Mi vezetett az évtizedekig tartó északír konfliktus kirobbanásához és mi történt azóta? Véres vasárnap, éhségsztrájk, IRA és internálások: mit is takar "A bajok" időszaka Észak-Írországban? Az 1998-ban megkötött nagypénteki megállapodás mennyiben oldotta fel a konfliktust? Mit befolyásol a Brexit Észak-Írország szempontjából, hoz-e változást II. Erzsébet királynő halála, és vajon várható-e a közeljövőben népszavazás Észak-Írország függetlenedéséről? Többek között ezekről is beszélget a nemrég bemutatott nagysikerű, Kenneth Branagh által rendezett Belfast című film kapcsán: Egedy Gergely - történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Gálik Zoltán - nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. A beszélgetést moderálja: Baczoni Dorottya - történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Intézetünk podcast-sorozatának legújabb adásában Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus alapítója, Herzl Tivadar volt a középpontban. Alapítványunk gondozásában idén megjelent naplója régóta fennálló hiányt pótolt Magyarországon. A stúdióban intézetünk igazgatója, a napló szerkesztője, Baczoni Dorottya beszélgetett Veszprémy László Bernát történésszel, újságíróval, a kötet recenzensével. 

 Herzl naplója először az 1920-as években jelent meg németül, magyar nyelven csak szemelvények láttak napvilágot egészen 2022-ig. Veszprémy László Bernát szerint nem véletlen, hogy éppen a mai Magyarországon jelenhetett meg teljes terjedelmében a napló, amikor a nyugati akadémiai életben sokan a „gonosz nacionalizmusok” zsidó válfajaként tekintenek a cionizmusra.

 Igaz, hogy halála után csaknem fél évszázaddal születhetett meg Izrael állam, Herzl szerepe mégis egyedülálló. Veszprémy elmondta, hogy a korai  „proto-cionisták” után Herzl gyakorlati, politikai programot is adott a cionizmusnak. Hozzátette, hogy érdekes módon éppen egyes antiszemita szerzők is a zsidók palesztinai államalapítása mellett foglaltak állást, így Magyarországon például Istóczy Győző, az Antiszemita Párt alapítója, akinek ehhez kapcsolódó beszéde a cionista történetírásban kifejezetten pozitív helyet foglalt el. 

 Herzl felismerte, hogy a túlzott liberalizmus és asszimiláció hátráltatja a zsidóság ügyét, mert még a leginkább asszimilált zsidót is eléri az antiszemitizmus. Erről naplójában drasztikus őszinteséggel beszél, és arra jut, hogy vissza kell térni a nemzeti tradíciókhoz és – bár ő maga nem volt vallásos ember – a zsidó vallási tradíciókhoz is. Veszprémy szerint Herzl a korai cionisták közül azért is emelkedhetett ki, mert nagystílű újságíróként remekül használta a média eszközeit, jól tudta kamatoztatni kapcsolati hálóját. Személyesen eljutott a német császárhoz és az oszmán szultánhoz is. Bár kezdetben a cionizmus még nem volt nagy erejű, Herzl képes volt egy világmozgalom vezetőjeként láttatni magát. Baczoni Dorottya hozzátette, hogy Herzl legfontosabb könyvét, A zsidó államot németül írta meg és nagy tömegekhez juthatott el, ellenben a proto-cionisták belterjesebb, kevésbé közérthető műveivel. Az eszme közérthetővé tétele Herzl nagy erénye volt, habár ennek oltárán valamelyest fel kellett áldoznia a mélyebb átgondoltságot.

 Baczoni és Veszprémy a helyére tették Herzl magyarságának kérdését is. Igaz, hogy Budapesten született magyar zsidó családban és élete végéig magas szinten használta a magyar nyelvet, ám ő maga inkább németnek vallotta magát – zsidó identitása után. A magyarok, osztrákok, németek, sőt a franciák között is vannak, akik szeretnék „magukénak” tudni Herzlt, de a képlet ennél bonyolultabb és Herzl élete során is változtak identitásának hangsúlyai. 

 A napló rávilágít a cionizmus atyjának személyes motivációira is. Veszprémy szerint bizonyos mértékben sikertelenséget érzett az életében, ezt összekötötte a zsidóság helyzetével és többek között ez is mozgathatta a cionizmus és a társadalmi érdekérvényesítés felé. A bejegyzésekből kiolvashatók olyan jellemvonásai is, amiket Herzl kevésbé fedett fel a külvilág felé: sokszor önmarcangoló, depresszióra hajlamos embert ismerhetünk meg a rendkívül magabiztos közszereplő mögött. Már csak a napló óriási terjedelme is azt támasztja alá, hogy a cionizmus kutatói, de az érdeklődők számára is jelentős, hiánypótló forrás jelent meg végre magyar nyelven.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Kerekasztal-beszélgetés a kötetről:
Gerő András, a kötet szakmai lektora,
a Habsburg Történeti Intézet igazgatója

Frank Füredi szociológus,
a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa

Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője,
a XX. Század Intézet igazgatója

Moderátor:
Betlen János

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

FÉLMÚLT – Volt egyszer egy Brit Birodalom | Gandhi és az indiai függetlenségi mozgalom

Beszélgetőpartnerek: Aklan Anna Katalin indológus, az ELTE Indológia Tanszékének megbízott előadója

Byrappa Ramachandra történész, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa

Moderátor: Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Hogyan engedélyezhették ezt a filmet akkoriban? 
Mi a jelentősége a mából visszatekintve ennek a filmnek és Makk Károly életművének?

Ezekre a kérdésekre is választ kapsz a FÉLMÚLT legutóbbi beszélgetésén. A témában jártas szakértők: Káel Csaba filmrendező, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosa és Lukácsy György szerkesztő, filmkritikus voltak, a beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

• Hogyan került napjaink Amerikájában újra középpontba a faji kérdés és vajon hogy viszonyul egymáshoz a Black Lives Matter mozgalom és Martin Luther King?
•  Miért pont a 60-as években érte el csúcspontját az amerikai polgárjogi mozgalom? 
• Milyen eltérő stratégiák ütköztek a feketék tényleges egyenlőségének eléréséhez kapcsolódóan?

Erről is beszélgettünk a FÉLMÚLT legutóbbi adásán Megadja Gábor eszmetörténésszel, a Kontra főszerkesztőjével és Paár Ádám történész–politológussal, a Méltányosság Politikaelemző Intézet elemzőjével.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

FÉLMÚLT filmes sorozatunk tizedik állomásán „A tanú” című magyar film adja beszélgetésünk kiindulópontját. Az egyik legtöbbet idézett, legikonikusabb magyar filmet felidézve Fábry Sándor dramaturg, humorista, és Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója beszélgetnek a Kádár-rendszer kultúrpolitikájáról, valamint a humor és a diktatúra viszonyáról. Moderál  Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. 

• Milyen szerepet tölthetett be a humor, a vicc egy diktatórikus rendszerben?
• Miért forgathatták le, és miért csak 10 évvel azt követően vetítették rendszeresen a filmet?
• Hogy működött a cenzúra a Kádár-rendszerben? 
• Miért mondta Kádár János a film megtekintését követően, hogy „nem egészen erre gondoltunk”?
• Milyen kivágott jelenetek kerültek elő a Filmgyár fóti raktárából?

Ezekre a kérdésekre is keressük a választ beszélgetőpartnereinkkel  az „Az élet nem habostorta - Humor és cenzúra a Kádár-rendszerben ” beszélgetésünk alkalmával.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának idei első rendezvényén a hatvanas évek Amerikájáról, az akkoriban kibontakozó hippimozgalomról, a fiatalság lázadásáról, illetve az amerikai események Vasfüggöny mögötti hatásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A Félmúlt eddigi, történelmi filmsorozat alapú tematikáját idén olyan ikonikus filmek elemzésével folytatjuk, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.

Beszélgetőpartnerek:
Schmidt Mária
Történész, a XX. Század Intézet főigazgatója

Szabó László
Kommunikációs szakember, volt ifjúsági helyettes államtitkár

Moderátor:
Baczoni Dorottya
Történész, a XX. Század Intézet igazgatója

A beszélgetés összefoglaló cikkét, ITT olvashatja:
https://bit.ly/3rxdvey

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

„A Vaslady dicsérő szavai máig ott ragyognak a szociáldemokrácia sírjának fejfáján” 

🎧 Folytatódik a SZÖVEG!

Milyen változások mentén alakult ki és vált Európa meghatározó politikai gondolatává a szociáldemokrácia? Hogyan távolodott el eredeti célkitűzéseitől és milyen történelmi okok vezettek a mozgalom neoliberális fordulatához, amelynek kihívásaival ma kell megküzdenie? A szociáldemokrácia hanyatlásának történetéről folytat vitát a „Mi lett veled szociáldemokrácia?” c. könyv apropóján a szerző, Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Loppert Csaba, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke.

📙 Galló Béla – Mi lett veled szociáldemokrácia? című kiadvány MOST -20% bevezető áron  megvásárolható webshopunkban.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Mi lesz veled Németország? – Német identitás egykor és ma FÉLMÚLT című sorozatunk ez évi utolsó adásában a XX. században jócskán megtépázott német identitást járjuk majd körül. Rávilágítunk a két világháború közötti és a mai német identitás legfőbb dilemmáira, valamint megvitatjuk, hogy mi várható a napokban újonnan megalakult német kormánytól és az új kancellártól. Kiindulópont az 1920-as években játszódó Babilon Berlin, az elmúlt évek legsikeresebb, nemzetközileg is elismert német sorozata lesz. Beszélgetőpartnerek: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. Moderátor: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet