Hogyan működik a Buddha tanítása a mai individualista világunkban és mit adhat ez a vallás a globalizáció korában? Hogyan működnek a buddhista közösségek Nyugaton és Magyarországon? Milyen hatással van a digitális technológia és a közösségi média a buddhista tanítások elterjedésére és gyakorlására?

A Glossza epizódjában ezekről a kérdésekről beszélgetünk Karsai Gábor filozófussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektorával, valamint Hidas Gergely indológussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola docensével.

A műsor elkészülését a Független Médiaközpont és a Get the Trolls Out című vallásszabadsággal foglalkozó projekt támogatta. 

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.

Glossza megtalálható itt is: 

Bár hagyományaink jelentős része eltűnőben vagy átalakulóban van, a karácsony még ma is az egyik legfontosabb családi ünnep a keresztény kultúrkörben, sőt egyre inkább azon túl is. Mennyire reprezentálja a tradíciót a karácsony? Vagy esetleg ma már csupán egy globális fogyasztási „rítusként” értelmezhető? Miként formálódott az ajándékozás ünnepe a fogyasztói társadalomban, és hogyan tekinhetünk erre a jeles napra egy összetett társadalmi és kulturális jelenségként?

A Glossza ünnepi adásának vendégei Iancu Laura író, költő, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont néprajzkutatója, aki szülőfalujának, Magyarfalunak - a legkeletibb csángó-magyar településének - világát is kutatta többek között az ünnepi szokások mentén, valamint Mitev Ariel Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet Marketingmenedzsment Tanszékének oktatója és tanszékvezetője, aki korábban azt vizsgálta, hogy miként jelenik meg a karácsony napjaink fogyasztói társadalmában, illetve hogy a karácsonyi stressz mely tényezői hatnak a fiatal felnőttek ünnepi készülődésére, és ez mennyiben befolyásolja ez az ünnep élményét. 

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.

Glossza megtalálható itt is: 

Napjainkban  nemcsak a genetikai kutatásokban észlelhető robbanásszerű változás, hanem a genetikai tesztek alkalmazása is óriási léptekkel halad előre. A tudományos alkalmazás mellett a genetikai vizsgálatok, tesztek már a  piaci felhasználása számára is elérhetővé váltak. Egyfajta divat  lett a genetikai örökség megismerése. De vajon mit mutat meg számunkra egy genetikai teszt, amit viszonylag olcsón és könnyen megvásárolhatunk? Miként értelmezhetjük a megkapott adatokat és egyáltalán a teszteket készítő kereskedelmi cégek mire használják az adatbázisba bekerülő információkat? Hogyan kapcsolódhat a genetikai “identitásunk” a kulturális identitásunkhoz? 

Glossza adásban a genetikai tesztekről kérdezzük vendégeinket Varga Máté biológust,  az ELTE TTK Genetikai Tanszékének egyetemi docensét, valamint Gerber Dániel bioinformatikust, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Arcehogenomikai Intézetének tudományos munkatársát.

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.

Glossza megtalálható itt is: 

Milyen szakmai iránytű vezetheti kutatókat a hivatásukban? Milyen szerepet játszik a szakmai közösség, a kollegialitás és együttműködés, az intézeti keret a kutatók életében? Milyen szerepet tölthetnek be az intézeti keretek a kutatói pályákban?  Miért fontos a bölcsészettudomány a modern világunkban és  gyorsan formálódó társadalmunkban? 

A Hivatása: Kutató interjú-sorozatához kapcsolódó és a Magyar Tudományok Ünnepének keretében készülő rendhagyó Glossza beszélgetésünkben arról kérdezzük a bölcsészettudomány kutatóit, hogy mit jelentett régen és mit jelent ma bölcsész kutatónak lenni, hogyan formálódott ez a hivatás az elmúlt évtizedekben, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel találkoztak a kutatók pályájuk során, és hogyan formálják a bölcsész kutatások a jövő társadalmát. Vendégeink Kulcsár Gabriella, a Régészeti Intézet igazgatója, kutatója, Pók Attila a Történettudományi Intézet  nyugalmazott tudományos tanácsadója, korábbi igazgatóhelyettese és Bednárik János, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, a Néprajztudományi Intézet Adattárának vezetője. Vendégeink nemcsak az interjúalanyokhoz kapcsolódnak, de különböző generációk és eltérő bölcsész tudományterületek képviselői is. 

Az adás szerkesztői: Mende Balázs, a HUN-REN BTK Arcehogenomikai Intézet, Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársai. 

Glossza megtalálható itt is: 

Milyen hatással van a globalizáció a nomád hagyományokhoz ragaszkodó Mongóliára? Milyen elemekből épül fel a mongol identitás? Egyáltalán hogyan lehet a nomád életmódot fenntartani a modernizálódó a 21. századi Mongóliában?

A nomád hagyományok és a globalizáció jegyeit egyaránt magában hordozó Mongólia ma egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen gazdag kulturális öröksége, a nagyhatalmak közötti geopolitikai helyzete, vagy épp formálódó identitás konstrukciói számos kérdést vetnek fel. A Glossza vendégei Szilágy Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki csaknem harminc alkalommal végzett terepmunkát Dzsingisz kán egykori birodalmában, egyúttal a podcastünk állandó szerkesztője, valamint Wilhelm Gábor, a Néprajzi Múzeum munkatársa, az Ázsia-gyűjtemény főmuzeológusa, aki többek között Diószegi Vilmos, a híres magyar kutatónak mongóliai sámán tárgyait rendezte.

Glossza megtalálható itt is: 

Tabunak számít-e még a halálról beszélni? Mikor és miért medikalizálódótt a haldoklás? Vannak-e még rítusaink a haldoklás és a halál feldolgozására? Mit tehetünk, hogyan segíthetünk a haldoklónak? Hogyan lehetnénk jelen mások gyászában?

Vendégeink Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, mentálhigiénés szakember és családterapeuta, valamint Barcsi Tamás filozófus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének munkatársa, a PTE ÁJK Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.

Az adás szerkesztői: ⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa és ⁠⁠Szabados Bettina⁠⁠, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet munkatársa.

Glossza megtalálható itt is: 

Miért félünk a pókoktól és a kígyóktól? Honnan ered a félelem: mennyire velünk született ez az érzés, és vajon mi az, ami a szocializáció során alakult ki? Milyen közös vonásokat fedezhetünk fel az emberek és az állatok között: megfigyelhetünk-e azonos fiziológiai válaszreakciókat, és milyen következményei vannak a tartós félelemérzetnek?  

A Glossza legújabb epizódjában kiderítjük, melyek a leggyakoribb félelmek és a mögöttük húzódó pszichológiai és etológiai tényezők. Vendégeink Kubinyi Enikő az ELTE Etológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora, biológus, etológus, aki jelenlegi kutatásaiban a kutya-ember kapcsolattal, annak viselkedési, genetikai és idegtudományi hátterével foglalkozik; valamint Zsidó András a PTE Kognitív- és Evolúciós Pszichológia Tanszékének tanszékvezetője, tudományos főmunkatárs, megalapítója és irányítója a Vizuális Megismerés és Érzelmek Kutatócsoportnak. Kutatásai során többek között a fóbiák kialakulása és fenntartása során tapasztalt vizuális feldolgozással foglalkozik. 

Az adás szerkesztői: ⁠Szilágyi Adrienn⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa és ⁠Szabados Bettina⁠, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet munkatársa.

Glossza megtalálható itt is: 

Miért kezdett el egy csapat fiatal indiánosdit játszani Bakonybélben? Mi köze van mindennek Cseh Tamáshoz és Kojothoz?

Vendégeink, Gauder Áron filmrendező, a budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, a 2023-ban bemutatott a Kojot négy lelke című film rendezője, továbbá Csengey Balázs, a Petőfi Irodalmi Múzeum Cseh Tamás Archívum kutatója.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet munkatársa.

Glossza megtalálható itt is: 

Vajon a gyerekek vagy a felnőttek „játszanak-e” jobban? Hátráltatják-e a tanulást és a tanítást a mobiltelefonok, vagy éppen ellenkezőleg, oktatásba való integrálásuk teret enged a fiatalabb generáció közlés- és interakcióvágyának? Mi a drámapedagógia célja, és hogyan segítheti elő a tananyag megértését a reformpedagógiai módszerek alkalmazása?

A Glossza vendégei Kiss Gabriella, a KRE BTK Színháztudományi Tanszékének vezető docense, a dráma- és színházismeret-szakos tanárképzés szakfelelőse, valamint Golden Dániel a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa voltak.

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet és Fedeles-Czeferner Dóra, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársai. 

Glossza megtalálható itt is: 

Milyen kommunikációs különbségek figyelhetők meg a generációk között? Egyáltalán hogyan kommunikálnak a különböző generációk egymással, vagy épp milyen kihívások merülnek fel ezáltal? Hogyan formálja az online kommunikáció az információátadást, a hagyományos kulturális értékeinket, vagy épp a nyelvi kifejezéseinket? 

A Glossza epizódjának a vendége Parapatics Andrea nyelvész, szociolingvista, a Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, habilitált egyetemi docense, valamint Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudomány Tanszékének habilitált egyetemi docense voltak.

A felvétel az Ördögkatlan Fesztiválon, a Bölcsész Udvarban készült. 

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Zsolt.

Glossza megtalálható itt is: