Az algíri csata 1966-ban, csupán négy évvel Algéria függetlenné válása után jelent meg. Olasz-algériai koprodukcióban, azaz olasz stábbal, algériai helyszíneken és ottani amatőr színészekkel forgatták a filmet, amely a francia kolónia felszabadítási küzdelméről szól. Gillo Pontecorvo mélységesen politikus, dokumentarista stílusú feldolgozást készített a függetlenségi háború kulcsfontosságú időszakáról. A film nemcsak Velencében nyert Arany Oroszlánt, de Oscar-jelöléseket is bezsebelt, miközben bemutatása után számos országban betiltották.

Hogyan lehet egyszerre dokumentum és dráma egy film? Miért vált tankönyvszerű hivatkozási alappá mind a Pentagon, mind a szabadságharcos csoportok számára? És mennyire hűen tükrözi a film a korabeli - csupán néhány évvel korábbi algériai - politikai és társadalmi viszonyokat? Adásunkban boncolgatjuk, milyen kameramunkával, milyen hanghatásokkal teszi átélhetővé a lázadók közegét Pontecorvo, elemezzük a karakterek ábrázolását, Ennio Morricone filmzenéjét, és mindezekből megpróbáljuk megérteni, miért maradt az "Algíri csata" ennyire releváns és hatásos alkotás napjainkban is.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból!

További linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt podcast a Google podcasts oldalán
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]