a náci hétköznapok hátborzongató valósága. Az Őrülten és halálosan a szerelem és a háború tébolyának regénye, egy olyan nő története, aki mindenáron hűséges akar lenni férjéhez és az általa vallott eszmékhez. Látszólagos szenvtelensége burkán át azonban rálát a körülötte megnyíló pokolra, amely felforgatja a világot, jogfosztottá teszi a nem igazodókat vagy a rossz helyre születetteket, és félelmet, erőszakot szül.

Kirsten Thorup, a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotójának regénye, amely egy trilógia első kötete, örvényszerűen áradó prózájával ellenállhatatlanul ragadja magával az olvasót.

Gerenday Ágnes Szonda Szabolcs fordítóval beszélget Daniel Bănulescu: Minden idők legjobb regénye című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.

1989-et írunk, a Romániában ma is gyakran „Aranykorként” emlegetett kései diktatúra végnapjait éli. Daniel Bănulescu zabolátlan fantáziája groteszk mesevilágként alkotja újra a történelmet, amelyben a Ceaușescu házaspár és pribékjei – vagy inkább torz karikatúráik – egy sosem volt bukaresti alvilág földöntúli erőkkel cimboráló figuráival vívják titkos élet-halál harcukat. Körülöttük hullaszállítók, hegyi remeték, bűbájosok és egyéb, a realitás kereteit szétfeszítő alakok sereglete kavarog. Ebben a disztópikus történelmi eposzban az embertelenség és az emberi gyarlóság egyazon érme két oldala, ám ez nem egyszerűen az önkényuralom bestialitásának következménye, hanem a bukott világ perverz természettörvénye. A tét, amely a kiszámíthatatlanul kanyargó történet főhősét, a diktátor ellen merényletet szervező Lakatfűt hajtja, nem a politikai szabadság, hanem a spirituális megváltás, bár olvasóként nehéz eldönteni, legalább ez az ígéret komolyan vehető-e… Bănulescu kultikus regényciklusának záródarabja önálló műként is olvasható, beskatulyázhatatlan, őserőként burjánzó szöveg.

Gerenday Ágnes Király Katalin fordítóval beszélget Andreï Makine: Az örmény barát című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.„Az Örmény Királyság” egy parányi közösség valahol a szibériai gulagvilág peremén, amelynek lakói kényszerből, az itt bebörtönzött szeretteiket követve telepedtek le a városban. Andreï Makine különös atmoszférájú, lélekemelő regényében az elbeszélő sok évtized távlatából idézi fel kamaszkora röpke paradicsomi időszakát, amikor félvad árvaházi kölyökként a sors összehozta a törékeny és mély érzésű örmény fiúval, Vardannal. A találkozás a barátság és az odaadás első élményével ajándékozza meg, és lassanként a „királyság” lakóinak rejtett élete is feltárul előtte. Ám a szovjet világ rideg valóságában az idill csupán az álmok és a képzelet birodalmában létezhet. A Francia hagyaték Goncourt-díjas szerzőjének új műve az összetartozás szépségének és törékenységének lírai története.

Gerenday Ágnes Nádori Lídia fordítóval beszélget Juli Zeh: Újév kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.

Henning Lanzarote szigetére utazik családjával a karácsonyi szünetre, és újév reggelén a friss fogadalmak lendületében biciklivel vág neki a közeli hegycsúcsra vezető meredek ösvénynek. Miközben a széllel és az emelkedővel küzd, elgondolkodik az életén. Tulajdonképpen minden rendben van: szereti a feleségét, van két kisgyereke, és kellemes a munkája. Theresával felvilágosult családmodellt követnek, mindketten részmunkaidőben dolgoznak, felosztják egymás között a gyerekek ellátásával járó feladatokat és az egyéb teendőket. Henning mégis rossz állapotban van, állandó túlterheltségben él, pánikrohamok gyötrik. Családfenntartó, férj, modern apa – de egyik szerepben sem érzi jól magát. Amikor végül teljesen kimerülten felér a hágóra, egy rejtélyes véletlen mélyen eltemetett, de élénk emléket hív elő benne, amely visszarepíti a gyerekkorába és abba a traumatikus eseménybe, amely neki és a húgának majdnem az életébe került. Az újévi biciklitúra váratlanul az addig elfojtott családi dráma kellős közepébe vezet.

Juli Zeh, a mai német irodalom egyik legolvasottabb és legismertebb írója a szinte hétköznapi történetből a feszültség mesteri fokozásával olyan regényt alkotott, amely sokáig nem ereszti el olvasóját.

Gerenday Ágnes Patat Bence fordítóval beszélget Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.

Hosszú nyári vakáció vár a tízéves fiúra, aki élete első nagy kalandjára készül: Norvégiába repül a nagyszüleihez. A hetvenes években járunk, amikor „Izlandról legfeljebb stewardessek és politikusok utaztak külföldre”. A „forró” délen, ahol – ellentétben Izlanddal – magas fák nőnek, és rövidnadrágos férfiak élnek, csupa új élmény és új tapasztalat várja, és egyúttal a gyerekkor végének és mulandóságának a megsejtése. A felismerést, hogy nem maradhatunk örökké gyerekek, és képzeletbeli barátaink, a kedvenc regényhőseink sem maradnak mindig velünk, a Beatles zenéje festi alá. Ezt a belátást a kamasz mostohanővérrel elmélyülő viszony és a szünidő alatt a szigorú nagymamával szemben a fiú szövetségesévé vált nagypapa halála pedig tapasztalattá mélyíti. A „felnőttek halott gyerekek”, állapítja meg Jón Kalman Stefánsson 2001-es regényének főhőse, mi olvasók pedig vele együtt eredhetünk az idő mulandóságát firtató, a fájdalmat melegszívű humorral oldó kérdések nyomába.

Nicolas Mathieu: Rose Royal – Wagner bíró hangoskönyvének részlete Oláh Andrea és B. Szabó Zsolt közreműködésében. A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠⁠⁠Voiz alkalmazásban⁠⁠⁠.

Nicolas Mathieu két sötét tónusú elbeszélésének hőseit látszólag nem sok köti össze egymással azon kívül, hogy mindketten revolvert hordanak maguknál. Rose vonzó, mégis magára maradt, a férfiakból kiábrándult nő, aki estéit kedvenc presszójában tölti a barátnőjével iszogatva és legfeljebb futó kalandokat keresve. Wagner, a terrorelhárítás egykor magas rangú, ám félreállított vizsgálóbírója emlékein merengve unatkozza végig egyhangú nyugdíjas napjait. Egy napon mindkettejük élete váratlan fordulatot vesz. Rose-t egy drámai baleset hozza össze a szintén magányos Luckel, aki talán a szerelem utolsó esélyét jelenti a számára, Wagnert pedig egy karácsony estén két robogós suhanc rabolja ki, ami furcsa módon visszahozza az életkedvét, és arra indítja, hogy összeismerkedjen az egyik kamasz elkövetővel, a vagány külső mögött gyámoltalan és kiutat kereső Johannal. Ám a levegőtlen világból, amelyben a Goncourt-díjas szerző történetei játszódnak, nem nyílik valódi kiút.