Typotex podcast

Kjersti Annesdatter Skomsvold: A gyerek hangoskönyvének részlete Németh Kriszta közreműködésében. A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠⁠Voiz alkalmazásban⁠⁠.

Anyává válni mélyen testi és egyúttal felforgató érzelmi, egzisztenciális tapasztalat – ennek az átalakulásnak, változásnak leheletfinom rajza ez a regény. A családdá válás krónikája, amelyben a gyerek születését megelőző események és a kisgyerekes élet hétköznapi, apró szilánkjaiból egy szerelem története is kibontakozik. Az elköteleződéstől, a gyerekvállalástól való félelem nyers, pszichológiai mélységű ábrázolása mellett a könyv árnyalt és érzékletes pontossággal beszél arról is, milyen félelmetes dolog szeretni másokat, milyen bátorság kell ahhoz, hogy az életünket megosszuk velük, és milyen csodálatos, hogy ezt mégis meg merjük tenni. Kjersti Annesdatter Skomsvold tisztánlátó regénye a magánélményeket egyetemessé teszi, lapjain a banális és a bonyolult, a humoros és a komoly egyensúlyra lel, miközben felragyog az intimitás csodája, félelme és öröme.

Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről hangoskönyv részlet B. Szabó Zsolt közreműködésében.A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠Voiz alkalmazásban⁠.

Hosszú nyári vakáció vár a tízéves fiúra, aki élete első nagy kalandjára készül: Norvégiába repül a nagyszüleihez. A hetvenes években járunk, amikor „Izlandról legfeljebb stewardessek és politikusok utaztak külföldre”. A „forró” délen, ahol – ellentétben Izlanddal – magas fák nőnek, és rövidnadrágos férfiak élnek, csupa új élmény és új tapasztalat várja, és egyúttal a gyerekkor végének és mulandóságának a megsejtése. A felismerést, hogy nem maradhatunk örökké gyerekek, és képzeletbeli barátaink, a kedvenc regényhőseink sem maradnak mindig velünk, a Beatles zenéje festi alá. Ezt a belátást a kamasz mostohanővérrel elmélyülő viszony és a szünidő alatt a szigorú nagymamával szemben a fiú szövetségesévé vált nagypapa halála pedig tapasztalattá mélyíti. A „felnőttek halott gyerekek”, állapítja meg Jón Kalman Stefánsson 2001-es regényének főhőse, mi olvasók pedig vele együtt eredhetünk az idő mulandóságát firtató, a fájdalmat melegszívű humorral oldó kérdések nyomába.

Kari Hotakainen: A Tanítvány hangoskönyv részlet Mentes Júlia közreműködésében.

A teljes hangoskönyv megvásárolható a Voiz alkalmazásban.

Kari Hotakainen regényének főhőse, Maria elhatározza, hogy új életet kezd, előtte azonban bosszút áll a világon a sérelmeiért – mindenekelőtt gyermekkori nevelőszülein, akik soha nem fogadták el érzelmileg, ám annál több felső középosztálybeli normát és elvárást állítottak fel vele szemben, és velük együtt az egész önimádó, szemforgató társadalmon. Túszul ejti még a Tengerészt, az Ínyencet és a Színészt, akik számára ennek a hamis világnak a legjellegzetesebb és legálszentebb képviselői, és egy elhagyott autószerelő-műhelybe hurcolja őket, ahol némi lelki és fizikai kényszerítéssel élethazugságaik beismerését követeli tőlük. A helyszínt azonban időközben körbezárja a rendőrség.
A Tanítvány a népszerű finn író lebilincselő, groteszk fordulatokban gazdag pszichothrillere, egyben szellemesen tárgyilagos, lakonikusan szókimondó, könyörületet nem ismerő szatíra az érzelmi és szociális egyenlőtlenségekről, az általános képmutatásról és a kirekesztettek válasz nélkül hagyott kérdéseiről.

Ivana Dobrakovová: Bellevue hangoskönyv részlet Mentes Júlia közreműködésében.

A teljes hangoskönyv megvásárolható a Voiz alkalmazásban.

Az egyetemi évei elején járó Blanka részben kalandvágyból, részben francia nyelvtudása tökéletesítésére nyári diákmunkára jelentkezik a marseille-i Bellevue gondozóotthonba, ahol mozgássérülteket és más fogyatékkal élőket ápolnak. Kezdetben minden vonzóan izgalmasnak tűnik, a forró nyár, a tengerparti kirándulások és a kölcsönös ugratások az új barátokkal, de aztán a kapcsolatok egyre feszültebbé válnak, és az idilli légkör egyre nyomasztóbbá lesz. Bár látszólag könnyedén váltogatja a nyelveket, Blanka mégis kommunikációs nehézségekkel küzd: nem pusztán a külföldön élő ember nyelvi zavarát, hanem egy sokkal alapvetőbb afáziát, a szavak és a jelentés elvesztésének terhét tapasztalja meg. Örvényszerű utazás veszi kezdetét, amely a lányt a depresszió és a paranoia poklának mélyére sodorja, az olvasó számára pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a normalitás és az egyensúlyhiány közötti határ mennyire könnyedén átjárható – Dobrakovová regénye az összeomlás, a személyiség egyensúlyvesztésének folyamatát már-már patologikus pontossággal és egyúttal mélyreható empátiával ábrázolja.

Cecilie Enger: A fehér térkép hangoskönyv részlet Ruttkay Laura közreműködésében. A hangoskönyv megvásárolható a Voiz alkalmazásban.

Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. Hogy más legyen, és másképp éljen. Vajon eltűri-e a férfiak dominálta társadalom az elzárt, északi bányászvárosban két nő merészségét, akik nemcsak közös hajózási vállalkozásba kezdenek, de a hagyományos nemi szerepekre és a több évszázados szokásokra is nemet mondanak? Vajon sikeresek lehetnek-e egy olyan területen, amelynek addig nők a közelébe sem mehettek? A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.

Anyává válni mélyen testi és egyúttal felforgató érzelmi, egzisztenciális tapasztalat – ennek az átalakulásnak, változásnak leheletfinom rajza ez a regény. A családdá válás krónikája, amelyben a gyerek születését megelőző események és a kisgyerekes élet hétköznapi, apró szilánkjaiból egy szerelem története is kibontakozik. Az elköteleződéstől, a gyerekvállalástól való félelem nyers, pszichológiai mélységű ábrázolása mellett a könyv árnyalt és érzékletes pontossággal beszél arról is, milyen félelmetes dolog szeretni másokat, milyen bátorság kell ahhoz, hogy az életünket megosszuk velük, és milyen csodálatos, hogy ezt mégis meg merjük tenni. Kjersti Annesdatter Skomsvold tisztánlátó regénye a magánélményeket egyetemessé teszi, lapjain a banális és a bonyolult, a humoros és a komoly egyensúlyra lel, miközben felragyog az intimitás csodája, félelme és öröme.

Oláh Andrea Dr. Szabados Lászlóval, a kötet szaklektorával beszélget ⁠Katie Mack A mindenség vége című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.Katie Mack: A mindenség vége

Katie Mack elméleti asztrofizikus, az univerzum kezdetét, evolúcióját és végét kutató csillagászati és fizikai kozmológia számos területével foglalkozik. Kutatásai mellett aktív tudomány-népszerűsítő (több százezer Twitter-követővel), aki szellemes és könnyed stílusban tudja tudományága keveseknek hozzáférhető megállapításait a laikus olvasóközönség számára is érthetően közvetíteni. Könyvében az univerzum végéről való gondolkodás jelenleg rendelkezésünkre álló eredményeit mutatja be: szuperteleszkópok és részecskegyorsítók legfrissebb megfigyelései rajzolják át eddigi ismereteinket elképesztően izgalmas (és egyben félelmetes) új lehetőségekkel, és változtatják meg nézeteinket arról, hogy mi képzelhető el (és mi nem) a kozmosz távoli jövőjében. Költők és filozófusok a történelem kezdete óta vitáznak és tépelődnek azon a kérdésen, hogy miként fog véget érni a világ. Hála a természettudományoknak, ma már pontosan tudjuk a választ: tűz emészti el. Katie Mack segítségével a meredély legszélére állva tekinthetünk le a végtelen sötétségbe – tudományos szempontból.

Oláh Andrea Bokor Nándorral, egyetemi docenssel a kötet szaklektorával beszélget Petr Beckmann: A pi története

Matematikát tanulva mindannyian megismerkedünk olyan különös mennyiségekkel, szimbólumokkal és szabályokkal, mint az e szám, a π szám, a 0, a ∞ vagy éppen az aranymetszés. Mindezek rejtélyes dolgok, idegen fogalmak maradnak a többségünk számára, nem értjük, miért pont ezekkel tölti ideje jelentős részét egy-egy matematikus, és miért van egy bizonyos aránynak oly nagy szerepe a képzőművészetben.

Ez a könyv a pi könyve. Elmeséli, miért keltette fel ez a szám már az ókor matematikusainak érdeklődését, és miért tartotta fogva utódaikét is évezredeken át. Megtudjuk, hogyan határozták meg az értékét egyre pontosabban, és miképpen ismerték meg egyre mélyebben természetének sokszínűségét. A könyv matematikatörténet, egyben kissé rendhagyó történelemkönyv is, no meg persze – és főként – matekkönyv. Mert a π a matematika legkülönbözőbb területein jelenik meg, így számtalan fontos matematikai fogalmat és kérdéskört ismerünk meg szinte észrevétlenül. A könyv szerzője széles látókörű elektromérnök, aki szűkebb szakmáján túllépve, egy kívülálló merészségével és egyedi látásmódjával különleges művet alkotva, bátran és eredeti módon kalandozik a történelemben és a matematika történetében.

Oláh Andrea Tasiné Csúcs Ildikóval, ⁠Szent-Györgyi Albert, a tudós politikus című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Oláh Andrea Patat Bence fordítóval  beszélget Jón Kalman Stefánsson Csillagok sercegése című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.

Jón Kalman Stefánsson: Csillagok sercegése

Egy kisfiúnak, aki nemrégiben veszítette el az édesanyját, mostohája lesz, egy fiatalember Csehszlovákiáig is elmenne a szerelemért, a századelő Izlandján egy bohém lelkületű ingatlanügynök beleszeret egy kamaszlányba. Jón Kalman Stefánsson a tőle megszokott fanyar humorral átszőtt, szívmelengető, az emberi lélek legmélyéig hatoló, lírai prózában meséli el egy izlandi család három generációjának az emlékek és álmok elmosódott határvidékén játszódó történetét. Mi végre a szerelem? Az egymással töltött unalmas és viharos hétköznapok ellenére mégis, mi láncolja egymáshoz az embereket? Miféle véletleneken múlik egy ember élete? Érdemes-e tanyára költözni, aztán gyertyát tenni az ablakba? Milyen íze lehet a fókauszonynak és milyen a színe a halálnak? Mit jelent az, hogy fostalicska? És mit szólnak mindehhez az ólomkatonák?