Dobszerda

Szeptember elején sok sok new-yorki magyar és nem magyar néző, színház és művészetrajongó vastapsát élvezhette az a magas színvonaló művész csoport, akik az idei - a harmadik - Hungary Live című művészeti program vendégeiként léptek fel Manhattanben. Színház, képzőművészet, díszlet-és jelmez tervezés, zenei előadások és sok egyéb zajlott. Pelsőczy Réka is tagja volt a sikeres magyar csapatnak. Ő volt a Dobszerda vendége, de persze nem csak erről kérdeztük, hanem a sok-sok izgalmas produkcióról, s amelyeknek folyamatosan részese, sőt a tanításról is szó volt.

"Éjjeli nyárfa, Álmaim jeltolmácsa, szeleknek fordít"- így szól az egyik gyönyörű Haiku Tóth Krisztina legújabb verseskötetben. Merre jár a szél, honnan jön, hová tart, kit merre fordít és fordított a múltban? Ezer kérdés, megannyi válasz. Már megint egy mélyre hatoló múltkereső kötet, ahogy azt a rendkívül termékeny költőtől, írótól, gyerekkönyv szerzőtől megszokhattuk. A Dobszerda vendége Tóth Krisztina, akitől azt is megtudtuk, mit érdemes megtartani és mit jobb elengedni a múltból. A Dobszerda vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.

"Táncsics Mihály, a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselője a dolgozó nép szemével látta a magyar történelem nagy eseményeit, fontos korszakait. jobbágyként a maga bőrén ismerte meg az elnyomott parasztság életét, iparos legényként a munkásét, s mint tanító, az értelmiségét..."  egy 1949-ben megjelent és még sok éven át használt tankönyvből nagyjából ennyit tudhattunk a 19-ik század egyik legizgalmasabb történelmi személyiségéről, a legradikálisabb forradalmárról. Nyár eleje óta egészen új ablak nyílt a magyar forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, a kiegyezés, a polgárosodó Magyarország különös történetére, amelyet  Spiró György Padmaly című regényének köszönhetünk. Ő volt a Dobszerda vendége.

A 2025. június 4-ei adás ismétlése:

Esti Iskola, Próbacsomagolás, Turul és dínó, Méreg, Lehet lélegezni, Amikor még csak az állatok éltek, Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más, Alétheia él.  

Beszédes könyvcímek egy angol- francia szakos bölcsész, egyetemi oktató, irodalomtörténész, esszéista, kritikus és egyre inkább elsősorban író tollából. Legújabb , s talán legmegrendítőbb kérdéseit ez a furcsa nevű új hősnő, Alétheia segít megválaszolni. Például hogy család nélkül van-e családregény, vagy hogy múlt nélkül van-e jelen, hogy lehet-e valami egyszerre borzalmas és gyönyörűséges,  vagy hogy hol húzódik a határ a  Rigójancsi és a Dunába zuhant Erzsébet híd között. A Dobszerda vendége Bán Zsófia.

A 2025. május 14-ei adás ismétlése:

A Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész 2021 óta él Amerikában. Azután döntött  így, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahol 20 éve tanított,  modellváltás címen a hatalom elfoglalta. Ugyanebben az időben egy dokumentumfilm forgatására hivatkozva házkutatást tartottak náluk felfegyverzett rendőrök, megfélemlítve az ártatlan családot. Úgy érezte, nem maradhatnak tovább Magyarországon. Szász János azóta sikeres karriert futott be az Egyesült Államokban is, mint színházi rendező, mind drámapedagógus és mint tanár. Az Angels in America (Angyalok Amerikában) című színpadi rendezését a washingtoni Arena Stage színpadán való bemutatása idején  az év legjobb színházi előadásai közé választotta a The Washington Post.

A nagy füzet, az Ópium, a Wittmann fiúk, a Woyzeck, és más című sikeres  filmjei után az Utas és holdvilág forgatását is elkezdte volna, de ez a terve derékba tört. Washingtoni otthonában beszélgettünk vele néhány napja. Szász János a Dobszerda vendége.

A 2025. április 23-ai adás ismétlése:

Milyen lehet egy színésznő számára, ha a saját nagymamájának auschwitzi és más halál-és munkatáborokban átélt elviselhetetlen traumáit eleveníti fel egy saját kézzel írt napló alapján a színpadon. Galló Olga Fullajtár Andrea nagymamája fiatal nőként olyasmit élt át és rögzített milliméteres ceruzavéggel tépett papírdarabokra, amiről csak nagyon kevesek voltak képesek naplószerűen beszámolni. Miután túlélte a poklot,  több mint húsz évig kezébe se tudta venni a leírtakat. De a Kádár-korszak kellős közepén mégis elhatározta: ki kell adatnia ezt a mementónak számító naplót. Ezzel elkezdődött élete második nagy küzdelme a holokauszt és a háború áldozatainak emlékéért. A Dobszerda vendége Fullajtár Andrea. A Gólem Színházban előadott monodrámáról, a nagymamájáról, édesanyjáról és persze a saját életéről is sok fontos gondolatot megoszt a hallgatókkal és a szerkesztő-műsorvezetővel, Váradi Júliával.

A 2025. március 19-ei adás ismétlése:

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon zárult le a "7 bűn: Ljubljana-Moszkva" című kiállítás a Ljubljana-i Modern Művészeti Múzeumban. A világsikert aratott kiállítás fő kurátora az elismert szlovén művészettörténész, Igor Zabel volt. A 2004-ben rendezett kiállítás hét olyan tulajdonságot vizsgált művészeti alkotások bemutatásával, amelyek akadályai lehettek a nemzetközi szolidaritásnak. Ilyen volt a kollektivizmus, az utópizmus, a mazochizmus, a cinizmus, lustaság, a szakszerűtlenség és az elfogult nyugat imádat. Egy évvel később a fiatal kurátor váratlanul meghalt. A róla elnevezett  művészettörténészi díj a régió egyik legjelentősebb kortárs művészettel kapcsolatos kitüntetése lett. 2024-ben a díjat András Edit, magyar művészetkutató nyerte el a kelet-európai művészet és művészettörténet-írás hegemónia-ellenes diskurzusaihoz való hozzájárulása, valamint progresszív és kritikus kurátori, kutatói és szerzői munkássága elismeréseként. András Edit a Kulturális átöltözés és a Határsértő képzelet című remek művészetelemző kötetek szerzője volt a Dobszerda vendége.

A 2025. február 26-ai adás ismétlése:

Fiatal felnőttkori stresszhelyzetek, ezekből következő pánikrohamok, félrevezető túlélési stratégiák, félrecsúszó gyereknevelés, félreértelmezett aggodalmak, és legfőképpen rengeteg hazugság. Ezek a fiatal film-és színházrendező Schwechtje Mihály leggyakoribb témái. Már a nemzetközi sikereket jelentő "Remélem, legközelebb sikerül meghalnod" című filmje is hasonlóan nehéz, szinte elháríthatatlan frusztrációkról szóltak, amelyek egy tinédzser életét tehetik tönkre. A Filmszemlén bemutatott, mikro költségvetésből készült új filmje fiatal felnőttek megrendítő konfliktusait tárja elénk. De a színpadokon rendezett előadásaiban is nagyon hasonló terepeken mozognak a szereplők. Schwechtje Mihály volt a Dobszerda vendége.

A 2025. február 5-ei adás ismétlése:

Ezen a héten lenne 95 éves Petrovics Emil, a háború utáni magyar komponistanemzedék egyik legismertebb tagja. Írt vokális és hangszeres darabokat, színpadi és filmzenét, legendás tanára volt a hajdani Színház és Filmművészeti Főiskolának, majd Egyetemnek, és évekig ő igazgatta az Operát. Rá is emlékeztünk lányával, Petrovics Eszterrel, Erkel Ferenc-díjas magyar televízió rendezővel és szerkesztővel, akire nem csak édesapja meghatározó személyisége, tehetsége és tudása, hanem a csodálatos színészi képességekkel és különleges emberi tulajdonságokkal rendelkező, nemrég 92 évesen elhunyt édesanyja, a kiváló művész, Galambos Erzsi is nagy hatással volt.

A 2025. január 22-ei adás ismétlése:

A hajdani köznemesi származású Beliczay családot négy generáción keresztül folyamatosan számtalan csapás érte. Mégis mindig akadt köztük legalább egy valaki, aki legyőzte a sorsot. Túljárt az ellenség eszén és véghez vitte a család eredeti nagy elhatározását, amely mellett mindvégig kitartott. Folytatta és fejlesztette a mézeskalács készítés Magyarországon egyedülálló hagyományát, ami így máig kiállta majd kétszáz év próbáját. Ebből a nagy történetből nyílt kiállítás a Kiscelli Múzeumban.  A kiállítás ötletadója és részben létrehozója a mézeskalács készítés mestereinek leszármazottja, Beliczay Erzsébet, építészmérnök, környezetvédő, hagyománykutató. Ő volt a Dobszerda vendége.