Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.

Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?

No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről.

(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)

Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története.

A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is.

2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője.

Ablonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján.

Az epizódban említett, taglalt könyvei:

A turanizmus kapcsán említett művek

Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva.

Trianon kapcsán említett művek

Ha érdekel a történelem, figyelmedbe ajánlom a podcaston ezeket a korábbi epizódokat is:

„Trianon-legendák” és cáfolatuk

Orientalisták, nyelvészek és más tudósok

Politikusok, jogászok

Költők, írók, művészek, építészek, újságírók

[00:06:53]

Mi a turanizmus? Mit takar, honnan jött a szó, és ki volt a turanizmus atyjaként tisztelt Zempléni Árpád? Mik azok a turáni népek? Max Müller nyelvész elmélete.

[00:12:03]

Magyar imperializmus és turanizmus. Küldetés a Balkánon, a Közel- és Távol-Keleten. Tőkések, politikusok és tudósok a Turáni Társaságban. Trianon mint törés: a frusztráció ideológiája.

[00:14:02]

A turán szó eredete a perzsa mitológiában. A turáni átok.

[00:16:52]

Paikert Alajos, a Turáni Társaság egyik alapítója és ügyvezető igazgatója és a líbiai magyar alkirályság ötlete. Hagyatéka a Vajdahunyad várában. Mint hiányzó láncszem a sumér-magyar néprokonítás történetében.

[00:23:59]

A Turáni Társaság befolyása: miniszterelnökök és miniszterek soraiban, hatása a magyar politikára.

[00:26:17]

A magyar imperializmus korabeli céljai és realitása a századfordulón. Magyar ösztöndíjprogram, a Monarchia szerepe az albán „nemzetépítésben”.

[00:29:20]

Korabeli „fenegyerekek” a turanisták között. Nopcsa Ferenc és Thallóczy Lajos. A konstantinápolyi magyar intézet és híres ösztöndíjasa, Kós Károly. A turanizmus, mint az ősi és eredeti keresése.

[00:32:52]

A magyar keletkutatás és a Turáni Társaság kapcsolata. Vámbéry Ármin, mint tiszteletbeli elnök. Goldziher Ignác, Kégl Sándor. Foyltonosságok magyar keletkutatásban napjainkig.

[00:36:48]

A turáni mozgalom és a baljós előérzetek: az egyedül vagyunk alapélménye, a nemzethalál képzete és a „herderi jóslat”. A magyarok elleni árja és a szláv „összeesküvés” képzete. Zempléni Árpád próféciája Trianon előtt. A magyarság „PR-problémája”, gyülekező viharfelhők. A fele részben nemzetiségek által lakott ország.

[00:42:21]

1918 tavasza, amikor majdnem mindenki azt hitte, hogy az Osztárk-Magyar monarchia megnyerte a háborút. A hirtelen zuhanás 1918 nyarától és a birodalom gyors felbomlása, a Szent István csatahajó elsüllyesztése. Összeomlás a nyugati hadszíntéren: osztrák-magyar alakulatok Verdunnél. Szálasi Ferenc a nyugati hadszíntéren.

[00:46:40]

Zempléni Árpád budapesti temetése 1919-ben. Román, csehszlovák és szerb megszállás. Magyarország megszűnésének felrémlő lehetősége.

[00:48:30]

Spanyolnátha, fosztogatás és menekültáradat: mindennapok Magyarországon az összeomlás után. Az első menekültek a vasutasok.

[00:54:46]

A Monarchia feldarabolásának elhatározása az Antant részéről. Félelem a majdnem megvalósuló német hegemóniától. Lett volna lehetősége Magyarországnak kedvezőbb békefeltételekre?

[01:01:17]

Miért sikerült a törököknek a területvédelem, és miért nem sikerülhetett a magyaroknak?

[01:02:42]

Nyugatellenesség a turanista mozgalomban Trianon után. A reformkor óta tartó modernizációs elképzelés csődje.

[01:06:26]

Van olyan, hogy nemzetkarakterológia? Miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól a magyarok és a franciák? A republikánus ethosz Franciaországban.

[01:08:56]

A Turáni Társaság átalakulása, jelentőségének csökkenése Trianon után.

[01:12:52]

A finnugor rokonság, amely a két háború között hangysúlyosan része a turáni gondolatnak. A finnugor néprokonság a közoktatásban és a közéletben, politikában.

[01:14:39]

A Magyarországi Turán Szövetség, amelybe a radikálisabb, extremistább turanisták tömörülnek. Az István, a király rockopera turanista előzményei, Szörényi Gyula, a radikális turáni körök tagja.

[01:18:54]

A turanista hálózatok a II. Világháború után. Emigráció és a hazai turanizmus nemhivatalos újraszerveződése Magyarországon a kommunizmus évei alatt. Kapcsolata a teozófiával és magyarországi buddhizmussal.

[01:22:02]

A turanizmus ma: Kurultáj és lovasíjászat, a Magyar Turán Alapítvány.

[01:23:11]

Turanizmus és antiszemitizmus. Cholnoky Jenő tevékenysége.

[01:26:43]

A turanizmus és a magyar diplomácia. A testvérnépek reakciói. A finnek dilemmája a török („altáji”) rokonsággal. Magyar légió Finnországban az 1939-es finn-szovjet háború során. Magyar geopolitikai illúziók a Kelettel kapcsolatban.

[01:33:50]

Turanizmus és a Fidesz-kormány keleti nyitás programja 2010 után.

[01:34:45]

Turisztika és nemzetépítés: a természetjárás, mint hazafias kötelesség és az elveszett területek pótlása. A Kék-túra története.

[01:39:10]

A Trianon 100 kutatócsoport és munkája, eredményei.

[01:41:22]

A Youtube-on terjedő konteók, összeesküvés és a történész felvilágosító munkájának esélyei. A józanok igénye a tájékozódásra. A mítoszirtó történészi munka vég nélkülisége.

[01:45:30]

Szakács Árpád, a Fidesz kultúrharcosának támadása a Magyar Nemzetben. A Romsics Ignác mellett kiálló történészek, akik között ott volt Ablonczy Balázs is. Romsics, az iskolaépítő.

[01:48:12]

Ablonczy Balázs középiskolai és egyetemi tanulmányai A gyerekkori találkozás a határon túli színházakkal édesapja munkája révén. Az írói véna és a könyveinek írói technikája.

[01:51:50]

Ablonczy Balázs viszonya a francia kultúrához, a francia nyelvhez. A nehezen jól beszélhető francia.

[01:54: 41]

Hogyan viszonyulnak a franciák ma Trianonhoz? A francia identitás és az I. világháború kultusza Franciaországban.

[01:56:08]

Trianon, mint magyar identitás. Lehet-e ebből számunkra egyszer történelem?

[02:00:00]

Mennyire alakíthatja a fiatalabb generációk szemléletét az új magyar turanizmus? Vagy erősebb az elmúlt évszázadok nyugat-központú modernizációja?

[02:04:02]

Ablonczy Balázs, mint a Párizsi Magyar Intézet vezetője. Pénztelenség és egyéb viszontagságok.

[02:11:46]

Franciaország, amelynek sikerült az, ami a magyaroknak nem: nemzetállamot építeni történelmi határai megőrzésével. A magyar lemaradás és az asszimiláció feltételeinek különbségei ehhez képest. Trianon és a magyar nemzetiségi politika.

[02:18:53]

Mennyire értjük Franciaországot? A laikus köztársaság ideája Franciaországban.

[02:21:10]

Létezik a turáni átok? A külföldi népekkel összevetve valóban széthúzó nép a magyar?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices