444 podcastek

A kínai városban terjedő rejtélyes betegséget nem a visszatérő SARS-vírus okozza - ez volt a címe az első cikknek, ami a 444-en megjelent a 2020-as koronavírus járványról. Január 5-én tette be Horváth Bence kollégám, vasárnap délutáni ügyeletben, és nagyjából ennek megfelelő érdeklődés követte a hírt, a cikket tízen lájkolták a Facebookon. Ma már nehéz visszaemlékezni azokra az időkre, amikor a járvány még annyira nem volt hír, hogy a hétvégi ügyeletes is talán csak azért rakta be, mert nem talált semmi érdekesebbet. Nem sokkal Bence cikkének megjelenése után a járvány ugyanis eluralta a világ sajtóját, Az újságíróknak, szerkesztőségeknek ki kellett  kielégítenie a soha nem látott olvasói híréhséget, meg miközben a korábbinál sokkal kevesebb volt az elérhető és megbízható információ, a válság miatt pedig komolyan megcsappant a médiacégek bevétele. Ráadásul Magyarországon a kormány a járványt is arra használja ki, hogy tovább hadakozzon a sajtóval, és ahogy egyik járványhullám jön a másik után, az emberek frusztrációjának egy része is a sajtón csapódik le. 

A Pozitív podcastsorozat mai adásában egy kicsit a magunkkal foglalkozunk, vagyis azzal, hogy hogyan kezelte és kezeli a járványt a sajtó, milyen új feladatokat, felelősségeket és kihívásokat jelent a koronavírus az újságíróknak és hogyan hatott a járvány okozta válság a magyar médiapiacra. 

Az adás első felében Haszán Zoltán kollégámmal, a 444.hu szerkesztőjével beszélgettem, aki egy éve szinte minden napját a járványügyi adatok böngészésével kezdi, és aki, Szurovecz Illéssel együtt összefogja a koronavírus-járvány alakulásával és a kormányzati reakciókkal kapcsolatos anyagainkat. Zoltán ráadásul egy jó ideje újságíróból amolyan járványügyi közszolgáltató adatközlővé is átalakult, a 444 koronavírus oldalán ugyanis napi szinten olyan, a járvány alakulásának megértésében kulcsfontosságú adatokat számol ki és frissít grafikonokon, amelyeket a kormány, valamiért, nem hajlandó közölni. Az interjúban sokat beszélgettünk arról, hogy miért alakult ki ez a helyzet, vagyis hogy miért van az, hogy a magyar kormány olyan alapadatokat tart vissza, amelyeket semmilyen más országban nem titkosak. Az Orbán-kormány a tőle független sajtót is megpróbálja behúzni a járványkezelés kapcsán kreált politikai konfliktusokba, azzal vádolva például a 444-et, hogy direkt úgy válogat a járványügyi adatokból, hogy rossz fényben tüntesse fel a kormányt. Zoltán szerint viszont nem arról van szó, hogy a független sajtó a kormánnyal próbálna viaskodni, csak a valóságot próbáljuk bemutatni. Ezi viszont eltér attól, mint amit a kormány mutat. 

A járványban nemcsak azzal kell megküzdenie a sajtó egy részének, hogy a kormány elhallgat információkat, majd hazugsággal vagy valami még rosszabbal vádolja a médiát, hanem azzal is, hogy a koronavírus okozta válság miatt a médiavállalatok bevételei is nagyot csökkentek. Adásunk másik vendége, Urbán Ágnes médiakutató, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem docense kiszámolta, hogy a kormánypárti sajtót természetesen nem érintette ilyen rosszul a válság, a kormány ugyanis a járvány alatt is nagyon sok pénzt csatornázott ezekhez a médiavállalatokhoz, ezzel tovább torzítva a magyar médiapiacot. Viszont még így is úgy érezte a kormány, hogy bővíteni kell a Fideszhez hű, de legalábbis nem kritikus sajtó elérését, ez vezethetett például ahhoz, hogy a járvány alatt, részben arra hivatkozva a kormánypárt elfoglalta az Indexet. 

Urbán Ágnessel arról is beszélgettünk, miközben a járvány alatt sokkal többen olvastak újságot, sok olvasó a sajtóra vetíti ki a járvány miatti frusztrációját. Viszont szerinte aki azzal vádolja a sajtót, hogy anyagi érdekből fújja föl a járványveszélyről szóló híreket, az teljesen félreérti a média működését. 

Bede Márton, Uj Péter és Winkler Róbert anekdotáz. Executive producer: Botos Tamás.

00.30: A fiatal fekete költőnő katalán fordítója nem elég fiatal, fekete és nő. A konkrét beiktatási szóritmusoló.

07.20: Ilaix Moriba támadó középpályás, potenciális katalán műfordító a Transfermarkton.

10.00: Winkler elviszi a mamát oltásra.

13.00: Melyik ország mennyire védekezik, és mi mennyire nem csinálunk semmit.

15.00: Emlékszel? A Puskás Stadion eredeti tervein 800 méteres tetőfutópálya szerepelt.

17.40: Tudod, hol fut a Bede?! Schmuck Andor sírjánál! És tényleg trombitál!

21.30: Egy ír terrorista beszélget egy alkoholbeteggel.

26.30: Így kottázta el a spanyol és a brit királyi család.

33.00: Az Irish Times szerint a monarchia olyan, mintha a szomszédod óriási bohócrajongó lenne. Ír szempontból pedig: a nagyapádat is egy bohóc ölte meg.

37.00: Jakab Péter kulináris chartája, mint kortárs művészeti projekt.

39:15: Puritánsági verseny a Monty Python előadásában.

43.50: Természetesen Hollik István végzett parizermatematikai számításokat, csak elég igénytelenül.

46.40: Újhelyi István nem egy Jakab Péter, na. Viszont tényleg hat gyereke van.

48.50: Trump és a kólagomb.

50.00: Trump és a lakberendezés.

54.30: Indítsunk messziről: halászlé.

58.50: A platóni ideák világa találkozik a vörösboros marhapörkölttel.

00.30: Haszán Zoltán magától megnézte a Pelé-filmet!

02.45: Manny Pacquiao hazafias tagalog diszkót énekel.

03.15: Mannynek valójában két Garcia is kinéz, mint ellenfél, Ryan és Mikey, Winkler kedvence az utóbbi.

03.40: A Fülöp-szigetek 24 tagú szenátusa vicces becenevekkel, és egész sok nővel (7).

05.05: Felcsúti per, a Vál-vögyi Nürnberg, a szerdai interjú.

08.50: Naponta 2 milliárd forint jött Magyarországra. Hol van?

12.00: Hogyan álltak át ügyészek Szlovákiában?

19.15: A hét dezertőre, a keresztesronin: Hölvényi György

22.30: Az európai parlamenti képviselők fizetése havi bruttó 9 ezer euró, tehát inkább három- mint ötmilió forint.

23.00: Valójában Salvini pártja a Lega Nord. 

25.20: Szegedi Csanád az Európai Parlamentben a kukán falatozgat. Csanádvicc 2016-ból.

26.30: Szanyi kapitány a gój motorosokkal Brüsszeben. 

27.16: Shane MacGowan mindörökké.

35.00: Plastic Paddy, a kamu ír. The Pogues live @ the Town and Country Club London '88

37.00: Pelé, Bolsonaro és a brazilok. Pelé legszebb gólja, amit senki sem látott.

52.10: Zlatan vs. LeBron vs. Messi vs. Gulácsi

53.10: A San Remói dalfesztiválnak sajnos vége, és Zlatan valójában nem énekelt, csak negyedmagával szerencsétlenkedett egy kicsit a színpadon.

55.05: Barcelonában már van nürnbergi per.

Újraismétmegint: Bede Márton, Uj Péter, Winkler Róbert. Zenei rendező: Botos Tamás.

00.00: Cipők cipők, cipők... Mi a tököm ez, a Szex és New York különkiadása?! (Azóta megjelent Bede csodacipőcikke.)

04.50: A szöcskelábkivonat Moldovánál. (Egyébként Bede tévedett, a kínai futónők csúcsait is megdöntötték.) Nem fikció: teknősvér!

05.13: Manny Pacquiao nagyon sok legendát üt ki a legkülönfélébb súlycsoportokban héjában sült kacsaembrió hatására.

07.30: Jarmila Kratochvilova vs. Marita Koch! Hogy a jó büdös francba jutottunk ide?! Egy jó kis Kratochvilova-futás.

10.50: Tudtad, hogy van katalánul az „egy kicsit”?

11.50: UP nem bír a vérével: már megint bitcoint vett.

18.00: Köszöntjük podcasterkollégáinkat: Bruce Springsteent és Barack Obamát.

20.00: Marx talán csákányozott?

22.00: Áder János > Putyin.

24.20: Hogyan kell csalni egy horgászversenyen?

26.50: Gulácsi Péter vajon miért pont most?

27.50: Justin Fashanu, az egyetlen nyíltan meleg brit labdarúgó. 

29.20: A legendás Homosexuality in English football szócikk a Wikipedián. De Hitzlsperger már csak visszavonulása után coming outolt.

30.30: A skandináv black metal nyílt melege, a Gorgoroth Brian Johnsonja egy interjúban elmeséli, milyen nyíltan melegnek lenni a skandináv black metal univerzumban.

31.30: A Barta-Sulkowsky-történet röviden, magyarul.

33.00: Kvízjáték: mi a fehér por a tégelyben?

35.20: Napi recept: bolo pretu. Hivatkozott, sajnos már elhunyt barátunk 2008-as blogposztja a karbi édesség kalandos elkészítéséről. 

40.00: Heston Blumenthal ügyében megoszlanak a vélemények.

42.00: Navalnij besorolásán rontott az Amnesty International: rasszista politikai fogoly, vagy valami ilyesmi.

53.30: Mit kúrt el Európa covidvonalon?

58.00: Amikor Boris Johnson megnyerte az Erdogan-gyalázó limerickversenyt.

61.30: Mi szüksége egy újságnak Deutsch Tomi-interjúra? És Tominak?

64.20: A Nikki Sixx-fazon titka. Itt lehet tanulmányozni Nikki Sixx aszimmetrikus fejpúpját. Ez pedig a Faces (Rod Stewart, Ronny Wood etc.) 1972-es koncertfelvétele. És a Bede által hivatkozott „Alice Cooper Detroitban” cikk. 

Napokra vagyunk annak az évfordulójától, hogy az első koronavírusos fertőzötteket regisztrálták Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy a magyar kormány már több mint egy éve kell hogy szembenézzen a ténnyel, hogy egy globális, egy évszázada nem látott és elég kiszámíthatatlan egészségügyi válsággal, valamint az ezt kísérő társadalmi és gazdasági válsággal kell megbirkóznia. 

A Pozitív mai adásában ezért három politológussal beszélgettünk arról, hogy hogyan is lehet értelmezni és értékelni az Orbán-kormány elmúlt egy évét, azt, hogy hogyan állt a koronavírus-járványhoz, hogyan kormányozta eddig át az országot ezen a történelmi jelentőségű válságon és hogy sikeres volt-e a járvány kezelése és a saját hatalmi céljai szempontjából.

Bartha Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy vajon a populista vagy a liberális demokrata rendszerek tudták jobban kezelni a koronavírus-járványt. Bartha és kutatótársai szerint a populista kormányoknak vannak bizonyos előnyei, amelyek segítették a járvány kezelését, az ilyen kormányok, mint a lengyel vagy a magyar például amúgy is állandóan válságok kezeléséről beszél és szereti ezt a pózt, a társadalmi párbeszéd és egyeztetés mellőzése pedig gyorsabb reakciót enged meg ezeknek a rendszereknek. Hosszabb távon viszont a liberális rendszerek valószínűleg jobban tudják kompenzálni a járvány és az azt kísérő válság veszteseit. 

Illés Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint az Orbán-kormány viszonylag hamar rájött arra, hogy hogyan lehet a járvány kérdését behúzni abba a politikai logikába, amiben kényelmesen tud működni, beépítette a populista mítoszba, így a saját hatalmi céljaira ki is tudta használni a válság okozta lehetőségeket. 

Szűcs Zoltán Gábor szerint viszont a járvány a folyton a politikai szempontokat figyelembe vevő, politikai logika alapján kormányzott rendszer gyengeségeire is rámutatott, amelyek akár meg is gyengíthetik a kormányt. Erre pedig nem kizárt, hogy az autoriter tendenciák erősítése lehet a válasz. 

A témában Illés Gábor Körösényi Andrással és Gyulai Attilával közös tanulmányát, valamint  Bartha Attila Kopasz Mariannával és Takács Judittal közösen írt cikkét a 2020 végén megjelent a Vírusba oltott politika című könyvben lehet olvasni, amelyet Körösényi András, Szabó Andrea és Böcskei szerkesztett. Szűcs Zoltán Gábor pedig a Mérce.hu-n írt cikksorozatot a témában, gondolatait pedig az Ellensúly folyóiratban megjelent cikkében összegezte. 

• Urfi Péter, a 444 újságírója évek óta írja cikksorozatát a katolikus egyházban történt gyerekmolesztálási ügyekről.

00.00: Cebu lechon, a filippinó malac és a kakasviadal. [Bede Márton helyszíni beszámolója egy kakasviadalról, malacsülttel, 2008-ból.] Ajánlott videó: Kukori és Kotkoda.

05.40: Orosz befolyásolási kísérlet – élőben, egy Qubit-rendezvényen!

07.00: Adrienn, a geopolitikai elemző. Best of Szaniszló.  Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn Donyeckben. Putyin is közbejárt.

14.30: LNG vagy CNG? (Az egyiket fagyasztva cseppfolyósítják, a másikat nagy nyomással.)

16.20: Winkler-mama megkapta a második oltásértesítést is arról, hogy majd értesítik.

18.00: Emlékszel a betegesen sok váltást alkalmazó Realm együttesre a 80-as évekből? (Nem. De ez az.)

18.08: Mi a legidegesítőbb Müller Cecílián, ha optometrista vagy?

19.20: Rátérünk az emberiség Facebook és Google ellen vívandó nagy küzdelmére.

20.25: Bon Scott így dudált, mert skót volt. A Charlize Theron-os Roger Ailes-film. De még jobb a Russell Crowe-s minisorozat.

29.00:Miért dobott a Facebook atombombát Ausztráliára?

36.00: Na, vajon megnéztük az 5 és fél órás Schiffer-maratont?

44.30: Franciaországban egy ilyen sztori után egy komplett városnegyedet felgyújtatának a vendéglátósok.

46.00: A Barta Tamás-dokumentumfilm.

50.45: Barta Tamás anyukája örökbe fogadta a rendezőnő lányát. Anyját. Atyaisten!

56.00: Tippjeink a Klubrádió jövőjéről.

61.21: Na, Bede, jövő hétre megnézed a Shane MacGowan-dokut? (Winkler megemíti a a Netflix Robert Johnson-filmjét.)

63.50: Werner Herzog meteorjai és amnéziás filmek. 

Vasárnapi szöveges ajándékkosarunk ezúttal is satöbbi.

Aki kérdez: Winkler Róbert.

Aki válaszol: Bede Márton.

Aki hülyén röhög: Uj Péter.

Aki segít: Botos Tamás.

00.00 – UP napi viszontagságai.

03.00 – Dílerek és tahón parkolók. (A rendőrségi videó Winkler „haverjáról”.)

06.50 – Legálisan negruzott a román bíró? (Demba Ba elmagyarázza a játékvezetőnek a pc-t.) (Amúgy Bedének volt igaza, a Başakşehir–PSG meccsen történt az eset.)

10.30 – Négerezés Uruguayban és a rasszista brit sportsajtó. (Az uruguayi futball két nagy korszakának két nagy játékosegyénisége is afro-uru volt.)

13.40 – Reyes valóban tuningolt Mercedesben vesztette életét, de nem E, hanem S osztály, és nem AMG, hanem Brabus. Nem a legjobb kellett neki, hanem a legdrágább.

23.00 – Elon Musk és a „pedo guy”, valamint a legendás Guidetti-kép. 

27.00 – Diktátorok szemüvegben.

30.20 –  Hitler szemüvegben, mármint az igazi Hitler, nem a Bukás-videó.

32.00 – Mussolini nem is volt különösebben alacsony (1,69). Buktuk a tippet: Pol Pot szemüvegben!

36.00 – Könyvajánló: Norberto Fuentes Castro-életrajza. Camilo Cienfuegos, aki sokkal kúlabb volt Che Guevaránál és Castrónál.

41.50 – Kongói ficsúrok.

43.40 – Papa Doc vuduja. (Baron Samedi a vudu halálszellem, akit Duvalier öltözködésével, sőt hangjával is utánzott. A haiti diktátor rettegett halálbirgádját is a vudu inspirálta.) 

46.50 – A Szász János-gate.

51.00 – A Rolling Stones-film, amit csak a rendező társaságában lehet megnézni. És így fest egy igazi heroinista gitáros (Johnny Thunders).

54.00 – Outlaw Country. (Itt meg is lehet hallgatni a műfaj klasszikusait.)

57.30 – Kérdésekre válaszolunk: mi a veszélyes a Revolutban? Vegyünk-e bitcoint? Fintech dolgok. 

66.00 – Bede lottózik.

68.00 – Hogyan kell sportfogadni?

69.30 – Helyesbítünk: Rózsa Norbert Szöulban még nem úszott

70.00 – Dorog–Ferencváros 1:2, ilyet még nem láttál, ami a körülményeket illeti. Bezzeg a Tállya füve és góljai!

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban most talán nincs égetőbb kérdés az oltásoknál. Már Magyarországon is egyre több vakcina elérhető, és már a magyar közönség is ismerkedik az olyan kifejezésekkel, mint az mRNS vagy az adenovírus. Ezzel együtt nagyon sok a kérdés merül föl az oltásokról, melyik a jobb, melyiknek milyen mellékhatásai lehetnek, melyik a megbízhatóbb. És mint mindig, amikor egy tudományos kérdés kerül a figyelem középpontjába, sok a félreértés és a félelem. 

A Pozitív podcast legújabb adásában ezért a 444 munkatársainak és támogatóinak bevonásával igyekeztünk összeszedni az oltásokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és föltettük ezeket egy szakértőnek. Ez a szakértő Nagy Eszter orvoskutató, a bécsi Cebina biotechnológiai cég alapítója és vezetője, aki 20 éve foglalkozik gyógyszer, azon belül vakcinafejlesztéssel. A Cebina többek között egy koronavírus-vakcina fejlesztésével is foglalkozik, a járvány alatt pedig együttműködött a pécsi és a bécsi egyetem kutatóival is. 

Az adásban átbeszéljük, hogy milyen különbségek vannak az oltási technológiák között, hogy mit lehet tudni a védettségről, amit az oltások adnak, és hogy milyen csoportoknak melyik vakcina lehet előnyösebb. Szó lesz például arról, hogy az adenovírusokat használó vakcinákat, mint amilyen az AstraZeneca és a Szputnyik V, nem lehet évente újra használni, márpedig úgy néz ki, hogy nem 2021 lesz az egyetlen év, amikor a Sars-Cov-2 ellen be kell oltassuk magunkat. Arról is beszélünk, hogy miért mondják egyes oltásokról, hogy azokat időseknek nem érdemes adni, hogy lehet-e kismamákat oltani és hogy hogyan tudják a vakcinagyártók fölvenni a versenyt a mutálódó koronavírussal. 

Nagy Eszter szerint bár komoly veszélyt jelentenek a variánsok, ha elég gyorsan haladna az oltás, akkor a további mutánsok kialakulásának az esélyét is le lehetne csökkenteni. A szakértő úgy látja, hogy jó dolog, hogy Magyarországon különböző technológiákat használó vakcinák is elérhetők, mert még nem derült ki, hogy melyik megoldás a legjobb a vírussal szemben. És bár vannak lényeges különbségek az oltások között,  minden vakcina jó, ami már legalább 80 százalékban hatásos. 

02.00 – Orbán Viktor szeme sosem romlik. Vagy megszerezte Sztálin írógépét.

04.30 – Megtanítjuk Putyint horgászni.

07.20 – Pokorni Zoltán a hét Gyurcsány Ferenc-díjasa.

12.00 – Mit akartak Rákosiék az egyik legelvetemültebb antiszemita ideológustól?

15.30 – Burma/Mianmar: Fitneszpuccs, és hogyan lehetett egyszerre buddhista-nacionalista és szocialista katonai diktatúra anyolcvanas években?

18.00 – Burma fővárosai.

22.00 – Élhetetlen mű-fővárosok.

24.40 – Puccsverseny Délkelet-Ázsiában.

31.30 – Ki szólal fel az ujgurokért és rohingjákért?

36.50 – Winkler burmai technónak nézi az indonéz hiphopot.

37.40 – Mit csinált Uj Péter a Moszkva téri kínai étteremben Csiszár Jenővel? (2. rész)

39.30 – Honnan tudja a Bede, hogy jó a Szputnyik vakcina?

45.50 – Heti Dárdai.

50.30 – Marilyn Manson és prófétája, Szikora Róbert.

55.00 – Armie Hammer, a sármos kannibál.

56.10 –  A Patria HBO-sorozat és a baszk mindennapok.

• Orbán Viktor híres outfitje: 2012 nyarán Kőszegen sétálgat (battyog) Miszlivetz Ferenc szociológussal. (A „magyar Danny DeVito”.)

• Mission of Burma – az egyik legjobb amerikai posztpunkzenekar, amelyet talán nem sokan ismernek, de a hatása nehezen túlbecsülhető. Burmához az égvilágon semmi közük, bostoniak, de a Pearl Jamtől az REM-ig, a Pixiestől Mobyig számtalan zenekar tartotta őket példaképnek.