Civil Tudomány

2014 március 22.-én ért véget egy nagy ívű munka, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 14 kötetének szerkesztése és kiadása, melynek hátterében negyven évnyi munka áll és egy önfeláldozó munkaközösség, amely 2002-ben elismerésként megkapta a Kisebbségekért Díjat, a Magyar Köztársaság kitüntetéseként. A különleges könyvsorozat befejező kötetének ünnepélyes bemutatójára Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egylet székházában került sor.  Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár a 16. - 19 századi erdélyi magyar nyelv szókincsének a gyűjteménye. Az anyagot, mintegy másfél millió adatot Szabó T. Attila gyűjtötte össze a legkülönbözőbb történelmi forrásokból. Ennek a hatalmas adatgyűjteménynek a feldolgozása, szerkesztése, gondozása ért véget a 14. kötettel és erről a hatalmas munkáról beszélt az ünnepélyes könyvbemutatón az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Sipos Gábor, levéltáros, Szilágyi N. Sándor, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, nyelvész és Fazakas Emese a jelenlegi főszerkesztő.

Az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum Egyesület állattani gyűjteményének ápolását, és bővítését a kolozsvári tudományegyetem alapításakor annak biológia kara vette át, s ma már több mint 300 ezer gyűjteményi darabot számlál. A múzeum jelentős szereppel bír nemcsak a romániai tudományos életben, de a kolozsvári kulturális életben is, hiszen számtalan alkalmat szerveznek munkatársai, hogy az érdeklődő látogatókat, gyerekeket, iskolás csoportokat, diákokat megismertessék szűkebb lakóhelyük természeti értékeivel, és a tágabb életterünk, a Föld élővilágával. A Kolozsvári Állattani Múzeumhoz 2001-ben új egységet kapcsoltak, a Vivárium-ot, amely élő állatok, pókok, teknősök, kígyók, kisebb madarak, halak bemutatása mellett sérült vadon élő állatok felgyógyításával, elárvult házi kedvencek gondozásával is foglalkozik. A kiállítások felfedezésében Osváth Gergő és Kelemen Attila volt segítségünkre.

Ógyalla, a szlovákiai Hurbanovo a Konkoly Alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium, a mai szlovákiai központi csillagvizsgáló otthona. Ógyallán ezen kívül működik még két szintén Konkoly Thege Miklós által alapított intézmény a geomágneses és a meteorológiai obszervatórium melyek ma a Szlovák Akadémia intézetei. Konkoly Thege Miklós életéről és tudományos munkásságáról is olvashatunk abból a könyvből, melynek keresztelőjére 2014 március 14-én került sor, írója Ladislav Druga, a csillagvizsgáló munkatársa, és amely rövid áttekintést nyújt a csillagászat történetéről egészen napjainkig. A könykeresztelőre eljutott Bartha Lajos amatőrcsillagász, csillagászattörténész is, műsorunk első felében ő beszél Konkoly Thege Miklós életéről, alkotásairól, a csillagvizsgáló történetéről, majd Ladislav Druga, a Konkoly Thege Polgári Társulás elnöke mesél a könyvről, annak keresztelőjéről és egy bizonyos keresztanyáról. Közben a könyvkeresztelő hangulatát visszaidézve az eseményen részt vevő gyermek harmónika együttes zenéje hallható.

Az Agykutatás Hete című nemzetközi programsorozat az 1990-es évek óta minden tavasszal megrendezésre kerül és eseményeivel, előadásaival, kiállításaival az agy kutatásával foglalkozó tudományágakra és azok céljaira hívja fel a figyelmet. Ekkor a világ minden részén, a tudományterületen dolgozó kutatók megpróbálják az agykutatás eredményeit a nyilvánosságnak bemutatni, az agykutatásban érdekelt betegségek gyógyításának, a pszichiátriai ellátás kérdéseivel foglalkozni, mert ezek a kérdések most egyre nagyobb jelentőséget kapnak világszerte. Ennek megfelelően, most már hosszú évek óta, Magyarországon is van valamiféle rendezvény ezen a márciusi héten, ahol a nem szakmai közönség megismerkedhet ezekkel a kérdésekkel. A 2014-es programok közül az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában berendezett pszicho-fiziológiai játszóházat mutatja be Dr. Balázs László, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet munkatársa, ahol a kognitív pszichológia kutatásaival és eszközeivel ismerkedhetünk meg. Szó esik látási, hallási, tapintási ingerek feldolgozásáról, reakció-időkről, agyi hullámokról, érzéki csalódásokról. További közreműködők: Kocsis Zsuzsa és Farkas Dávid az MTA Intézetének fiatal kutatói.

Budapesten az Attila út 93. szám alatt működik az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Hagyományteremtő szándékkal indították tavaly útjára a minden évben megrendezésre kerülő Tudós Évfordulók című kiállítássorozatot. Idén olyan jeles az agrártudományhoz kapcsolható tudósok, gondolkodók életművét, munkáit, könyveit mutatják be az érdeklődőknek, akik munkásságának valamilyen jeles eseményéről, fordulópontjáról vagy születésük illetve haláluk évfordulójáról 2014-ben emlékezhetünk meg. A kiállítás legkiemelkedőbb szereplője Herman Ottó, akinek halálának 100. évfordulója alkalmából ez év során számtalan programon emlékeznek meg életéről és alkotásairól. Az itt meghallgatható műsorunkban a könyvtár főigazgatójának Lükőné Örsi Gabriellának és Dr. Halmos Gergőnek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatójának megnyitóbeszéde hangzik el, valamint az intézmény programjairól és történetéről beszélgetünk Vincze Petronella szervező titkárral.

„Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Állandó kiállítások mellett évente 2-3 időszaki kiállítással várják a látogatókat.”Ez a hivatalos rövid bemutatása az Érden megalapított Földrajzi Múzeumnak. De hogy egy kicsit a paravánok mögé is bekukkantsunk és megelevenedjenek a bemutatott tárgyak néhány nevet emelünk ki azon magyar tudósok, kutatók névsorából, akiknek életművét, expedícióit, tárgyi emlékeit a múzeum ápolja és kutatja. Kőrösi Csoma Sándor, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Gróf Teleki Sámuel Kelet- Afrika kutató, aki életcéljának új földrajzi felfedezések megvalósítását tekintette. Stein Aurél, aki nyugati egyetemi orientalisztikai tanulmányok után vált Kína, India, Irán világhírű régész kutatójává. Baktay Ervin, India kultúrájának, művészetének népszerűsítője. Déchy Mór, alpinista, tudományos kutató, a Kaukázus egyik legjobb ismerője. Teleki Pált a modern gazdaságföldrajz hazai megalapítója, kitűnő térképész. Prinz Gyula, geográfus-geológus, aki csodálatos panoráma tusrajzokon örökítette meg a kínai Tien-san csúcsait, völgyeit. Reguly Antal a finnek után az oroszországi kis rokonnépek (vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek) közé utazott és folytatta nyelvészeti gyűjtőmunkáját. Almásy László a technika szerelmese, a Líbiai-sivatag korának egyik legjobb ismerője. Sáska László orvos, Afrika-kutató, akit Abesszínia Albert Schweitzereként is emlegették. Vámbéry Ármin, turkológus, nyelvész, Ázsia-kutató. Mindezen utazók életének, utazásainak, kutatásaink és felfedezéseinek fennmaradt, hátrahagyott emlékeinek összegyűjtését és múzeumi célokra való feldolgozását tűzte ki célul Balázs Dénes a múzeum alapítója, aki 1958-1994 között maga is öt kontinens mintegy 130 országában végzett természettudományi, botanikai és zoológiai gyűjtéseket, illetve természetföldrajzi tereptanulmányokat.Az ő emlékeit, expedícióit feldolgozó júniusban megnyíló kiállítást mutatja be a múzeum archívumkezelő munkatársa, Lendvainé Tímár Edit.

ELTE Természetrajzi Múzeumának Zoológiai, Antropológiai és Paleontológiai Gyűjteményét mutatja be dr. Zboray Géza, a biológusképzés legendás anatómiatanára, egyetemi adjunktus, aki 2002-ben a múzeum újjáélesztésért Pro Universitate kitüntetést kapott. A bennfentes tárlatvezetés során azt is megtudhatjuk, miként segíti a kutató biológus munkáját az episzkóp, a mikromanipulátor, a fotométerek, az elektroenkefalográf, az ultramikrotom, az antropométer, a PCR készülék, a kimográf, az ultracenrifuga….A múzeumot az érdeklődők hétfőn és pénteken 10 és 16 óra között, szerdán és vasárnap 10-től 14 óráig látogathatják a Pázmány Péter sétány 1/C épületben.

Dr. Weiszburg Tamás az ELTE TTK Ásványtani tanszékének docense vezet körbe minket az egyetem Természetrajzi Múzeumának Ásvány- és Kőzettárában, mely 2022-ben költözött át a Lágymányosi Kampusz egyik modern épületébe, de az építkezés alatti folyamatos tárgyalások eredményeképpen megőrizte régi történeti egységét, megjelenését. A kiállítás bemutatása során megismerkedhetünk az ásványok gyűjtésének, az ásványtan, a geológia tudományágának kialakulásával és magának a múzeumnak a történetével. Híres gyűjtőkről, mecénásokról, professzorokról hallhatunk, valamint természetesen megtudhatjuk, milyen kutatások folynak jelenleg ezen a területen és azt is hogyan gazdálkodhatunk helyesen a jövőben e rejtett kincseinkkel.

2013 novemberében is megrendezésre került a CERN-i fizikatanári továbbképzés résztvevőinek találkozója az Elektrotechnikai Múzeumban. A CERN és az ott kutató fizikusok nagyon fontosnak tartják a tanárok továbbképzését és megbecsülését, hiszen az elkövetkező generációk felkészültsége, érdeklődése és tudása is rajtuk múlik. Éppen ezért a tudomány nagyköveteiként tekintenek rájuk. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett nyári tanulmányi kirándulás a svájci részecskegyorsító kutatólaboratóriumba, ahol igazolni tudták a Higgs-bozon létezését és ezért az elmélet megalkotóját Nobel-díjjal jutalmazták, minden résztvevőnek hatalmas élmény. Az itt meghallgatható műsor erről a találkozóról szól.

Wigner Jenő születésének 111. és Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából november 11-13. között "Colourful & Deep” címmel nagyszabású nemzetközi szimpóziumot rendezett névadója kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. Bár a tudományos programok nagy része angolul zajlott, a “Wigner öröksége” szekcióban két magyar nyelvű előadás is elhangzott, Hargittai István akadémikus Wigner Jenőt, a sokoldalú tudóst mutatta be, Kovács László professzor pedig a Nobel-díjas fizikus magyarországi diákéveit idézte fel.