Számos kutatás készült már a fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói szokásokról, de a pénzügyi szektorban ez még nem egy telejesen feltárt terület – pedig érdekelné a bankokat az ügyfelek hozzáállása a témához.

A Mastercard Magyarország a Frontíra tanácsadócéggel közösen, magyar banki ügyfelek körében végzett kutatásából kiderült, hogy a klímaváltozást továbbra is az egyik legnagyobb problémának tekintik, és bár csaknem mind maguk is tesznek a fenntarthatóbb bolygóért, az egyén felelősségét nem tekintik akkorának, mint a nagyvállalatokét és a szabályzókét – mondta Rácz Anna, a Mastercard fenntarthatóságért felelős marketingszakértője a G7 podcastban.

A beszélgetést ide kattintva vagy bármelyik podcast lejátszóban lehet meghallgatni:

Az ezer fős, reprezentatív kutatásban a résztvevők egynegyede a legfiatalabb, Z generáció képviselője volt, 18-24 éves fiatalok, hiszen ők a jövő fogyasztói.  Bár a környezetvédelem mindenkinek egyformán fontos, de a hozzáállás és a változtatási hajlandóság generációnként eltérő. Az idősebbek inkább egy-egy környezetbarát terméket keresnek, míg a Z generációsok életmódváltást is bevállalnak, és nem termékszinten keresik a fenntarthatóságot – náluk még fontosabb a transzparencia, hogy az egész brand zöld legyen, a vállalati működéssel együtt. 

Eddig a kényelem volt a fő szempont egy termék vagy szolgáltatás vásárlásánál, most emellé bejött a fenntarthatósági szempont is, azaz hogy a kiválasztott termék védje, de legalább ne károsítsa a környezetet.

Igaz a sokat hangoztatott alapvetés, hogy ami digitális az zöld – azonban attól, hogy zöld, még nem biztos, hogy hajlandók többet fizetni érte az emberek, mert úgy vélik, hogy ami digitális, sokkal kevesebbe kerül a banknak vagy szolgáltatónak. Azonban ha transzparensen elmondják nekik, hogy miért drágább egy adott termék, sokkal inkább hajlandók áldozni rá.

Emellett az ügyfeleket érdekli az is, és nagyban növelné a lojalitásukat, ha jobban tudnák, hogy a bankjuk mit tesz a környezetvédelemért – nagy részük nem tud erről semmit. A kommunikáció tehát fontos ezen a téren is, mert a fenntarthatóbb működés most még versenyelőnynek tűnik, de valójában kezd magától értetődő elvárássá válni a fogyasztóknál.

A podcast elkészítését a Mastercard Magyarország támogatta.

The post Ma még versenyelőnyben vannak a zöldebben működő cégek, de holnap ez már alapelvárás lesz first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Ha feltételezzük, hogy a remélt 1200 milliárd valóban megtakarítható, és hozzáadjuk a 900 milliárd forintos többletet adóbevételekből, akkor ez meghaladja a GDP 3 százalékát. Egyszeri, nagyon jelentős kiigazításról van szó. De fontos, hogy nem szerkezeti reformok lesznek, hanem beruházásokat halasztanak el és alapvetően szektorális különadókat vetnek ki  – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Mik lesznek a nemrég bejelentett költségvetési csomag legfontosabb makrogazdasági és iparági hatásai, és hogy milyen is ez a csomag a 2010-es évek eleji vagy akár korábbi költségvetési kiigazításokhoz képest? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban több elemző megkérdezésével.

Az egyik fontos hatása lehet a csomagnak, hogy növelheti az inflációt és csökkentheti a növekedést. Bár Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyébként is kaotikus világgazdasági körülmények miatt elég bizonytalan, hogy ez a hatás mekkora lesz más tényezőkhöz képest. Az érintett cégek megpróbálják majd áthárítani az adókat a vevőikre, és habár a kormány tett arra utalást, hogy odafigyel majd erre, az biztos, hogy valamilyen mértékben ennek lesz inflatorikus hatása. Ez viszont valószínűleg eltörpül ahhoz a bizonytalansághoz képest, ami az élelmiszerárak további emelkedése vagy az energiaárak kiszámíthatatlan alakulása miatt a következő negyedévekben vár ránk.

Nagyon nehéz lesz szétszálazni majd az inflációban a különböző hatásokat, de azért az infláció nem a kormány különadói miatt lesz magas

– mondta Török Zoltán.

Az állami beruházások az elmúlt években nagyjából a GDP 3 százalékát tették ki, tehát ha ennek egy része nem fog megvalósulni, akkor a csomag lassítani fogja a gazdasági növekedést. Egyelőre viszont azt is nehéz megmondani, hogy ennek mekkora lesz a mértéke. „Itt is olyan bizonytalanságok vannak, amelyek ennél nagyobb amplitúdóval tudják megrángatni a magyar gazdasági növekedési számokat” – mondta Török Zoltán.

Az adóemelés jelentős része az energetikai és a bankszektort érinti, 300-300 milliárd forintra számít a kormány ezektől az iparágaktól, ami a jelentős része az összesen 800 milliárd forintos extranyereség-adóknak.

Az energetikai szektor esetében egyrészt emelnék a bányajáradékot, amit a kitermelési szektortól szednének be. Másrészt lenne egy olyan adó, amely a Mol esetében az Ural és a Brent típusú kőolaj közti árkülönbség egy részét vonná el. Illetve a harmadik adó a bioetanolt, illetve egyéb bioüzemanyagokat gyártó cégek különadója lenne. Utóbbiból az állam 50, az első kettőből pedig összesen 250 milliárd forintra számít, de ezen belül a nagyobb összeg az Ural és a Brent árkülönbségéből származó adó lenne.

Én azt gondolom, hogy a Brent és Ural közti árkülönbség valóban egyfajta háborús prémium, háborús felár, tehát annak az adóztatása indokolható lehet. A magasabb bányajáradékról azt gondolom, hogy nagy óvatossággal kellene eljárni, ugyanis pont az lenne valahol egy nemzetgazdasági cél, hogy igyekezzünk növelni a hazai szénhidrogén-termelés mértékét. Márpedig itt a túladóztatással azt kockáztatjuk, hogy rövidtávon éppen az ország energiafüggését növeljük

– mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.

A kormány a bankszektortól is 300 milliárd forintnyi adóbevételre számít, 250 milliárdot várnak az extraprofit megadóztatásából, 50 milliárdot pedig a tranzakciós illeték kibővítéséből. 

Az utóbbi években egyáltalán nem volt a banki betéteknél verseny, ezért a bankok többsége nem fizetett kamatot. Mivel a magyar lakosság viszonylag sok pénzt tart bankszámlákon lekötetlenül, ezért a bankok sok pénzt tudnak tartani a Magyar Nemzeti Banknál úgy, hogy a növekvő jegybanki alapkamat miatt többletbevételre tesznek szert innen. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu bankszámlaszakértője szerint ilyen szempontból van logikája az extranyereségre vonatkozó kormányzati érvelésnek.

Szerinte ehhez viszont azt is érdemes hozzávenni, hogy 2010 óta számos olyan kormányzati intézkedés volt, ami pluszterhet jelentett a bankszektor számára. „2010 óta folyamatosan bankadó, tranzakciós illeték van, devizahiteles mentőcsomagok, végtörlesztés, kamatstop, hiteltörlesztési moratórium, tehát szinte már fel sem tudnánk sorolni” – mondta, hozzátéve, hogy 2013-ig több mint tízféle adóssegítő programot lehetett összeszámolni, ami a bankoknak pénzbe került.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről isOlyan feszültség van a nemzeti tőke helyzetbe hozása és a világgazdasági szintlépés között, amibe korszakokon átívelően törik bele a magyar elitek bicskája. Gerőcs Tamás a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborújaG7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKockázatos, de nagy nyereséggel kecsegtető év jöhet a magyar agráriumbanA termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Sablonok mentén értjük félre az országot" - Holch Gábor Kínában élő magyar tanácsadó üzletről, kulturális különbségekrőlMit gondolnak a kínaiak Magyarországról, és miben hasonlít jobban egy magyar egy vietnámira, mint egy kínaira? Ezekről is szó volt a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar az egyik leglazább bevándorlási szabály, de kik akarnak idejönni?Ha cégalapításról van szó, Magyarországon az egyik legmegengedőbb a bevándorlási szabályozás az EU-ban - mondta Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary Kft. ügyvezetője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?Többet és mást is láthatunk a magyar történelemből, ha nem nemzeti fókuszból, hanem a globális trendek helyi hatásai felől közelítjük meg. Laczó Ferenc és Varga Bálint az e heti G7 Podcast vendégei.

The post Magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazítás first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az elmúlt két évben alapjaiban változott meg az irodapiac, bérlői és fejlesztői oldalról is. A járvány előtt olyan irodákat kellett fejleszteni, amelyek az otthoni kényelmet biztosítják a dolgozóknak – most már ennél jobbat, többet kell adni ahhoz, hogy a munkavállalók visszajöjjenek az irodába – mondta Würsching Péter, a JLL Hungary bérbeadási igazgatója a G7 podcastban.

Az adást ide kattintva vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:

Nemcsak a piaci igények, az irodai bérbeadás folyamata is megváltozott a szakértő szerint. Korábban megkerestük az ügyfél számára legjobb ingatlant, segítettünk letárgyalni a szerződést – idézte fel. Ez a történet most úgy kezdődik, hogy azt segítünk meghatározni, hány négyzetméterre lesz szüksége, kikérdezzük, hol tart a hibrid munkavégzésre való átállásban, hogyan néznek ki a munkafolyamatok és hogy mit lát a jövőből. Egy új szakmát tanultunk meg, a munkakörnyezeti tanácsadást. Globális cégként tisztában vagyunk a nemzetközi trendekkel, és igyekszünk felismerni a szektorok, munkavégzési stílusok törvényszerűségeit, így tanácsot tudunk adni a jövőre vonatkozóan, és meghatározni egy igényt a méretet, funkciót és lokációt illetően – mondta.

Az utóbbi időszakban a munkavállalók részéről megjelent az irodanosztalgiának nevezett jelenség, az otthoni munkavégzés sokakat elmagányosít, hiányzik a közösség, és technikai jellegű problémák is felmerülhetnek, amik akadályozzák  a munkavégzést. A JLL felmérése szerint tízből hét munkavállaló szívesen visszatérne az irodába azok közül, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy jó minőségű az irodájuk – míg ahol elégedetlenek voltak vele, ott mindössze öt százalékos ez az arány.

Agócs Balázs, a JLL munkakörnyezeti stratégiai tanácsadója szerint alapvetően három dolgot lehet adni a munkavállalóknak, amitől igazán jól érzik magukat: jól működő technológiát, amivel bárhonnan hozzáférhetnek mindenhez, jó munkaterepet, ami a kényelmes munkaállomást, nagy közösségi tereket jelenti, és a rugalmas munkakultúrát, amikor én dönthetem el, mikor megyek be dolgozni – bizonyos feltételek mellett.

A jövő irodái Würsching Péter szerint egyszerre reagálnak a dolgozók igényeire, és működnek fenntarthatóan. Kiemelte a Well minősítési rendszert, ami a dolgozói jóllétre határoz meg elvárásokat, ilyenek a friss levegő biztosítása, megfelelő fényviszonyok, hőmérséklet és a design kérdése. De ide tartoznak a kiegészítő szolgáltatások, mint az egészséges ételek biztosítása és a kondilehetőség, ami az új fejlesztéseknél már alapkövetelmény. Emellett a fenntarthatóságra törekvés, alacsony karbonlábnyom is elvárás a bérlők részéről, amikor új irodát keresnek.

És hogy mindez mennyire drágítja meg az irodabérlést? A költségstruktúra alapja a négyzetméter továbbra is – ebből kiindulva egy négyzetméter irodaterület üzemeltetése 5 euró; 15 euró a bérleti díja, és 150 euró a négyzetméterenkénti munkavállalói költség. Az összes vállalati költség 80-90 százaléka tehát a munkabér – és nincs drágább, mint az elveszített munkavállaló, mert az új is hasonló vagy magasabb bérigényekkel érkezik, ha ugyanazt a tudást hozza a céghez, és mindig be kell tanítani – fejtette ki Würsching Péter. A másik oldalon pedig a 10-15-20 százalékos bérletidíj-emelkedés egy jobb minőségű épületért az összköltség tekintetében 1-2 százalékot jelent. Ezt a törvényszerűséget már a munkáltatók is egyre inkább felismerik – mondta a JLL Hungary bérbeadási igazgatója.

A podcast elkészítését a JLL Hungary támogatta.

The post Az irodanosztalgia csak a minőségi irodákba csábít vissza first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A pedagógia jelentős része az, amit a civil szervezetek, egyetemek, iskolák beletesznek, és amivel ezek a szereplők életképessé tudják tenni, annak ellenére is, hogy esetleg vannak elhibázott kormányzati intézkedések. Azt gondolom, hogy van bennünk egy olyan erő, amivel képesek vagyunk pozitív irányba befolyásolni ezeket a folyamatokat – mondta Lehmann Miklós, az ELTE Tanító- és Óvóképző (TÓK) dékánhelyettese a 28. óra 8. részében.

Mi azzal foglalkozunk, hogy hogyan lehet a jövőben fontos tudások és kompetenciák világát elhozni a mai gondolkodásba. Ennek jegyében kutatunk fel olyan iskolán túli innovatív módszereket alkalmazó szervezeteket, akik erre fókuszálnak. Jelenleg 186 gyerekeket fejlesztő szervezet van az Edison platform esernyője alatt, Magyarország 300 településéről. Mi őket segítjük – mondta Veres Rita, az Edisonplatform vezetője.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az oktatási témájú podcastsorozatunk évadzáró adásában arról volt szó, hogy hogyan tud a 12 évesnél fiatalabb gyerekek számára pedagógusokat képző felsőoktatás alkalmazkodni a változásokhoz, és ebben milyen szerepe lehet a civil kezdeményezésekkel való együttműködéseknek.

A Világgazdasági Fórum jelentése szerint a mostani kisiskolások 65 százaléka olyan munkakörökben fog dolgozni, ami ma még nem létezik. A kutatók a konkrét arányokat vitatják, de Veres Rita szerint a lényeg, hogy egy ilyen változó világban milyen tudással lehet helytállni. „Amikor nézzük ezeket a trendeket, azt látjuk, hogy kompetenciák felértékelődése a fontos, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, a társadalmi és szociális nyitottság, a vezetés képessége” – mondta.

„Amennyiben változik a környezet, a gyerekek kognitív, érzelmi képességei ehhez adaptálódnak. Szokták mondani pesszimista módon, hogy a mai fiatalok ilyenek, meg olyanok. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy mikorról származik vajon az első ilyen mondás. Az idézet egyébként Szókratésztól származik, fél évezreddel az időszámításunk előttről” – mondta Lehmann Miklós.

Holtzer Péter, Veres Rita és Lehmann Miklós

Szerinte ha a változásokhoz nem képes a pedagógia alkalmazkodni, akkor sikertelen lesz, nem fogja tudni képezni a gyerekeket. „Ezért van nagy jelentősége annak, amit Ritáék is céloznak, mert folyamatosan kutatnunk kell azokat a lehetőségeket, amik megnyílnak azzal, hogy változik a világ. Ha ezt be tudjuk építeni a pedagógiába, akkor leszünk sikeresek, akkor tudjuk kialakítani a gyerekekben az alkalmazkodás képességét” – mondta.

Lehmann Miklós szerint a pedagógia egy lassan változó terület, és a tanítók sokáig – sokszor talán túl sokáig is – alkalmazzák a felsőoktatásban összeszedett tudást. A gyakoribb továbbképzések tudnak segíteni abban, hogy a tanítók tudása is alkalmazkodjon a világ változásához. „Én azt látom, hogy az iskolák és a pedagógusok nagy része ezzel már tisztában van” – mondta.

A pedagógia az utóbbi évtizedekben kezd egy akadémiai diszciplínából társadalmi feladattá válni

– mondta Lehmann, hozzátéve, hogy szerinte ezért a pedagógia a többi diszciplínától eltérően sokkal szélesebb és közvetlenebb társadalmi kapcsolatokkal kell, hogy rendelkezzen.

Erre példa, hogy tavaly ősztől kezdve az ELTE TÓK Játékpszichológia nevű tantárgyának közel 100 hallgatója az Edisonplatform 16 partnerszervezetével és az ő módszereikkel ismerkedhetett meg. Például Klímanócskákkal, ami egy óvodásokat megszólító környezettudotos program, a Varázsmancsok Alapítvány állatasszisztált terápiáival, vagy a Pompás Napok mesés fejlesztési foglalkozásaival. De például szintén az az együttműködés keretén belül jártak a hallgatók és az oktatók a Gyáli úti menekültszállón, ahol menekült gyerekeknek tartottak foglalkozásokat.

Lehmann szerint a pedagógiának jó értelemben vett kényszere, hogy állandóan meg kell újulnia. „A tantervet átlagosan ötévente nagymértékben újraírjuk, ez is az alkalmazkodás része. Ritáéknak óriási szerepe van abban, hogy közel tudják hozni a hallgatókhoz azokat a kezdeményezéseket, amivel egyébként nem találkoznának. Az, hogy Ritáékkal ezt el tudtuk kezdeni, szintén adott egy újabb lökést” – mondta.

Veres Rita szerint az együttműködések legnagyobb előnye, hogy tágítják a résztvevők perspektíváját.

Jó dolog volt látni, hogy a hallgatók is úgy reagáltak, hogy bizonyos dolgokról jó lenne még tanulni. És nem is biztos, hogy az ELTE TÓK-on kerül sor erre utána, de a szemléletformálásban már az nagy dolog, ha az új témáknak utána akarnak menni

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!  A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

The post Olyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünk first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

„Ha megnézzük a közbeszédben, politikában, médiában uralkodó elképzeléseket, látható egy múltra vonatkozó mítoszgyártás. Például a rendszerváltás szerepére és örökségére vonatkozóan, hogy ott tiszta lappal indultunk. Vagy arra vonatkozóan, hogy most merre tartunk, 2030-ra felzárkózunk-e Ausztriához. Az ilyen mítoszokkal való leszámolás nekem mindenképpen a motivációm volt” – mondta Gerőcs Tamás az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Fotó: Napvilág Kiadó

Nemrég jelent meg a Magyarország függő fejlődése – Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában című kötet, ami a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként.

A könyv célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, és megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat.

Az e heti G7 Podcastban a könyv szerzőjével, Gerőcs Tamással, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének külsős munkatársával, a Helyzet Műhely nevű fiatal kutatókból álló kutatócsoport tagjával beszélgettünk.

Gerőcs szerint a rendszerváltás előzményeit és az