Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet? 

Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 5. részének vendégei Bakos Áron a Néprajzi Múzeum muzeológusa és a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, valamint Kunt Gergely a Miskolci Egyetem docense. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők!

A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn, vendégszerkesztője pedig Bujtor Zsófi, korábban az ELTE Néprajz szak,  jelenleg a Tartui Egyetem Folklorisztika szakos hallgatója.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán. 

Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.

Mit jelentett valójában, hogy a magyarok és a horvátok több mint nyolcszáz éven keresztül közös államban éltek? Miért nehéz a nemzetállami keretek és szemlélet szemüvegén keresztül megérteni a horvát-magyar közös államiságot? És a több mint 800 év együttélésnek milyen hatásai vannak ma, milyen közös örökségünk van?

A Glossza vendége Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, akivel a magyar-horvát kapcsolatok 800 éves múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélgettünk.

Szerkesztők: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.

Köszönjük a közreműködést a Köszi Egyesület, Pécsnek. 

Mit jelent elsőként diplomát szerezni a családban? Milyen ára van a társadalmi mobilitásnak? Mit nyerünk – vagy veszítünk – azzal, ha kitörünk a saját közegünkből? Lehet-e valódi egyéni siker a társadalmi mobilitás, ha közben elveszíthetjük a kapcsolatot azzal a közösséggel, ahonnan érkeztünk? Vajon hogyan viszonyulnak a közösségek az egyéni felemelkedéshez?

A Glossza vendégei Durst Judit és Nyírő Zsanna ELTE TK Kisebbségkutató Intézet szociológusai, akik kutatásaikban a társadalmi mobilitás kérdéseit és annak árát vizsgálják.

Szerkesztő: Szilágyi Adrienn, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. 

A beszélgetést az Ördögkatlan Fesztiválon, a Bölcsész Udvarban vettük fel. Az esetleges, a helyszíni felvételkészítésből és közvetítésből adódó technikai hibákért ezúton is elnézést kérünk. 

Köszönjük a közreműködést a Köszi Egyesület, Pécsnek.  

Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? Milyen szerepet játszhatnak a múzeumok a roma közösségek önreprezentációjában, valamint a többségi társadalom és a romák közötti párbeszéd elősegítésében?

Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 4. részének vendégei  Schleicher Vera etnográfus, muzeológus, a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Főosztályának vezetője, valamint Rézműves Benjamin Dániel kulturális antropológus, muzeológiai közreműködő és közösség kutató, akik az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek c. vándorkiállítás kurátorai a Néprajzi Múzeumban és a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők.

Az adás szerkesztője Szilágyi Zsolt a Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa, vendégszerkesztője pedig Ferenczi Emma, az ELTE Néprajz szak hallgatója. 

Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.

https://elteneprajz.blog/2026/09/05/terepszemle-podcastsorozat-roma-kultura/ 

Lehet-e működő államot építeni közös nemzeti identitás nélkül Bosznia-Hercegovinában? Miért ilyen bonyolult az ország politikai rendszere több mint harminc évvel a daytoni béke után? Mekkora szerepe volt a nemzetközi közösségnek a háború utáni Bosznia-Hercegovina sorsának az alakításában? És milyen jövő vár Bosznia-Hercegovinára a változó európai és nagyhatalmi erőtérben?

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának kilencedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Márkusz Lászlóval, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos, aki több mint három évtizedes diplomata-karrierje során Bosznia-Hercegovina központi szerepet töltött be, ahol 2022 és 2025 között a bosznia-hercegovinai Főképviselői Hivatal banja lukai helyettes vezetőjeként dolgozott. 

Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai. 

A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”

Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé? 

Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 3. részének vendégei Sipos Melinda médiaművész és Fulbright-ösztöndíjas kutató, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori hallgatója, valamint Fusz Mátyás képzőművész és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója. Közös projektjük, a Néprajzi Múzeummal együttműködésben létrehozott adatszobraik izgalmas példái annak, hogyan ölthetnek testet a társadalomtudományi adatok. Böngészd át a beszélgetés időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Áldozó Borbála kulturális antropológus, az ELTE BTK Esztétika Tanszék mesterszakos hallgatója.

Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.

Hogyan vált a mohácsi csata nemcsak katonai vereséggé, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik legnagyobb nemzeti traumájává?  Valóban a Jagelló-kor gyengesége vezetett Mohácshoz, vagy inkább az Oszmán Birodalom túlereje döntötte el Magyarország sorsát? Miért vállalta a magyar vezetés a csatát Mohácsnál, amikor I. Szulejmán serege minden korábbinál nagyobb túlerőben volt? 

A Glossza 100. epizódjának témája, az 500. évfordulóra készülve, a mohácsi csata előzményei, maga az ütközet és annak következményei. Vendégeink ezúttal Varga Szabolcs és Neumann Tibor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet történészei.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természet, a hagyomány és a megélhetés között? Mit jelent a “táj életben tartása”? Mennyire alakítja a sajt ízét a széna és a táj, ahol készül? Vajon miként tudnak a családi sajtkészítő gazdaságok megélni a tömegtermelés korában? 

A Glossza vendégei Babai Dániel, a Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A beszélgetést A tájat is életben kell tartani... Hagyomány és modernitás egy gyimesi gazdaságban című film vetítését követően rögzítettük a Néprajzi Múzeumban.

A filmvetítést és a kapcsolódó beszélgetést a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini kongresszustól az első világháború végéig tartó korszakban? Miért fontos ma a Monarchia Balkán-politikájának a megértése?

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának nyolcadik adásában többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Schrek Katalinnal, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusával, akinek kutatásai elsősorban a Balkán és Délkelet-Európa újkori történetére, valamint a térség nemzetközi kapcsolataira irányulnak.

Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársa. 

A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”

A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Youtube-on és a Spotify-on.

További információ a Glossza Facebook és Instagram oldalán.

Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e lebontani a társadalmi határokat, vagy inkább megerősítik azokat? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra? 

Vendégeink Pisztora Zsófia, a Rippl-Rónai Múzeum néprajzos muzeológusa, az állandó néprajzi kiállítás kurátora és dr. Nagy Zoltán, antropológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajzttudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Pamuk Lili Judit, az ELTE néprajz szak hallgatója. 

Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!