Civil Tudomány

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) Számítóggéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratóriumának egyik nemzetközi együttműködésében, a SmartFrame projektben  a kis- és középvállalkozások innovációit, a start up és spin off vállalkozások elindulását segítik tudományos intézetek legújabb technológiáinak megismertetésével és kapcsolati hálók megosztásával, fejlesztésével. A műsorban Dr. Kopácsi Sándor (a képen jobbra), a projekt itthoni vezetője mond pár szót a főbb célkitűzésekről, majd Dr. Haidegger Géza (a kép baloldalán) beszél a részletekről. www.smart-frame.eu

Horváth Dezső, kísérleti fizikus, Széchenyi-díjas kutató, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének tudományos osztályvezetője, a Debreceni Egyetem professzora, az MTA doktora. A CERN-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben, a Nagy Hadronütközetőben két kutatócsoport, a CMS kísérlet magyar kutatócsoportjának és az antiproton lassító kísérlet magyar csoportjának vezetője. Adásunkban vele beszélgetünk, a 2012-ben detektált Higgs-bozonról, az LHC ideiglenes leállásáról, kozmológiáról, az ősrobbanásról, a standard modellről, a fizika mai és a fizikusok további kérdéseiről.

Dr. Lévai Péter, akadémikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Főigazgatójának, Petabyte-ok égen, földön és a föld alatt című ünnepi plenáris előadása.

1 országos tudományos diákköri mozgalom, 6 év várakozás, 200 egyetemi hallgató, 170 beérkezett pályamunka, 7 alszekció, 21 tagozat, 1,5 év szervezés, 11 szakmai előadás, 30 zsüritag, 3 nap versengés,  75 díj  1 főiskolán. Ezek a számok jellemzik az idén megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatikatudományi Szekcióját, melynek a Budapesti Gábor Dénes Főiskola adott otthont március 25. és 27. között. Műsorainkban az előkészületekről, a megnyitóbeszédekről, a tagozati beosztásokról, a zsűrizés nehézségeiről, tehetségekről, szakmai lehetőségekről és nyertes pályamunkákról hallhatnak. A műsorokban közreműködtek Dr. Bognár Géza, egyetemi tanár, a 31. OTDK Informatika Szekció ügyvezető elnöke, Galambos Máté, BME-VIK, a modellvezérelt fejlesztés tagozat győztese, a Pro Scientia díj nyertese,Dr. Gyulai József, akadémikus, a Novofer Alapítvány elnöke, Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Dr. Jarosievitz Beáta, főiskolai tanár, közoktatási szakértő, a 31. OTDK Informatikatudományi Szekció ügyvezető titkáraDr. Kopácsi Sándor, főiskolai tanár, SZTAKI tudományos főmunkatárs, Kruppa Kinga és Bana Kornél, DE-IK, a vizualizáció tagozat nyertesei, Nagy Ákos, BME- VIK, a szoftverminőség tagozat nyertese, Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett, GDF, a vizualizáció tagozat második helyezettjei, Dr. Pataricza András, egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Informatikatudományi Szakmai Bizottságának elnöke, Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola rektora.

Mi a bibliográfia? Könyvészet? Írásművekről készült nyilvántartó és rendszerező jegyzék? A rendszerező jegyzékeknek összeállításával foglalkozó könyvtári tevékenység, tudományág?  Könyvekre vonatkozó minden könyvészeti, irodalom- vagy tudománytörténeti vizsgálódásnak alapul szolgáló kiindulópont? Összeállítása oktatást, kutatást segítő közszolgálati feladat?  Régi könyvek történetei, betűi, írói, szereplői között töltött kalandos időutazás vagy töredékekből, apró mozaikokból építkező, fáradtságos, szemrontó, hosszú munka?Az Országos Széchényi Könyvtárban, a régi magyarországi  nyomtatványok bibliográfiai szerkesztőségében járunk, ahol a magyar tudományos akadémia együttműködésével, különlegesen szép és hosszadalmas munkával állítják össze a régi magyarországi  nyomtatványok bibliográfiáját.  A szerkesztőség, munkájával, nagy elődők gyűjtéseit és leírásait követi, amelynek célja a régi magyarország területén kiadásra került vagy magyar  nyelvű vagy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező külföldi  nyomtatványok rendszerező jegyzékének elkészítése. A régi magyar  könyvtár  két első kötetét, mely a 1473 illetve 1531 és 1711 között megjelent magyarországi magyar és nem magyar nyelvű nyomtatványokat gyűjtötte össze és írta le 1879 és 1885 os kiadásban  Szabó Károly a M. Tud. Akad. r. tagja, az Erdélyi Muzeumi és a kolozsvári M. Kir. Egyetemi Könyvtár igazgatója, a kolozsvári M. Kir. Egyetemen a hazai történelem ny. r. tanára.  Ennek folytatásaként jelentek meg  a kötet további részei 1971-ben, 1983-ban, 2000-ben és legutóbb az 1655-től 1670-ig tartó időszakot feldolgozó kiadvány az OTKA (az Országos Tudományos Kutatások Alapprogram) támogatásával. Ennek  a bibliográfia kutatásnak egy jelentős részét tették ki a  nyomdászati, nyomdatechnikai, nyomdatörténeti kutatások is, melynek eredményeiről két külön kötetben a Hungaria Typographica I-II. kötetében számolnak be a szerkesztők, kutatók.Az első nyomtatott térkép, amely Magyarországot ábrázolja szintén az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában van, az 1880-as években került elő, s 82-ben Apponyi Sándor gróf vásárolta meg és adományozta a könyvtárnak 1924-ben. A térkép készítője a térkép jobb alsó részén elhelyezett díszes címmezőben olvasható latin nyelvű felirat szerint egy secretarius Lázár deák volt, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek környezetében élt és dolgozott. A források magyarként jelölik, ám ezt csak részben támasztja alá a térképen található helynevek írása. A térkép elkészítésében esetleg Jacob Ziegler matematikus volt a segítségére.A térkép szerkesztője Georg Tannstetter asztrológus, a bécsi egyetem tanára volt és a művet Johannes Cuspinianus császári tanácsos költségén, Petrus Apianus mester ingolstadti nyomdájában metszették és 1528 májusában sokszorosították.Nyomdászati különlegessége – ami a nemzetközi elismerést is kiváltotta –, hogy készítői különleges, úgynevezett sztereotípia eljárást alkalmaztak: a domborzati jelzések fametszéssel, feliratai pedig ólomlapocskákkal készültek, így érve el szép, egyenletes nyomtatási minőséget. A fekete-fehér nyomatot később kézzel színezték ki. Lipszky János 1804 és 1808 között készített részletes térképéig ezen a térképen volt a legpontosabb település meghatározás.

Kis ország - nagy tudomány 2012-ben ünnepeltük Magyarország CERN tagságának 20 éves évfordulóját, de még mindig hol halkabban, hol élesebben vetődik fel a kérdés, hogy egy ilyen kicsi és szegény ország miért vesztegeti a pénzt olyan luxuskutatásokra, mint a CERN. “Hány éhező gyereket lehetett volna jóllakatni a gazdag svájci intézetbe fizetett pénzből?” - hangzik a demagóg kérdés.Az előadás történelmi és gyakorlati példákon keresztül igyekszik választ adni erre a nem triviális kérdésre. Szélesebb kontextusba helyezve megpróbálja bemutatni mit sikerült és mit nem sikerült elérni a magyaroknak a CERN-ben. Ezek alapján a varázsgömbbe előre tekintve próbálja felmérni a jövő lehetőségeit.Módosítva a közismert jelszót: “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, a jövő részecskefizikusai számára így hangzik a feladat: gondolkodj galaktikusan és cselekedj molekulárisan. A jobbak persze akár a kvark-szintre is lemerészkedhetnek. Előadó: Dr. Vesztergombi György egyetemi tanár

Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért költünk annyi pénzt a fizikusok kedvenc eszközeire, a gyorsítókra és a detektorokra, amikor azoknak semmi gyakorlati haszna nincs, a mindennapi élet számára haszontalanok. Az előadás bemutatja, hogy a fizikai alapkutatás „melléktermékeiként” ezek az eszközök mennyire átszövik a modern orvosi gyakorlatot, megkönnyítik az orvosok diagnosztikai és gyógyító munkáját, és sok millió embernek adják vissza az egészségét.Az előadás első része áttekinti a sugárzások orvosi alkalmazásának történetét Röntgen felfedezésétől napjainkig. Ebben a történeti részben nézünk vissza a gyorsító-berendezések és a detektorok majd' egy évszázados fejlődésére is.A történeti bevezető után először az orvosi diagnosztikában (betegség-megállapításban) használt, a fizikai alapkutatás során fejlesztett berendezések és módszerek ismertetése következik, majd rátérünk a sugárterápiás (gyógyító) alkalmazásokra.A „hagyományos” sugárterápia eszközeinek a bemutatása után röviden kitekintünk még a sugárterápia fejlődési irányaira, megismerkedünk olyan módszerekkel, amelyek még részben kutatási vagy kísérleti stádiumban vannak csak: a hadronok és a neutronok alkalmazásával a sugárterápiában.Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

A Genf melletti CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) laboratórium 2006 óta fogad fizikatanárokat saját nemzeti nyelvükön történő továbbképzésre. A magyarok, akik 2006-ban elsőnek reagáltak a CERN kezdeményezésére, idén hetedik alkalommal vettek részt a kilencnapos továbbképzésen. 2012-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy a részecskefizikáról meghallgathassák a legfrissebb szakmai előadásokat és ezáltal továbbképezhessék magukat. December elsején a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban tartották találkozójukat a tanárok, a CERN-i kutatók és nukleáris technikával foglalkozó szakértők, oktatók, fizikusok.

A V.Molnár Lászlóval készült interjút két részben adtuk le. Az első részben a Természettudományi Múzeum első igazgatójának, a polihisztor Ernyey József életével és munkásságával foglalkozó kutatásokat, valamint az 1703 és 1849 közötti időszak magyar-orosz kulturális kapcsolatait mutattuk be elsősorban orvostörténeti aspektusból. Hallottunk arról, hogyan vált egy devecseri fiúból II. Katalin cárnő udvari orvosa, miután eltávolították a Leydeni Egyetemről, ahol az orvoslás mellett arabisztikát is tanult, ki volt I. Sándor udvari orvosa, később Gogol tanára, vagy a Moszkvai Egyetem Orvos Karának dékánja. A második részben elhangzó életrajzi beszámolók főként pedagógiatörténeti jelentőségűek, hallunk az első egyetemekről, főiskolákról, dékánokról, rektorokról, arról, hogy hogyan vált egy jakobinus nagyváradi jogászprofesszor II. Miklós cár jogi nevelőjévé, majd igazságügyi államtitkárává, a lengyel Fehér Elefánt és a legmagasabb cári kitüntetés az Alekszandr Nyevszkíj érdemrend birtokosává. Kalandos életútjukat felidézi kutatójuk, V.Molnár László történész, író.

A V.Molnár Lászlóval készült interjút két részben adtuk le. Az első részben a Természettudományi Múzeum első igazgatójának, a polihisztor Ernyey József életével és munkásságával foglalkozó kutatásokat, valamint az 1703 és 1849 közötti időszak magyar-orosz kulturális kapcsolatait mutattuk be elsősorban orvostörténeti aspektusból. Hallottunk arról, hogyan vált egy devecseri fiúból II. Katalin cárnő udvari orvosa, miután eltávolították a Leydeni Egyetemről, ahol az orvoslás mellett arabisztikát is tanult, ki volt I. Sándor udvari orvosa, később Gogol tanára, vagy a Moszkvai Egyetem Orvos Karának dékánja. A második részben elhangzó életrajzi beszámolók főként pedagógiatörténeti jelentőségűek, hallunk az első egyetemekről, főiskolákról, dékánokról, rektorokról, arról, hogy hogyan vált egy jakobinus nagyváradi jogászprofesszor II. Miklós cár jogi nevelőjévé, majd igazságügyi államtitkárává, a lengyel Fehér Elefánt és a legmagasabb cári kitüntetés az Alekszandr Nyevszkíj érdemrend birtokosává. Kalandos életútjukat felidézi kutatójuk, V.Molnár László történész, író.