A nyugati szövetség válaszút elé került: vagy elfogadja azt, hogy területeket enged át Oroszországnak egy kompromisszum keretében a békéért cserébe vagy pedig fokozza Ukrajna katonai támogatását mindaddig, míg ki nem szorítja az orosz haderőt az elfoglalt területekről. Ez utóbbihoz Ukrajna hadserege a súlyos veszteségek következtében biztosan nem elegendő, ezért szükség lehet újabb országok részvételére a háborúban. Több forrás szerint erről is szó volt a Bukaresti Kilencek találkozóján, ahol megtárgyalták egy Amerika által vezetett úgynevezett „hajlandók koalíciójának” felállítását.

- Kinek a felelőssége, hogy egy év alatt ide sodródtunk, hogy már a közvetlen háborús részvétel is elképzelhető?

- Az ENSZ Világélelmezésügyi Szervezetének a főigazgatója felhívást tett közzé, hogy a Fekete-tengeren az ukrán gabonaszállításokat „minden eszközzel biztosítani kell”. Lehet egy ilyen humanitárius kezdeményezés például ürügy a katonai beavatkozásra?

- Az új német védelmi miniszter, Boris Pistorius nemrég azt mondta, hogy “Hiba volt felfüggeszteni a kötelező katonai szolgálatot”, és másutt felmerült Európában a hadkötelezettség visszaállítása. Hogyan látja, közel 80 éves békeidőszak után Európa újra militarizálódhat?

- Az elmúlt egy évben rendszeresen kiderült, hogy a háború nyugati tervezői előbbre jártak mindig annál, mint amit nyilvánosan mondtak. Például hónapok óta zajlik az ukrán pilóták kiképzése nyugati vadászrepülőkre, pedig korábban Biden elnök ezt a lehetőséget kategorikusan kizárta, és állítólag még most sincs ilyen szándék, bár vannak, akik sürgetik ezt, mint például Mark Rutte holland kormányfő. Hol írják ennek a háborúnak a forgatókönyveit nyugaton?

- Szabad-e totális győzelmet célul kitűzni egy atomhatalommal szemben? Ez nem a második világháború, amikor a szövetségesek tudták, hogy Hitler csak álmodik a csodafegyverekről, valójában nincs a birtokában ilyen. Putyin kezében viszonyt több mint 10.000 atomtöltet van.

- Zelenszkij elnök azt mondta, hogy háború utáni újjáépítéshez a Marshall-segélyhez hasonló, nagy gazdasági támogatásra lesz szüksége. Erre jelentkezők is vannak, Joe Bidennel együtt Kijevben tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap igazgatója, és bejelentkezett a Blackrock befektetési gigaalap is. Mit jelenthet Ukrajna számára az, ha teljesen külső forrásból építik újjá az országot, milyen előnyöket jelenthet ez a befektetőknek?

- Ma egyfajta gondolkodást követel meg a nyugat a háborúról, és azonnal Putyin-bérencnek minősíti azokat, akik ettől az uniformizált narratívától eltérnek. Az ismert, hogy a magyar kormány kilóg ebből a sorból, de vannak azért lehetek mások is, mint például Zoran Milanovic horvát elnök, aki azt mondta, hogy "hitetlenkedve és félelemmel" követi az ukrán háborút, amelynek árát a "szerencsétlen nép" fizeti meg, nem "holmi New York-i hipszterek vagy gazdag oroszok". Azt is mondta, hogy ő maga már egy éve arról beszél, hogy ki a felelős ezért a konfliktusért, és kinek mit kellett volna tennie, de többé nem teszi, mert „Aki gondolkodik, az megértette, aki nem, az továbbra is ismételni fogja azokat a mantrákat, amelyeket a Daily Telegraphból, vagy a CIA, illetve a KGB tájékoztatóiból másolt ki”. A szomorú ebben az, hogy még Milanovic elnök is felteszi a kezét, mások pedig meg sem szólalnak. Ennyire meg van félemlítve Európa?

Téma: Nyugati beavatkozás Magyarországon

Február elején Budapesten járt Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének, korábbi kormánytag, akinek a látogatását Schiffer András úgy értékelte itt a Heteknek adott nyilatkozatában, hogy „sürgősen véget kell vetni” annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok a softpower politikával egy „állítólag szövetséges országot, mint Magyarország úgymond érzékenyítsen, demokráciára tanítson”.

- Hogyan látja ön, tényleg szintet lépett az amerikai érdekérvényesítés Magyarországgal szemben? És ha igen, mi ennek az oka?

- Meddig mehet el ez a nyomásgyakorlás? Kell-e kívülről szervezett puccstól tartani Magyarországon?