Dobszerda

A 2025. január 8-ai adás ismétlése:

Felsorolhatatlanul sok ádáz támadás érte Magyarországon a demokráciát az elmúlt években, de ezek közül is talán az egyik legdurvább az volt, amit négy évvel ezelőtt a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel tett a hatalom "modellváltás" címmel. A Vas utcában működő egyetem  akkori hallgatói és tanárai a legváltozatosabb eszközökkel tiltakoztak a kormány felsőoktatási modellváltása ellen. Volt  tánc az esőben, díszőrség a féltetőn, egyetemi blokád és egyetem foglalás, vörös-fehér szalagkorlát, és egyetem mentés. Upor László, az akkori megbízott rektor és oktató, majd az egyetemet elhagyókból szerveződő Freeszfe Egyesület vezetője nemrég megírta a tiltakozások történetét Majdnem lehetetlen címmel. A történet arra is bizonyíték, hogy nem teljesen lehetetlen ellenállni az agresszív hatalmi törekvéseknek. Upor László volt a Dobszerda vendége.

Valóban átadja-e a Wagner Napok művészeti vezetését? Miért lett tagja a Helsinki Bizottság vezető testületének? Miért olyan fontos számára az emberi jogok nyilvános védelme? Mi köti Magyarországhoz, hisz rég óta nem itt él? Mi köti Dániához, amely júliusban veszi át az Eu Tanácsának elnökségét? Milyen Magyarországot tartana ideálisnak? Milyen világot szeretne? Milyen a kapcsolata ugyancsak világhírű karmester testvérével? Az adás vendége Fischer Ádám volt.

A legújabbkori magyar történelemben volt egy legendává lett kézmozdulat. Egy állítólagos nyakkendő igazítás. A legendák általában mélyebben megülnek az emlékekben, mint a valóság. Olyannyira, hogy mára a magyar közvélemény igen jelentős része szerint ez a mozdulat változtatta meg a rendszerváltás után jó irányba induló magyar politikát, konkrétan azt, hogy a liberális demokrata Orbán Viktorból jobb, majd szélsőjobboldali despota lett. Hogy hogy is történt mindez a legautentikusabb politikai szereplő szerint, arról beszélgettünk Haraszti Miklóssal, a rendszerváltás egyik meghatározó politikusával.

Titkosszolgák és besúgók történetei, ügyei, játszmái, s az általuk "megfigyeltek" , vagyis az áldozatok szerteágazó és életreszóló traumája és tragédiája, a XX-ik századi diktatúrák brutalitása, paranoiás szorongása a saját maguk által teremtett ellenségek miatt. Konkrét történetek konkrét helyzetekről szépirodalmi eszközökkel megrajzolva. Gervai András író, újságíró, akitől már a sokadik feltáró beszámolót vehetjük a kezünkbe. Ő volt a Dobszerda vendége.

Esti Iskola, Próbacsomagolás, Turul és dínó, Méreg, Lehet lélegezni, Amikor még csak az állatok éltek, Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más, Alétheia él.  

Beszédes könyvcímek egy angol- francia szakos bölcsész, egyetemi oktató, irodalomtörténész, esszéista, kritikus és egyre inkább elsősorban író tollából. Legújabb , s talán legmegrendítőbb kérdéseit ez a furcsa nevű új hősnő, Alétheia segít megválaszolni. Például hogy család nélkül van-e családregény, vagy hogy múlt nélkül van-e jelen, hogy lehet-e valami egyszerre borzalmas és gyönyörűséges,  vagy hogy hol húzódik a határ a  Rigójancsi és a Dunába zuhant Erzsébet híd között. A Dobszerda vendége Bán Zsófia.

A múlt század ötvenes éveiben a neves orvos-író, dr. Magyar Imre az 1945 és 48 közötti ún. koalíciós átmeneti időszakról írt regényt, amelyet magyarázható módon nem jelentetett meg egyetlen magyar könyvkiadó sem. A Vita Nuova című regény ugyanis a zsidó túlélők szemszögéből vizsgálja, hogyan lehetett, ha egyáltalán lehetett elviselni az ittlétet a szülőföldön és társadalomban, amelyből oly kegyetlenül kiboronáltattak. Magyar Imre nemrég felbukkant regénye  döbbenetesen újszerű átvilágítást nyújt nem csak a drámaian meg-változott politikai helyzetről, hanem arról a fordulatról, amelynek hatásai a mai napig meghatározóak. Kőbányai János, a Múlt és Jövő kiadó vezetőjének köszönhetően most napvilágra került e réges-régi írásmű. A Dobszerda vendége Kőbányai János, író, szerkesztő, filmkészítő, esszéista.

"ELVÉGRE" - ez a címe Szilágyi Ákos költő, esztéta, szerkesztő, Pulitzer-emlékdíjas közíró, Oroszország-kutató, habilitált egyetemi docens legújabb verseskötetének, amelyért ő  kapta az idei Artisjus nagydíjat, amelyet persze teljes életművéért is  bőven megérdemelt. Az új kötetről így ír: "Ez a nyolc éven át hétről-hétre, napról-napra vezetett verses sivatagi napló végső összegzésben egy Én lerombolásának naplója. Ahány vers, annyi lerombolt Én, annyi szabadulás, annyi kigyógyulás. De nem önmagunk – az Én −, hanem a világ kedvéért."

Szilágyi Ákos volt a Dobszerda vendége

A Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész 2021 óta él Amerikában. Azután döntött  így, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahol 20 éve tanított,  modellváltás címen a hatalom elfoglalta. Ugyanebben az időben egy dokumentumfilm forgatására hivatkozva házkutatást tartottak náluk felfegyverzett rendőrök, megfélemlítve az ártatlan családot. Úgy érezte, nem maradhatnak tovább Magyarországon. Szász János azóta sikeres karriert futott be az Egyesült Államokban is, mint színházi rendező, mind drámapedagógus és mint tanár. Az Angels in America (Angyalok Amerikában) című színpadi rendezését a washingtoni Arena Stage színpadán való bemutatása idején  az év legjobb színházi előadásai közé választotta a The Washington Post.

A nagy füzet, az Ópium, a Wittmann fiúk, a Woyzeck, és más című sikeres  filmjei után az Utas és holdvilág forgatását is elkezdte volna, de ez a terve derékba tört. Washingtoni otthonában beszélgettünk vele néhány napja. Szász János a Dobszerda vendége.

Hogyan jutottunk el a Fidesz-kétharmadok, a sorosozás, a migránsozás , a brüsszelezés, a határkerítés, a  nem múló rendeleti kormányzás és az „illiberális demokrácia” kiteljesedésének időszakáig? Milyen pszichológiai  magyarázatai lehetnek annak, ahogyan a rendszerváltáshoz vezető úton oly ígéretesnek tűnő, szabadságvágyó magyarországi politikusokat kizárólag a hatalmat, az anyagi javakat és az illiberalizmust előnyben részesítő politikai elit váltotta fel és vált meghatározó erővé. Ezekre a kérdésekre keresi a szakmai választ pszichoanalitikai megközelítésből Göncz Kinga egy nemrég megjelent tanulmánykötetben. Ő volt a Dobszerda vendége. A közéleti témák mellett persze szóba került a gyerekkora, a tanulmányia, a szakmája és természetesen az édesapja, az oly sokak által hiányolt Göncz Árpád, volt államelnök is.

Már egészen fiatalon a magyar képzőművészet elismertetését tűzte ki céljául, ezen belül is elsősorban a magyar festészetét. 2003-ban ő volt az egyik alapítója a rendkívül népszerűvé vált művészeti és kulturális periodikának, az Art Magazinnak. Ma ő az egyik legjelentősebb belvárosi galéria tulajdonosa, ahol a legelismertebb művészek mellett eddig ismeretlen, de sokat ígérő fiatal alkotóknak is lehetőséget ad arra, hogy megmutatkozzanak. A kiállítások megnyitói unikális  eseményekként vonzzák az egyre nagyobb közönséget. Einspach Gábor hihetetlen erővel és akarattal küzdött meg nemrég egy leküzdhetetlennek vélt súlyos betegséggel. A küzdelem és a gyógyulása történetét megosztotta a nyilvánossággal, mert sokan és sokat tanulhatnak belőle. Einspach Gábor volt a Dobszerda vendége.