Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe?

Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk.

De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni.

Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár).

Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.

Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője.

Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk.

Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről.

Sudár Balázs Wikipedia-oldala.

A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.)

A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala.

A Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok):

Komjáthy István: Mondák könyve

Ha tetszett a beszélgetés, érdemes meghallgatnod még:

[0:05:59]

Miért csak az Etelközig „látunk vissza” őstörténetünkben? Fél lépéssel vissza: egy szétesés, amiről nagyon keveset tudunk. A törzsszövetség átalakulása fejedelemséggé Etelközben. Etelköz földrajzi meghatározása.

0:11:20

Hogyan lehetséges azt mondani, hogy az államalapítás már Etelközben lezajlott? A fejedelemválasztás kérdése, a vérszerződés, és a korai állam első tisztviselői.

[0:13:19]

Mikor is történt a Vérszerződés, és ez a korai államalapítás? A magyarok első megjelenése a történeti forrásokban. Az etelközi tartózkodás hossza.

[0:16:38]

Kik azok a kabarok? Miért csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez? A kazár birodalom története. A kazár uralkodó elit zsidó vallása. Ennek története és az erről folyó viták.

[0:21:43]

A hétmagyar, a hét törzs szerveződése nem etnikai, hanem politikai alapon. A nyolcadik törzs, kürtgyarmat problémája. Baskíria, ahol megjelennek a magyar törzsek nevei. Törzsi és genetikai kapcsolatok a baskírok és magyarok között.

[0:26:09]

Az eurázsiai sztyepperégió kiterjedése. A Kárpát-medence, mint a sztyeppevidék végállomása.

[0:27:40]

A baskírok területe és a Magna Hungaria. Julianus barát utazása.

[0:28:46]

A nagyon rövid magyar vándorlás az Urál-környéki szállásterületről Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe egy szűk évszázad alatt.

[0:29:33]

Az államalapítás tudása, know-howja: honnan volt meg a sztyeppei magyaroknál? A minőségi ugrás a magyar államszervezésben. Egyáltalán miért jutott ez eszükbe? Miért mondtak le a törzsfők a hatalomukról?

[0:34:07]

A későbbi kírimi tatár kánság államalukálasa, ahol kívülről hívtak meg uralkodó családot. Az eljárás, mint létező minta a sztyeppén. Elképzelhető forgatókönyv Álmos esetében. Annál is inkább, mert nem tudjuk az Árpád-házat összekötni egyetlen magyar törzzsel sem.

[0:37:02]

Ha kívülről jött Álmos a hét törzs élére, honnan érkezhetett?

[0:38:09]

Az ujgur „megoldás”: egy sztyeppei szuperhatalom összeomlása nem sokkal a magyarok Etelközbe érkezése előtt. Az ujgur idők utáni államalapítási boom.

[0:40:36]

Az utolsó ujgur kagán meggyilkolása és az adódó (de nem bizonyított) összefüggés Álmos ujgur származására. A magyar államalakulás, mint ami beilleszthető az államképződési boomba.

[0:43:12]

A kóborló királyfi esete a népmesékben: a korabeli tudástranszfer és a nullából születő hatalom, ahol nem a nép, hanem az államalapító tudás, egy-egy uralkodócsalád utazik.

[0:45:35]

Az biztos, hogy a magyarsághoz ez a know-how bezuhan: az azonnal virulens magyar állam megszületése.

[0:47:24]

A besenyő vándorlás és a besenyő nyomás az etelközi magyarokon. A besenyők büntetőhadjárata a magyarok ellen.

[0:50:45]

A gyepű, mint nomád védelmi övezet és pufferzóna. A költözés, mint preventív akció a magyarok esetében. Az elhatározás a Kárpát-medencébe való beköltözésre.

[0:53:34]

Balázs „személyes őstörténete”. Gyerekkori érdeklődése a nomád világ iránt. Komjáthy Mondák könyve című műve. Gimnazistaként: a finnugor rokonság „hülyeség”. Francia szak, török szak. A rádöbbenés, hogy a magyar nem török nyelv, hanem mégiscsak finnugor.

[0:57:16]

Az asztalos nagyapa és a gyerekkori íjkészítések.

[0:58:29]

Budapesti gyerekkor, de az identitás Duna-kanyar: nomád körülmények a nagyszülői házban. Szűkös lakáskörülmények és a túrázás, mint menekülőútvonal.

[1:00:31]

A hegy, mint otthonos világ. Mire tanít a nomád világról és az igazi értékekről?

[1:03:19]

A ló és a lovasíjászat Sudár Balázs életében. Kislánya szerepe ebben.

[1:07:48]

A zene Balázs életében. A nagymama, Penderecki és népzene.

[1:09:04]

A zánkai kézművestábor és Czinege Lajos jurtája. Az első saját hangszer elkészítése. Kobzos Kiss Tamás segítsége, inspirációja, a kobzos kezdetek.

[1:12:12]

A profil: a török népzene és klasszikus zene. Meditatív zene: a Canlar együttes.

[1:13:08]

Sudár Balázs és a nyelvek: a cél, hogy el tudja olvasni, amit el kell olvasni. A perzsa nyelv, a kultúrák felfedezése a nyelven keresztül.

[1:15:43]

Mit rejthet a magyar nyelv őseink gondolkodásából? A török racionalitás, közösségi mentalitás és a magyar individualizmus közötti különbség.

[1:19:12]

A perzsák és a sztyeppe. A perzsa know-how.

[1:20:30]

Nyelvi egyedülségünk. Ennek összefüggése azzal, hogy fontos számunkra őstörténetünk.

[1:22:28]

A honfoglalás-sztori, mint kerek történet. A magyarok bejövetelének bibliai jellege. Az Álmos-történet. A hatalomátadás aktusa.

[1:24:38]

Ha eldőlt Etelközben, megtörtént az államalapítás ott, mennyiben álvita a Koppány-István harc értelmezése?

[1:26:14]

Az Árpádok közvetlen hatalma a Dunántúlon, ami a frank birodalom része volt. A német lovagok behívásának sztorija.

[1:28:40]

Nem tudjuk, hogyan nézett ki a Kárpát-medence a X. században. Annak problémája, miért beszélünk ma magyarul. A nyelvvesztés, nyelvcsere, mint megszokott történet ilyenkor, ami a magyarokkal nem történt meg. Példa: a frank hagyománya lecserélése a gall hagyományra a francia forradalom után.

[1:32:25]

Nem tudjuk azt, hogy ki beszélt magyarul: az, aki bejött, vagy az, aki itt volt. Vagy mindkettő. A honfoglalók valószínűsíthetően kis létszáma.

[1:36:39]

A nyelvemlékek hiányának problémája.

[1:37:26]

Az avarok.

[1:38:55]

A középkori magyar állam írásbelisége mögül előbukkanó magyar nyelv. A magyar nyelvi pozíció erőssége, ennek lehetséges magyarázata.

[1:43:22]

Miért nem tekinthető kettős honfoglalásnak az, hogy korábban volt magyar beköltözés már a Kárpát-medencébe? A magyar politikai név késői megszületése.

[1:45:37]

Székelyek és avarok. A későavarok magyarul beszéltek?

[1:46:48]

Miért vitte félre az őstörténet-kutatást a nyelvészet?

[1:50:26]

A finnugor nyelvrokonság és a sztyeppei kulturális vagy genetikai örökség nem áll szemben egymással, ez álvita: két külön dologról van szó.

[1:54:09]

A kurultáj, mint az inga kilengése, túlzásai, de ennek érthető okai.

[1:55:14]

A hun-magyar rokonság problémája. A hun hagyomány megfoghatatlansága, nyom nélküli eltűnése.

[1:59:55]

A népalakulás szempontjából, ami elég változó, a tudat biztosítja a folytonosságot, ami nálunk az Etelközben született meg.

[2:00:23]

A Magyarságkutató Intézet, amelynek a hun eredet bizonyítása fontos. Miérta hun rokonságnak reneszánsza?

[2:02:52]

A hun rokonság a magyar hagyományban. Ennek kérdései.

[2:05:01]

A genetikai kutatás, mint csodafegyver, és ennek lehetséges hátulütői, problémái.

[2:09:06]

Változás előtt áll a magyar őstörténet-kutatás? A szemléletmód megváltoztatásának szükségessége.

[2:10:33]

A meglévő, de nem feldolgozott források megvizsgálásának szükségessége. Az ujgur birodalom összeomlása, az akkori népmozgások tanulmányozásának igénye.

[2:12:23]

A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Őstörténeti Témacsoport finanszírozása közötti óriási aránytalanság. A politika elvárásai, amelyek rányomják bélyegüket a kutatásokra.

[2:16:46]

Létezik-e olyan társadalmi-kulturális közeg a magyarok számára, ahol az individualizmusban rejlő kreatív energia felszabadítható?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices