Glossza

Milyen kommunikációs különbségek figyelhetők meg a generációk között? Egyáltalán hogyan kommunikálnak a különböző generációk egymással, vagy épp milyen kihívások merülnek fel ezáltal? Hogyan formálja az online kommunikáció az információátadást, a hagyományos kulturális értékeinket, vagy épp a nyelvi kifejezéseinket? 

A Glossza epizódjának a vendége Parapatics Andrea nyelvész, szociolingvista, a Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, habilitált egyetemi docense, valamint Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudomány Tanszékének habilitált egyetemi docense voltak.

A felvétel az Ördögkatlan Fesztiválon, a Bölcsész Udvarban készült. 

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Zsolt.

Glossza megtalálható itt is: 

Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban a második világháború idején? Miként vészelték át a bombázásokat, hogyan szervezték meg a mindennapjaikat? Mennyiben változott az életük, és miként alkalmazkodtak a háborús viszonyokhoz?

A Glossza a második világháború évfordulójához kapcsolódva Huhák Heléna és Ablonczy Balázs történészekkel beszélgetett, akik mindketten a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársai. Ablonczy Balázs Az utolsó nyár című, nemrég megjelent könyvében arra volt kíváncsi, hogy 1944 nyári hónapjaiban Magyarországon hogyan élte meg a lakosság a világháborút,  Huhák Heléna pedig egyik szerkesztője volt a Kismama sárga csillaggal címen megjelent naplónak.

Az adás szerkesztői: Fedeles-Czeferner Dóra és Szilágyi Adrienn, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársai.

Glossza megtalálható itt is: 

A zsidó identitás fenntartása és megújítása folyamatos kihívás, de vajon hogyan lehet a zsidó hagyományokat és értékeket életben tartani ebben  a gyorsan változó világban, különösen a fiatalabb generációk körében? Mit tudunk a zsidó identitásról és annak alakulásáról a 19. századi Magyarországon, és vajon mit jelent ma a zsidó közösséghez tartozni Budapesten? 

Vendégeink Borgula András, Budapest első zsidó színháza, a Gólem Színház alapító igazgatója, rendező, rádiós műsorvezető, valamint Konrád Miklós történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a Zsidó identitások Magyarországon a 18. század végétől 1918-ig című OTKA-projekt vezetője.

Az adás szerkesztője Szilágyi Adrienn, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa.

Glossza megtalálható itt is: 

Miért jelennek meg újabb és újabb vallások, miközben a történelmi egyházak kevesebb hívőt vonzanak? Hogyan definiálhatjuk és különíthetjük el a vallásokat a mozgalmaktól? Milyen regionális különbségeket tapasztalhatunk a volt szocialista országokban, különösen Közép-Kelet-Európában a vallási jelenségekkel kapcsolatban?

Glossza megtalálható itt is: 

Hogyan kapcsolható össze (Buda)Pest története a divat történetével? Milyen kérdések foglalkoztatják a divattörténészeket? Mit árulhat el egy-egy öltözék a viselőjéről? Hogyan lehetünk tudatosak az öltözködésünkben, és vajon milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a tudatosság fejlesztésébe?

A Glossza legújabb, rendhagyó adása az MTA Nőtörténeti Munkabizottságával együttműködésben valósult meg. Egyik vendégünk Szatmári Judit Anna, divattörténész, a Kiscelli Múzeum Textil- és Zászlógyűjteményének gyűjteményvezető muzeológusa, valamint a nemrég óriási sikerrel zárt Divat & Város – Budapest 150 kiállítás kurátora. Beszélgetőpartnere Mészáros Zsolt, aki korábban már járt nálunk, ugyancsak divattörténész. A Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, aki a századfordulós divat mellett női sajtóval és női szerzőkkel foglalkozik kutatásaiban, és a Petőfi Irodalmi Múzeumban június 12-én megnyílt Szépvilág: Divat és kultúra a reformkori Pesten című kiállítás kurátora.

Az adás szerkesztői: Fedeles-Czeferner Dóra  és Török Zsuzsa (vendégszerkesztő). 

Glossza megtalálható itt is: 

Miként találkozik egy zenetörténész és a fuvolaművész, és vajon hogyan tudnak együtt gondolkodni? Hogyan köti össze őket Dohnányi Ernő zeneszerző, aki élete végén szentelt figyelmet erre a hangszerre, és mindössze két rövid kompoziciót írt fuvolára? Milyen szerepet tölthetnek be ezek egy fuvolista repertoárjában, illetve a magyar zenetörténetben?

A legújabb epizódban vendégünk Kusz Veronika, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a 20‒21. Századi Magyar Zenei Archívum Dohnányi-gyűjteményének kurátora, az MTA Zenetudományi Bizottságának titkára, valamint Szilágyi Szabolcs hangszeres előadóművész, a Concerto Budapest tagja, a Budapesti Fuvola Akadémia alapítója és művészeti vezetője, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar óraadó fuvolatanára, illetve az amerikai William S. Haynes Co. által támogatott művész.

Az adás szerkesztői Szilágyi Adrienn és Szilágyi Zsolt.

Glossza megtalálható itt is: 

Mi az etnodivat?  Miként nyílik lehetőség a tervezők számára arra, hogy a múlt értékeit tisztelve és felhasználva, ám modern módon nyúljanak egy-egy népi mintához és teremtsenek új divatot ezáltal? Kik és milyen motivációból viselik a termékeit?

A Glossza következő adásának vendégei Juhász Katalin, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek szakterületei egyebek mellett az életmód, a testi higiénia, valamint az etnodivat, valamint Molnár-Madarász Melinda, művészpedagógus, iparművész és divattervező, a Meyke divatmárka alapítója.

Glossza megtalálható itt is: 

Miként inspirálja egymást az űrkutatás és a science fiction? Hogyan befolyásolja a GPS-jeleket vevő eszközeinket  a Nap sugárzása ? Keressük még a Földön kívüli élet lehetőségeit? Mennyibe kerülne  minden  szükséges eszköz ahhoz, hogy embert küldjünk a világűrbe? 

Vendégünk Facskó Gábor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrfizikai és Űrtechnikai Osztály tudományos főmunkatársa, kutatási területe az űrfizika és az űridőjárás, valamint H. Nagy Péter irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató, a Selye János Egyetem, Tanárképző Kar docense.

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn.

Glossza megtalálható itt is: 

Hogyan befolyásolja az irodalmat és a kreativitását a mesterséges intelligencia fejlődése és alkalmazása? Miként segítik a nyelvmodellek az MI nyelvi fejlődését? Hogyan ötvözhető a bölcsészettudomány és a mesterséges intelligencia-kutatás?

A Glossza vendégei Palkó Gábor, digitális bölcsész és irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium vezetője, a  DigiPhil projekt szerkesztője, továbbá Nemeskey Dávid, számítógépes nyelvész,  a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumában a mesterséges intelligencia projekt vezetője, a disszertációját nyelvmodellekből írta.

A projektről bővebben az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék oldalán is lehet olvasni.  

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Zsolt.

Glossza megtalálható itt is: 

A Magyar Tudományos Akadémia épülete a magyar tudomány szimbólumává vált sokunk számára, azonban ismerjük a történetét, tudjuk-e hogy valójában kik és hogyan hívták életre 200 évvel ezelőtt a magyar tudós testületet? Miként formálódott át az Akadémia szerepe és helye a magyar társadalomban és a tudományban az elmúlt kétszáz év folyamán? Milyen válaszokat adott az Akadémia a történelmi fordulópontokon? 

A vendégeink Hay Diana, az Akadémiai Levéltár igazgatója, aki több évtizede foglalkozik az akadémiai levéltár anyagának gondozásával és kutatásával, emellett a akadémikus nőkről szóló kötet szerkesztője, továbbá Fónagy Zoltán, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Széchenyi István életének és munkásságának kutatója, az Akadémia mecénásairól szóló, jelenleg készülő könyv fejezetének egyik szerzője.

Az adás szerkesztői Szilágyi Adrienn és Szilágyi Zsolt.

Glossza megtalálható itt is: