Most először csökkent négy év után a digitális fizetéssel kapcsolatos tudásunk, ami a folyamatos edukáció fontosságát mutatja. Bár az iparág és a szabályzó is folyamatosan tesz ezért, látszik, hogy még többet, még fókuszáltabban kellene csinálni, a fiatalok mellett az idősebbekre, az alacsonyabban edukáltabbakra is kiterjeszteni – mondta Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében a Mastercard által negyedik alkalommal publikált Digitális Fizetési Index (DFI) kapcsán.

Az epizódot ide kattintva, vagy bármely podcast-lejátszóban lehet meghallgatni:

Bár a tudás alindex most először 1 ponttal csökkent tavalyhoz képest, így 54 ponton állt, ezt nem önmagában, hanem a piaci változások tükrében kell vizsgálni – emelte ki. A hazai fizetési infrastruktúra évről-évre egyre kiterjedtebb, például egyre több a POS-terminál, és egyre több fizetési megoldás is elérhető – ezzel együtt magasabbra is került a léc, amit meg kell ugrani, ezért csökkenhetett az idei pontszám.

Idén is az infrastruktúra alindex volt a legmagasabb, most 78 pontot ért el a 100-ból (64-gyel kezdtük 2020-ban). Ennek fő oka, hogy a covid nyomán sokkal jobban elterjedtek a kártyás elektronikus fizetési lehetőségek, de segítették az azonnali fizetést behozó szabályozási változások és a piaci trendek is. Van ugyanakkor tér még fejlődésre ebben a mutatóban is, hiszen jelenleg az itthoni kereskedelmi egységekben kicsit kevesebb mint 50 százalékos arányban tudunk csak kártyával fizetni. Továbbra is készpénz használnak jellemzően a mikrovállalkozások, a kkv-k, és például civil szervezetek, egyéni vállalkozók, fodrászok, gázszerelők. A piac feladata, hogy őket is proaktívan megszólítsa.

Ugyanakkor attól még, hogy rendelkezésre áll az infrastruktúra, ez nem jelenti azt, hogy mindenki automatikusan elkezdi használni is. Fel kell építeni a tudást, a bizalmat az emberekben – hangsúlyozta a Mastercard igazgatója.

Például még mindig a készpénzt tartjuk a legkényelmesebb és legbiztonságosabb fizetési módnak az indexhez végzett reprezentatív kutatás szerint. Szerintem ez egyszerűen megszokás, a kényelmet gyakran azonosítjuk azzal, hogy mit szoktunk meg. Előfordul, hogy valami objektíven kényelmesebb, de mivel meg kell ismerni, meg kell tanulni, eleinte kevésbé érzékeljük kényelmesnek – mondta.

Az iparágban legtöbben most a jövő generációjára, a fiatalokra, különösen a gimnazistákra koncentrálnak, akik már használják a digitális fizetési módokat. Szerintünk nagyon fontos, hogy köztük is célzottabban elérjük és edukáljuk például az elmaradott térségekben élő fiatalokat. Erre indítottuk a Pénziránytű Alapítvánnyal közösen a Bázisiskola projektet – már tíz olyan iskola van országszerte, ahova odaviszik a gyerekeket a közeli településekről, hogy ők is ismerkedjenek a digitális fizetéssel. Nehéz még az idősebbeket elérni edukációval, és ugyancsak nehéz a nagyon szegény, nagyon aluledukált térségekben élőkhöz eljutni. Ezért is támogatnánk például a szociális juttatások kiosztásának digitalizálódását – mondta Martinovic Boris.

A podcast megjelenését a Mastercard támogatta.

The post Csökkent a digitális fizetési tudásindex, de az infrastruktúra tovább fejlődött first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.