„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.

Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.

Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.

2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.

Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat.

Ez az epizód is érdekelhet még:

• #007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Lányi András

Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük (Válasz Online)

filmjei;

Az epizódban hivatkozott egyéb cikkek

The Big Data revolution can revive the planned economy (Financial Times)

The Relief Package Ushers In Trump’s Planned Economy (Wired)

Említett közelmúltbeli események

Írók, költők, újságírók, alkotók és említett műveik

Friedrich August von Hayek (Út a szolgasághoz)

Jókai Mór (A kőszívű ember fiai)

Radnóti Miklós (az epizódban elhangzik: Nem bírta hát… című verse)

Említett politikai mozgalmak, civil szervezetek

Lakiteleki találkozó (sátor)

Újságok, műsorok

Az epizódban említett történelmi személyek:

Politikusok, közéleti személyiségek

Rajk László (építész)

Az epizódban említett (történelmi) események, fogalmak

Műsorjegyzetek időkóddal

[00:05:07]

Lányi András a szamizdat sajtóban. A Lehrstück Mária álnév eredete. Döntése a rendszerváltás évében, hogy nem filmrendezőként folytatja pályafutását.

[00:07:55]

Lányi András filmjei és a 48-as szabadságharc. A történelmi érdeklődés, ennek fontossága az ország megismerésében. A Kőszívű ember fiai, mint egykori kedvenc könyv. A szépirodalom olvasásának fontossága és a „nem olvasó nemzedék” nagy hibája, a hosszú szövegek olvasásának fontossága.

[00:13:19]

A Beszélő és a korabeli szamizdat sajtó működése, terjesztése a diktatúra idején. A stencilgép, mint sokszorosító eszköz.

[00:17:28]

Ügynökök, beépített emberek: miért nem kíváncsi Lányi András a megfigyelési dossziéjára?

[00:19:08]

Lányi András és a Fekete Doboz. A Fidesz születésének dokumentálása – mi látszott már akkor Orbán Viktoron? Törésvonalak a Fideszen belül, a rendszerváltó pártok mint baráti körök és nem ideológiailag meghatározott közösségek.

[00:23:26]

Baloldaliság és jobboldaliság Magyarországon, ennek családi meghatározottságai. Olykor legitim narratívák, hősi halottak a front mindkét oldalán. Lányi András édesapjának története, hosszú vizsgálati fogsága a honvédtisztek koncepciós perében, félreállítása.

[00:32:51]

Lányi András 56-os élményei gyerekként, ezek meghatározó szerepe későbbi világnézetének, politikai meggyőződésének alakulásában.

[00:35:17]

A hiteles jobb- és baloldali pártok hiánya a mai Magyarországon. A harmadik utas gondolatok népszerűsége Magyarországon. Lányi András zöld meggyőződésének eredete. A Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás, a Duna Kör és a későbbi Duna Charta. Bős-Nagymaros utóélete, vízügyes kritikák, válasz ezekre. Egyéb gátépítések és megakadályozásuk (pl. Római-part, Hajógyári sziget).

[00:48:05]

A Fidesz Akadémia története és megszűnése a rendszerváltás után. Lányi András akadémiai és politikusi pályája. A Védegylet és az Élőlánc Magyarországért és az LMP története. Sólyom László jelölése a köztársasági elnöki posztra. Konfliktusa majd kibékülése Schiffer Andrással.

[00:55:27]

A pont, ahol Lányi Andrásnak elege lett a pártpolitikából: kopogtatócédula-gyűjtés és főpolgármester-jelöltség. A humánökológia mesterszak alapítása az ELTÉ-n.

[00:58:33]

Magyarország lakóinak feudális beidegződései, ennek történelmi okai és az egypártrendszer és a feudalizmus jelenlegi restaurációja Magyarországon. A „nemzeti tőkésosztály” mítosza és hazugsága.

[01:04:45]

Kapitalizmus és globális kapitalizmus. A civil társadalom, a verseny és az állam szerepe egy demokráciában, a három szereplő egyensúlyának folyamatos sérülése.

[01:08:04]

Orbán Viktor „szabadságharca” a globális kapitalizmus ellen, ennek hazugsága.

[01:09:52]

A kínai modell, mint kihívás a demokráciák számára: gazdasági prosperitás szabadságjogok nélkül. Kiszállhat-e Európa abból a globális versenyből, amiben a despotikus rendszerekkel szemben alul fog maradni? A globális „technológiai rezsimek” elmozdulása a versenytől a tervgazdaság felé.

[01:17:10]

Lehet-e változást kikényszeríteni az egyéni életmódváltással? Elindíthat-e ez politikai változásokat? A nagy birodalmak végnapjai és a helyi kezdeményezések oázisai.

[01:23:56]

A kevesek által elindított nagy változások dinamikája. Ennek példái a magyar történelemben.

[01:26:15]

Lehetőséget ad-e a helyes irány megtalálásához a járványhelyzet miatti sokk? Környezetvédelem helyett embervédelem: a teljesebb élet felé törekvés fontossága.

[01:30:03]

Lányi András a Bevezetés az ökofilozófiába című könyve.

[01:31:37]

Életmódváltás kontra technológiaváltás: mi a hatékonyabb a környezeti katasztrófák megelőzése szempontjából?

[01:33:00]

A koronavírus-helyzet elmagányosító hatása. Az elmagányosodás, mint negatív társadalmi jelenségek forrása, agresszív politikai mozgalmak üzemanyaga. Az identitáspolitika zsákutcája. Az ökológiai gondolkodás antropológiai alapjai: a másik ember, a vele való kapcsolat fontossága.

[01:38:40]

Lehetséges-e ilyen alapokon változás egy olyan országban, ahol a hősök magukra maradnak? Magyar történelmi tapasztalatok arra nézve, hogy még ebben az esetben is érdemes ezt megpróbálni.