Fülöp Tamás a Jogger kitalálója és motorja. A Jogger egy hiánypótló oktatási program: középiskolásokat ismertet meg a joggal. 

Tamás maga is izgalmas személyiség: estin érettségizett, targoncaszerelőből lett jogász, hogy aztán egy levél után a kamara elnökének ügyvédjelöltje, majd ügyvédként Magyarország egyik legkeresettebb elkövetőjének védője legyen. Erről a különleges életútról, a Jogger programról, ars poeticáról Gerő Tamás beszélget vele.

Fülöp Tamás Szegeden végzett 1999-ben, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán pénzügyi szakközgazda oklevelet szerzett. 2001-től ügyvéd. 

A Magyar Ügyvédi Kamarától 2020-ban „Kiváló Ügyvéd" jelvényt kapott.

Családi cégek átadása a gyerekeknek. Üzletvezetés, bizalmi vagyonkezelés, családi alapítvány, végrendelkezés és illetékjogi szabályok.

Seenger Pál ügyvéddel, aki -házastársként- testközelből követte és követi egy családi vállalkozás átadását a következő generációnak, Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélget.

A jogvédelmi biztosítás akkor fizet, ha jogsérelem ér valakit, és érvényesíteni akarja a jogát: ekkor a jogi költségeit a biztosítása állja. Ez jó mind a biztosított ügyfélnek, aki helyett a biztosító fizeti például a perköltséget, mind az ügyvédjének, aki nyugodt lehet a munkadíja felől. Méhes Dávid vendégei egy biztosítótársaságnál dolgoznak.

Gombolai Éva 2005-ben végzett az ELTÉ-n. Külföldi jogi tanulmányait Németországban folytatta, majd rövid ügyvédjelöltködés után 2006 óta foglalkozik jogvédelmi biztosítással. 2020-tól csoportvezető jogász.

Kónya Gábor 2008-tól foglalkozik jogvédelemmel üzletkötőként. Azóta több mint 3000 ügyfélnek értékesített jogvédelmi biztosítást, jelenleg 86 millió forintos állománnyal rendelkezik. Szereti a bonyolult ügyeket, kedvenc területe az autós jogviták.

Éveken keresztül jó üzletnek tűnt szabadpiaci energiakereskedőtől beszerezni a gázt vagy az áramot az egyetemes szolgáltató helyett. Mindez tartott az árak elszabadulásáig, amit a kereskedők egyoldalú szerződésmódosítással próbálnak áthárítani a fogyasztóikra.

Hogyan lehet kilépni ezekből a szerződésekből és miért nem? Mire hivatkozva és mit lehet kérni a bíróságtól egy ilyen jogvitában? Erről beszélget Firtkó Tiborral Gerhard-Kotroczó Ágnes.

2023-tól hazánkban új világ fog beköszönteni: elektronikus ügyintézésére áll át a földhivatal! A gyökeres változásra nem csak a hivataloknak, hanem az eljáró ügyvédeknek is fel kell készülnie.

Hol tart az előkészítő munka? Mire számítsanak az ügyvédek? Növekszik vagy csökken majd az ügyvédek munkaterhe az új eljárásban?

Az aktuális kérdésekről Fodor Klaudia faggatta az előkészítő munkában aktívan részt vállaló Kósa Ferenc ügyvédet. A beszélgetésből továbbá áttekintést kaphatnak a kollégák az elektronikus eljárásokról, gyakorlati tanácsokat az elektronikus aláírások helyes használatáról is, például arról, cégszerű-e az AVDH.

Kósa Ferenc 2002-ben végzett a Pécsen. 2007 óta ügyvéd, azóta saját irodáját viszi, együttműködésben korábbi principálisával és kollégáival. Szakterülete a társasági jog, gazdasági jog, kereskedelmi jog és az ingatlanjog és az elektronikus okiratok, amelyek gyakorlati alkalmazását a jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karán oktatja.

2014 óta a Magyarországi Pénzváltók Országos Egyesületének titkára.

Vajda János közel húsz éve praktizáló ügyvéd és egyben kognitív pszichológus, a "Jogi pszichológia" nevű tudástár gazdája.

Május 20-án egész napos (ügyvédeknek kreditpontos) workshopot tart a tárgyalóterem pszichológiájáról:

-tárgyalótermi játszmák és jogi sztorik,

-a tanúk pszichológiája,

-az ügyvédi munka kognitív csapdái,

-kognitív torzítások a jogi eljárásokban.

Gerő Tamás beszélgetése.

1944. április 28-án jelent meg a gettósítási rendelet, amely vidéken az ügyvédség felét, Budapesten kétharmadát érintette. Adásunk témája a II. világháború zsidó vértanú ügyvédeinek emlékezete. Gerő Tamás beszélgetőtársai Sziklai János és Bátki Pál ügyvéd, valamint Buchmüller Péter történész, szociológus, aki a téma kutatója.

Buchmüller Péter

Disszertációjának témája a közép-európai zsidóság és az ügyvédség kapcsolata, valamint az ügyvédségen belül tapasztalható antiszemitizmus a kiegyezéstől a második világháborúig. A Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség 2015. évi magyar elnöksége alkalmából Kovács M. Máriával és Schweitzer Gáborral közösen szerzője volt a holokauszt jogász áldozatairól szóló Kései főhajtás című kötetnek. (Beszámoló a könyv MÜK-ben tartott díszbemutatójáról.)

Sziklai János

10 évig az ország egyik legnagyobb bankját képviselte polgári perekben. Sok évig a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének tagja volt. A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány kuratóriumi tagja.

Bátki Pál

Május 17-én immár tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Mindennapi Családjog, a Családi Jog folyóirat éves konferenciája gyakorló szakemberek számára. 

A családi jog "forró témáiról", amelyek a kreditpontos rendezvény napirendjét is adják (Brüsszel IIb rendelet, házassági vagyonjogi perek, a szülői felügyelet új szabályai, váltott gondoskodás, a családjogi perek etikai problémái) Gerő Tamás beszélget Grád András ügyvéddel, pszichológussal, t. egyetemi tanárral, a konferencia egyik moderátorával.

Az Utcajogász Egyesület tagjai jogászok, akik ingyenes jogi segítséget nyújtanak a szociális jogok és a lakhatás területén. Kalota Ágnes és Dietz Henrietta ügyvédekkel Retteghy Dóra beszélget az egyesület indulásáról, küldetéséről, önkéntes munkájuk szép, de olykor nehéz mivoltáról.

Gerhard-Kotroczó Ágnes a Be. védelemre vonatkozó egyes jogintézményeiről beszélget a Németh és Társai Ügyvédi Társulás tagjaival: Papp Lillával, Németh Zoltánnal és Szender Zoltánnal.

Papp Lilla 2004-ben végzett Debrecenben, 2013-tól ügyvéd. Általános büntetőjoggal és sértetti képviselettel foglalkozik.

Németh Zoltán 1993-ban végzett az ELTÉ-n, 1996-tól ügyvéd. A Jogi Szakvizsga Bizottság tagja, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Záróvizsga Bizottságának tagja.

Szender Zoltán 2013-ban végzett a Pázmányon, 2018-tól ügyvéd. Büntetőeljárásban védőként és egyéb érdekelteket segítő ügyvédként jár el.