Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll.

Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral.

Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és bár a tanítástól hosszú éveken át eltiltották, kutatóként dolgozhatott. 1993-ban vendégtanárként érkezett Japánba, ahol évek alatt kiteljesedett tanári pályafutása, például tíz éven át a neves, tokiói Vaszeda Egyetem docense volt.

A 2011-es fukusimai nukláris katasztrófa után nem tért vissza a szigetországba. Ám továbbra is az emgirációt választotta: japán férjével jelenleg Berlinben él.

Ha a generációkon át „öröklődő” traumákról szeretnél még adást hallgatni, ajánlom figyelmedbe a következő, korábbi epizódot:

[00:06:05]

március 15.: miért ment ekkor Ferber Katalin Japánba? Súlyos immunbetegsége és Magyarország elhagyása, mint megoldás.

[00:14:17]

Hogy kell érteni, hogy Ferber Katalin a „dokumentumfilmek legaljáról” jön? Egy nem akart gyerek a Ratkó-korszakban. A majdnem apáca anya, a vészkorszakot túlélő fiatal apa, és a nagyszülők története.

[00:30:34]

Katolikus és zsidó identitás Ferber Katalinnál: „kettős tükörben felnőni”. Az előítéletek, vallási szélsőségesek elutasítása.

[00:34:00]

Mi volt a szülőkben közös? Hogyan talált egymásra a háború után ennyire két különböző ember? A szeretetlenség, mint kapocs. Ennek hatása Ferber Katalin gyerekkorára. Rövid pártkarrier a Rákosi-korszakban. Alkoholizmus, nyomor a forradalom után.

[00:43:58]

Kilógás a sorból, nagyon korán elkezdett olvasás, magatartási zavarok, elviselhetetlen stílus. Az el nem ismert teljesítmény.

[00:48:45]

Miért nem oldotta Ferber Katalin számára az egyedülséget és a beilleszkedési zavarokat a „nyájkonformizmus”? Az egész életen át tartó rebelisség, a szellemi függetlenség megvédésének igénye, a továbbtanulástól, majd később a tanítástól való eltiltása. A nehezített továbbtanulás: jogi, majd közgazdasági egyetem. A sietősség és az időhiány érzete. Annak képzete, hogy van egy lemaradás, amit be kell hozni.

[00:56:46]

A szocialista Magyarország másik arca: a kitaszítottak és elfeledettek, akiket Ferber Katalin munkahelyén ismert meg.

[01:00:24]

Miért lesz társtalan egy szép nő, ha nem tudja, hogy szép? Egy közkeletű „férfitévedés” margója.

[01:08:02]

Az Életálom című könyv, amelyben Ferber Katalin megpróbálja felfejteni gyerekkori és fiatalkori élményeit, szülei és nagyszülei történetét. Annak magyarázata, miért nem érezte jól magát a politikai ellenzék köreiben Ferber Katalin?

[01:14:06]

Elégtétel a rendszerváltás után: Ferber Katalin taníthat a közgázon. Újságírói pályája, betegsége, a döntés, hogy elhagyja Magyarországot.

[01:17:20]

Miért pont Japánba ment? hogyan boldogult a kezdetekben a japán nyelv ismerete nélkül? Japán nyelvtanulás és akadémiai karrier.

[01:24:48]

Az idegenekről alkotott képzetek Japánban. A gajdzsin szó pejoratív jelentése. Ennek a japán önképből eredő okai.

[01:28:09]

Abszolút kívülállóként, kisebbségként Japánban, ennek jótékony hatása Ferber Katalinra. A teljesítmény elismerése Japánban.

[01:31:49]

Miért volt sokkoló, amikor három év után először érteni kezdte Ferber Katalin, mit beszélnek körülötte a japánok? A „nagyorrúak”, „bajkeverők” szóhasználat, a japánul beszélő idegenek által kiváltott döbbenet és ennek történelmi gyökerei.

[01:42:36]

Az idegeneket nem kiszolgáló japán boltos nemzetközivé terebélyesedő története Hamamatszuban.

[01:53:04]

Ferber Katalin Hangversenyen című novellája, a leprakolóniák története Japánban.

[01:58:38]

A japán helyi közösségek megfigyelő és a normákat kikényszerítő hálózata és az ennek való megfelelés fontossága, a szeken fogalma. A közösség visszatartó ereje a jog helyett. A kiközösítés olykor irracionális gyakorlata (pl. a tokiói gáztámadás elkövetőinek feleségei és gyerekei, a fukusimai katasztrófa miatt kitelepítettek, az atomtámadás sérültjei).

[02:08:38]

A kelet-ázsiai vallásosság és az elemi csapásoknak való kiszolgáltatottság közötti összefüggés.

[02:14:50]

A hikikomorik Japánban. A még „gyerekkorban” tartott japán társadalom, a fejlődés ellenére hiányzó „fellélegzés” és a láthatatlan ellenállók, akik között Ferber Katalin is jól érezte magát.

[02:24:27]

A freeterek és a szinguru parazaituk.

[02:26:43]

A japánok és a munka. A „telefonszakszervezetek” és a szabadidő eltöltésének központi szervezése.

[02:30:02]

Nagyon másként tanított-e az egyetemen Ferber Katalin, mint japán kollégái? Tanítási alapelvei.

[02:36:44]

Alkotói szabadsága, visszaköltözése Európába, ennek okai, letelepedése japán férjével Berlinben. „Második emigrációja”, avagy miért nem Budapestet választották új otthonul? Férjével, Hirosival való, régóta tartó kapcsolata.

[02:48:52]

A Fele-más blog és az új könyv, az Életálom.