Wigner Jenő születésének 111. és Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából november 11-13. között "Colourful & Deep” címmel nagyszabású nemzetközi szimpóziumot rendezett névadója kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. Bár a tudományos programok nagy része angolul zajlott, a “Wigner öröksége” szekcióban két magyar nyelvű előadás is elhangzott, Hargittai István akadémikus Wigner Jenőt, a sokoldalú tudóst mutatta be, Kovács László professzor pedig a Nobel-díjas fizikus magyarországi diákéveit idézte fel.

Legújabb szeptembertől zajló sorozatunkban elsősorban olyan gyűjteményeket, múzeumokat mutatunk be, ahol tudománytörténeti érdekességek, tudományos kutatásokat segítő eszközök, vagy egy-egy jeles tudós életútjához tartozó hagyatékok bukkanak fel. Sorozatunkból megismerhették már az Eötvös Loránd emlékkiállítást, az OSZK-ban örzőtt hamisítványok, áltörténeti dokumentumok gyűjteményét, az akadémián őrzött rohonci kódex megfejtésének titkait, a tatai csillagvizsgáló és eszközeinek történetét, mai műsorunkban pedig az Eötvös Lóránd tudományegyetem könyvtárába kalauzoljuk Önöket, ahol  egy mindenképpen tudománytörténeti jelentőséggel bíró csillagászattörténeti tudásvagyon című kiállítás megnyitóján vettünk részt.  A kiállítás fő látványossága és apropója, hogy 2013 október 28-án Simon Mitton cambridge-i professzor adományozása révén visszakerült a könyvtár állományába egy 50 éve elveszettnek hitt könyv, egy 1662 kiadású csillagászati könyv, rövid nevén a Malvasia-kötet. „...” írja a könyvről dr. Knapp Éva  a könyvtáros-főtanácsos, az Egyetemi Könyvtár tudományos munkájának irányítója, kiállítás rendezője. Műsorunkban először a vele készült interjút hallhatják, majd Bartha Lajos amatőr csillagász és csillagászattörténész a magyarországi csillagászat elfelejetett évszázadai című megnyitóbeszédéből következnek részletek, s műsorunkat a könyv adományozójával, Simon Mitton cambridge-i csillagászprofesszorral készült rövid beszélgetés zárja. Simon Mitton professzor, író, csillagász, Cambridge-ben a Tudományfilozófiai Tudomáyntörténeti Tanulmányok vezetője és jelenleg a Királyi Csillagászati Társaság alelnöke és Könyvtári Bizottságának elnöke.

Országos Széchényi Könyvtár – KönyvTárlat - 2013.09.26 „A jelenkor 1835 júli 11.-i száma arról tudósított, hogy az erdélyi származású Literáti Nemes Sámuel régiség mű-árú boltot nyitott Budán, amelynek tárgyazati csupa régiségek, pénzek, fegyverek, óművek, hártyára írt könyvek, oklevelek, kéziratok, föstvények és több efféle, melyeknek eladására, megvételére vagy becserélérése a kereskedés mindenkor nyitva áll, anélkül hogy szükség lenne ezentúl ily holmik megszerzésé miatt utazásokat tenni. Így lett a megrendelők kincskereső ügynöke, a bibliofilek felhajtó ügynöke. Bebarangolta szinte az egész országot és Velencétől Horvátországon át bejárta Németországig majd egész Európát. Az ördöngős ügyességű kicskereső Literáti Nemes Sámuel azonban hamarosan kedvet kapott a régiségek maga kezével történő előállítására. Első sikerein felbuzdulva, hamisítóműhelye oklevelek , krónikák, imádságoskönyvek, címerek, térképek, levelek, fegyverek tucatjait ontotta, a korszak nagy hírű tudósait is sikeresen megtévesztve, még a Magyar Tudományos Akadémián is bemutatták Magyar Képes Krónikáját. Az elhíresült antikvárius ezzel kivívta magának kultúrtörténetünk legnagyobb hamisítójának címét.” Láng Benedek, tudománytörténész: Hamisítvány-e az, aminek nem ismerjük a tartalmát?Király Levente Zoltán, református teológus, programozó matematikus, kódfejtő: A Rohonci-kódex megfejtése.

A vállalatok civil oldala - a társadalmi felelősségvállalás. Ez a médiában mostanság gyakran felbukkanó fogalom, vajon csak egy marketing hívószó vagy valóban van mögöttes tratalma, esetleg valódi elkötelezettség? Létezett-e ez a fajta hozzáállás már a múltban is, és a gazdasági üzleti érdekek vajon mindig számoltak-e a hatással, amit a helyi lakosokra, épített és természeti környezetükre gyakoroltak? Érezték-e a felelősséget? Hathat-e pozitívan egy szénerőmű vagy vegyikombinát a környezetére, fogyasztóira, lokális társadalomra, munkavállalóira, befektetői, konkurenciájára, az egészséges életmód népszerűsítésére? Ebből a műsorból megtudhatjuk, hogyan kommunikálják magyarországi vállalatok a saját társadalmi szerepvállalásukat, mennyire fontos ez számukra és mennyit költenek rá, mit propagálnak e tevékenységükkel és valóban a fenntarthatóságra és a változásra ösztönöznek-e? A területet két szakértője mutatja be: Dr.Matolay Réka, adjunktus, és Dr. Pataki György docens a Budapesti Corvinus Egyetemről.

Standard_Radio3

Hogyan vált egy 18. századi irodalommal, joggal, retorikával, filozófiával és logikával foglalkozó skót professzorból a modern közgazdaságtudomány atyja? A láthatalan kéz, mint metafora létezett már számtalan más formában, a bibliai Belsazár lakomáján, isteni beavatkozásként, műalkotásokon, versekben, de ma már az általa bevezetett közgazdasági értelmezés a legelterjedtebb a világon. Általában az állam és a piac gazdasági folyamatokban való szerepével, elsőbbségével, szabályozásával kapcsolatosan merül fel, pontosabban azzal a vitával kapcsolatban, hogy az állam vagy a piac legyen a meghatározója a gazdasági folyamatoknak. A láthatatlan kéz a piac önszabályozásáról beszél, ám olyan körülmények és feltételek mellet, ahol az ember hagyományos morális, erkölcsi hozzáállással, lokális környezetben valósítja meg vállalkozását és a saját érdekeinek érvényesítése és profitszerzés közben öntudatlanul a közjót is szolgálja. A történeti kitekintés után a máig elhúzódó vita részeleteibe is bevezet minket: Dr. Madarász Aladár az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója

1 országos tudományos diákköri mozgalom, 6 év várakozás, 200 egyetemi hallgató, 170 beérkezett pályamunka, 7 alszekció, 21 tagozat, 1,5 év szervezés, 11 szakmai előadás, 30 zsűritag, 3 nap versengés, 75 díj 1 főiskolán. Ezek a számok jellemzik az idén megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatikatudományi Szekcióját, melynek a Budapesti Gábor Dénes Főiskola adott otthont március 25. és 27. között. Műsorainkban az előkészületekről, a megnyitóbeszédekről, a tagozati beosztásokról, a zsűrizés nehézségeiről, tehetségekről, szakmai lehetőségekről és nyertes pályamunkákról hallhatnak. A műsorokban közreműködtek: Dr. Bognár Géza, egyetemi tanár, a 31. OTDK Informatika Szekció ügyvezető elnöke, Galambos Máté, BME-VIK, a modellvezérelt fejlesztés tagozat győztese, a Pro Scientia díj nyertese,Dr. Gyulai József, akadémikus, a Novofer Alapítvány elnöke, Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Dr. Jarosievitz Beáta, főiskolai tanár, közoktatási szakértő, a 31. OTDK Informatikatudományi Szekció ügyvezető titkáraDr. Kopácsi Sándor, főiskolai tanár, SZTAKI tudományos főmunkatárs, Kruppa Kinga és Bana Kornél, DE-IK, a vizualizáció tagozat nyertesei, Nagy Ákos, BME- VIK, a szoftverminőség tagozat nyertese, Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett, GDF, a vizualizáció tagozat második helyezettjei, Dr. Pataricza András, egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Informatikatudományi Szakmai Bizottságának elnöke, Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola rektora.

John Dalton, Amedeo Avogadro, Ernest Rutherford, Ludwig Boltzmann, Albert Einstein, Frederick Soddy, Niels Bohr, Erwin Schrödinger, John Pople, Walter Kohn.  Csak néhány név az elmúlt évszázadokból, azok közül akik sokat tettek a kémia természettudományként való elismertségéért, az anyagok összetevőiről, szerkezetéről kialakult tudásunkért. Az itt hallható műsorunkban Dr. Császár Attila professzor, az ELTE Természettudományi Kar Kémia Intézet Fizikai Kémiai Tanszékének vezetője és  Dr. Surján Péter professzor, az ELTE Természettudományi Karának dékánja mutatja be a kvantumkémia területét érintő kutatását.

Mai különleges adásunkban egy olyan tudományról és kutatásairól beszélgetünk, melyről a hétköznapokban nemigen hallunk és gondolatainkban nem nagyon kapcsoljuk össze kortárs kulturális, társadalmi áramlatokkal. Pedig a néprajztudomány mai is nagyon élő, érdekfeszítő és mindenkit érintő tudományág. Célja nemcsak a népi hagyományok, kultúra és művészet utolsó megjelenési formáinak archiválása, gyűjtése, hanem a jelenkor emberének, közösségeinek kifejezési formáinak, a nem írásbeli, narratív tudásának elemzése lejegyzése is. Mészáros Csaba a magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézet Társadalomnéprajzi Osztályának tudományos munkatársa mesél a jelenkori kutatások egyikéről, a Hármashatárok című programról.

A Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék több alapkutatási programban vesz részt. Dr.Szirmay-Kalos László tanszékvezető egyetemi tanár és Dr, Kiss Bálint docens, tanszékvezető helyettes egyet-egyet mutat be ezek közül. A „Virtuális világok szimulációja és megjelenítése” című kutatásban arra keresnek választ, hogyan szimulálható és jeleníthető meg egy felhő gomolygása vagy folyadék áramlása virtuális világokban, smiként alkalmazhatók ezek az eredmények az orvosi fizikában, diagnosztikában.Az „Autonóm földi, légi és vizi robotok korszerű irányítéselmélete és a mesterséges intelligencia eszközei” című kutatásról beszélgetve megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik a Tanszék munkája az automatizálás, robotika, kibernetika széles tudományterületéhez, mellyel az emberiség új világok meghódítását is célul tűzte ki.