Kertész Imre Nobel-díjas írónk Sorstalanság című regénye mára igazi klasszikussá vált. De vajon ismerjük-e és értjük-e eléggé a regényt?

 Szöveg podcastunk legújabb adásából fény derül a mű keletkezési körülményeire, megtudjuk, hogy Kertész melyik műve volt számára a legkedvesebb, milyen motívum köti össze az életművét, és miben rejlik a Sorstalanság különlegessége?

Szóba kerül még megalkuvás, magyarság és szabadság kérdése is.

Aki beszélget: Intézetünk munkatársa, Lakházi Ákos és Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos munkatársa.
Tarts velünk!

Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Hogyan lehet tovább élni egyéni és kollektív szinten azzal a traumával amit a holokauszt jelentett, miközben az egyik diktatúrát pillanatokon belül egy másik váltotta fel? A Félmúlt: Akik maradtak - Diktatúrából diktatúrába című rendezvényén ezúttal egy klinikai szakpszichológus, Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója lesz segítségünkre, hogy többek között ennek a fontos kérdésnek is utánajárjunk. Aki moderál: Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. 

George Orwell fő műve az 1984 volt, mely tűpontos leírást ad a totalitárius
diktatúrák működéséről. Megújult, immár középiskolásoknak szóló
podcastunkban a könyvben leírtakat hasonlítottuk össze a 20. századi
totalitárius diktatúrákkal.

A második adásban Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze és a
műsorvezető, Apor Attila, a XX. Század Intézet történésze beszélgetnek.

Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Érzékeny receptorok, egyéni hang, sajátos látásmód és meg nem alkuvás. Kamerapárbaj címmel megjelent Vitézy László filmrendező, forgatókönyvíró, producer életpályáját bemutató könyv.

Laudál: Káel Csaba, magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Franciaország legnagyobb horderejű, az antiszemitizmus és a zsidóság vonatkozásában kulcsfontosságú, a közvéleményt évekig foglalkoztató peréről, a Dreyfus-ügyről beszélgettünk.

Témaindítónk a Roman Polanski rendezésében napvilágot látott Tiszt és kém – A Dreyfus ügy (2019) című film.

• „Az Ügy” – miért emlegetik így a mai napig Franciaországban?
• Hogyan lett Franciaország a szabadság, egyenlőség, testvériség hazájából az antiszemitizmus egyik „tűzfészke” a századfordulóra?
• Miben hozott újat a per a sajtó és az értelmiség vonatkozásában?
• Milyen volt a per fogadtatása Magyarországon és érdemes-e párhuzamba állítani a nálunk lezajlott tiszaeszlári vérvádperrel?

FEJEZETEK

Bevezető
00:00

Tárgyalás
03:50

Beszélgetőpartnerek:
Soós Eszter Petronella
politológus, Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa
Bolgár Dániel
történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának adjunktusa
Moderátor:
Baczoni Dorottya
történész, a XX. Század Intézet igazgatója

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Középiskolások figyelem! 
Jól ismert könyves sorozatunkat új, középiskolai kötelező, illetve ajánlott irodalmakról szóló részekkel gazdagítjuk. 

A következő epizódokban olyan regényekről fogunk történészi szemszögből beszélgetni, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkodásunkat formálják.

Célunk, hogy a számotokra előírt olvasmányok történeti kontextusát megvilágítsuk, segítve ezzel a szépirodalmi szövegek feldolgozását és a megértés folyamatát egyaránt.

Az első adásban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéről beszélget Veszprémy László Bernát történész újságíró és a műsorvezető, Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történésze.

A beszélgetés rövid összefoglalóját a XX. Század Intézet honlapján olvashatjátok.
Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Mi vezetett az évtizedekig tartó északír konfliktus kirobbanásához és mi történt azóta? Véres vasárnap, éhségsztrájk, IRA és internálások: mit is takar "A bajok" időszaka Észak-Írországban? Az 1998-ban megkötött nagypénteki megállapodás mennyiben oldotta fel a konfliktust? Mit befolyásol a Brexit Észak-Írország szempontjából, hoz-e változást II. Erzsébet királynő halála, és vajon várható-e a közeljövőben népszavazás Észak-Írország függetlenedéséről? Többek között ezekről is beszélget a nemrég bemutatott nagysikerű, Kenneth Branagh által rendezett Belfast című film kapcsán: Egedy Gergely - történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Gálik Zoltán - nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. A beszélgetést moderálja: Baczoni Dorottya - történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Intézetünk podcast-sorozatának legújabb adásában Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus alapítója, Herzl Tivadar volt a középpontban. Alapítványunk gondozásában idén megjelent naplója régóta fennálló hiányt pótolt Magyarországon. A stúdióban intézetünk igazgatója, a napló szerkesztője, Baczoni Dorottya beszélgetett Veszprémy László Bernát történésszel, újságíróval, a kötet recenzensével. 

 Herzl naplója először az 1920-as években jelent meg németül, magyar nyelven csak szemelvények láttak napvilágot egészen 2022-ig. Veszprémy László Bernát szerint nem véletlen, hogy éppen a mai Magyarországon jelenhetett meg teljes terjedelmében a napló, amikor a nyugati akadémiai életben sokan a „gonosz nacionalizmusok” zsidó válfajaként tekintenek a cionizmusra.

 Igaz, hogy halála után csaknem fél évszázaddal születhetett meg Izrael állam, Herzl szerepe mégis egyedülálló. Veszprémy elmondta, hogy a korai  „proto-cionisták” után Herzl gyakorlati, politikai programot is adott a cionizmusnak. Hozzátette, hogy érdekes módon éppen egyes antiszemita szerzők is a zsidók palesztinai államalapítása mellett foglaltak állást, így Magyarországon például Istóczy Győző, az Antiszemita Párt alapítója, akinek ehhez kapcsolódó beszéde a cionista történetírásban kifejezetten pozitív helyet foglalt el. 

 Herzl felismerte, hogy a túlzott liberalizmus és asszimiláció hátráltatja a zsidóság ügyét, mert még a leginkább asszimilált zsidót is eléri az antiszemitizmus. Erről naplójában drasztikus őszinteséggel beszél, és arra jut, hogy vissza kell térni a nemzeti tradíciókhoz és – bár ő maga nem volt vallásos ember – a zsidó vallási tradíciókhoz is. Veszprémy szerint Herzl a korai cionisták közül azért is emelkedhetett ki, mert nagystílű újságíróként remekül használta a média eszközeit, jól tudta kamatoztatni kapcsolati hálóját. Személyesen eljutott a német császárhoz és az oszmán szultánhoz is. Bár kezdetben a cionizmus még nem volt nagy erejű, Herzl képes volt egy világmozgalom vezetőjeként láttatni magát. Baczoni Dorottya hozzátette, hogy Herzl legfontosabb könyvét, A zsidó államot németül írta meg és nagy tömegekhez juthatott el, ellenben a proto-cionisták belterjesebb, kevésbé közérthető műveivel. Az eszme közérthetővé tétele Herzl nagy erénye volt, habár ennek oltárán valamelyest fel kellett áldoznia a mélyebb átgondoltságot.

 Baczoni és Veszprémy a helyére tették Herzl magyarságának kérdését is. Igaz, hogy Budapesten született magyar zsidó családban és élete végéig magas szinten használta a magyar nyelvet, ám ő maga inkább németnek vallotta magát – zsidó identitása után. A magyarok, osztrákok, németek, sőt a franciák között is vannak, akik szeretnék „magukénak” tudni Herzlt, de a képlet ennél bonyolultabb és Herzl élete során is változtak identitásának hangsúlyai. 

 A napló rávilágít a cionizmus atyjának személyes motivációira is. Veszprémy szerint bizonyos mértékben sikertelenséget érzett az életében, ezt összekötötte a zsidóság helyzetével és többek között ez is mozgathatta a cionizmus és a társadalmi érdekérvényesítés felé. A bejegyzésekből kiolvashatók olyan jellemvonásai is, amiket Herzl kevésbé fedett fel a külvilág felé: sokszor önmarcangoló, depresszióra hajlamos embert ismerhetünk meg a rendkívül magabiztos közszereplő mögött. Már csak a napló óriási terjedelme is azt támasztja alá, hogy a cionizmus kutatói, de az érdeklődők számára is jelentős, hiánypótló forrás jelent meg végre magyar nyelven.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Kerekasztal-beszélgetés a kötetről:
Gerő András, a kötet szakmai lektora,
a Habsburg Történeti Intézet igazgatója

Frank Füredi szociológus,
a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa

Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője,
a XX. Század Intézet igazgatója

Moderátor:
Betlen János

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

FÉLMÚLT – Volt egyszer egy Brit Birodalom | Gandhi és az indiai függetlenségi mozgalom

Beszélgetőpartnerek: Aklan Anna Katalin indológus, az ELTE Indológia Tanszékének megbízott előadója

Byrappa Ramachandra történész, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa

Moderátor: Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet