Itt élet - vagy ha akarom, úgy is mondhatom, hogy ítélet. A Katona Kamrában olyat tudunk meg a jónevű szerző, Jánosy Lajos és a jól ismert színházigazgató, rendező, Máté Gábor közös alkotásából, amiről azt hittük, eddig is pontosan tudtuk. Most azonban kiderül, hogy sokmindent nem vettünk észre, nem is érthettünk és csak utólag válik bizonyossá, hogy milyen volt a késő szocializmus, a Kádár kor utolsó évei, hogy mitől éreztük úgy, hogy sokszor nem kapunk levegőt, hogy miért nem tudtak az akkori későkamaszok felnőtté válni, hogy miféle bizonytalanságok , hazugságok, elhallgatások, a ki nem mondott ítéletek és a felszín alatt dübörgő, de elfojtott lázadások hogyan tették oly bonyolulttá a mindennapokat, az emberi viszonyokat, a szerelmet, a pályaválasztást, a jövő tervezést. A nagy felismerés revelációként hat a nézőre, s azt feltételezem, a darab készítőire is. Hogy így van-e, ezt is megkérdezem Máté Gábortól, aki utolsó hónapjait tölti igazgatóként a Katona József Színház élén, ahol az utóbbi időben kapott hideget, meleget. Ő volt a Dobszerda vendége