Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.

Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.

Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.
És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével.

Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról.

Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem.

A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban.

(az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)

[00:05:56]

Hogyan jósolható meg hálózatkutatói módszerekkel egy olyan járvány terjedése, mint a korononavírus-pandémia? Az emberi társadalom, mint hálózat modellezése egy járvány szempontjából.

[00:11:56]

Megfogadta-e a bostoni hálózatkutató intézet tanácsait a Fehér Ház? Látták-e a hálózatkutatók előre Donald Trump meglepő győzelmét? A hálók szerepe az amerikai politikában, Howard Dean kampányának úttörő szerepe ebben.

[00:17:13]

Álhírek (fake news), „visszhangkamrák”, botok és alternatív valóság a közösségi médiában.

[00:21:48]

Az internet és a politikai szélen (fringe) elhelyezkedő mozgalmak megerősödése. Hálózati jelenség-e? A rosszindulat vagy más viselkedési formák járványszerű terjedése a hálózatokon. Terjedhet-e járványszerűen az elhízás? Vagy a dohányzás elhagyása?

[00:25:41]

Az emberi mozgás jósolhatósága. Hogyan lehet 93 százalékos valószínűséggel megmondani valakiről, hogy holnap egy adott időpontban mit fog csinálni?

[00:31:37]

Mennyire kiszámítható Barabási Albert-László napirendje? Hogyan szervezi napjait? Az autótól független élet, a járműmegosztás és ennek szerepe a kutató mindennapjaiban.

[00:34:41]

A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban. A vizualizáció és a vizuális gondolkodás fontossága a hálózatkutatásban. Műalkotás-e ez a hálózati vizualizáció? Ennek eszköztára, kialakítása.

[00:42:09]

A 2011-es „kajaháló” (ízháló): miért ízlenek bizonyos összetevők az ételekben együtt? Egy konkrét adatvizualizáció története.

[00:46:23]

A Barabasi Lab Foodmine projektje: az ételben lévő nutricionális „sötét anyag” vizsgálata. Ennek szerepe az egészséges „csoda”-étrend megtalálásában. Az ultrafeldolgozott élelmiszer kártékonysága és története. Élelmezés a Zöld forradalom tömegtermelési láza után. Magyarország lehetőségei ebben.

[00:58:47]

Barabási Albert-László és kutatásainak története: Székelyföldtől Bostonig. Út a nagypapa műhelyétől a Barabási Labig. A művészet kiemelt szerepe Barabási Albert-László életében. A manuális tevékenység, munka szerepe az innovációban. Goethe és Albers színelmélete.

[01:08:05]

Agyi implantátumok az emberi érzékelés, képességek kiterjesztésére. Miért szeretne Barabási Albert-László ilyen eszközöket beépíteni az agyába? A kutató science-fiction iránti rajongása, ennek szerepe elméleteinek kialakításában.

[01:12:15]

Pályaválasztásának története: szobrászat helyett fizika. Távozás Erdélyből a Ceaușescu-diktatúra magyarellenes retorziói miatt. Továbbtanulás Budapesten, majd Bostonban.

[01:14:37]

Munka az IBM-nél, hálózatelméletének születése, New-York-i inspirációja, gyökerei, Erdős Pál és Rényi Alfréd hálózatelmélete. Közös munka jelenleg Lovász Lászlóval. A véletlen és a tervezettség a hálózatokban.

[01:22:51]

A tudomány tudománya: a tudományt nem a zsenik viszik előre, hanem a lehetőség, az eszköztár: bizonyos problémákra meg kell érjen az idő. Munka a Barabási Lab-ben: olyan ötletek keresése, amelyek megértek a „kvantifikálásra”, de még a közösség nem foglalkozik velük.

[01:31:52]

A magyar képzőművész-háló és toplista a Ludwig Múzeumban. A siker anatómiája a művészvilágban.

[01:40:30]

A meg nem értett művészek (Van Goghok) mítosza és elenyésző száma a művészettörténetben.

[01:46:13]

Hol érzi magát otthon barabási Albert-László? Jövőbeni tervei, az ötleteit megvalósító cégei.