Hogyan volt képes fennmaradni több mint 800 éven át a magyar-horvát államközösség a közép-európai történelem viharaiban? Ki volt a horvát és ki a magyar? Hogyan élednek újjá az elfeledett horvát hagyományok Magyarországon?

 A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának második adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sokcsevits Dénessel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont nemrégiben nyugdíjba vonult tudományos főmunkatársával, aki több évtizedes pályája során összekötőkapcsot jelentett a magyar és horvát történettudomány és kultúra között is.

Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai. 

A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”

További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

A podcastok világa ma már a tudományos ismeretterjesztés egyik fontos eszköze. Különösen igaz ez a bölcsészettudományokra, amelyek gazdag témakínálatukkal és sokszínű megközelítéseikkel kiváló alapot nyújtanak tartalmas beszélgetésekhez. De vajon miért érdemes a bölcsészettudományokat podcast formában megszólaltatni? Hogyan épül fel egy tudományos igényű, mégis hallgatóbarát podcast epizód? Milyen szerepe lehet egy podcastnak a tudományos párbeszédben?

Ez alkalommal két, a bölcsészettudományokhoz kapcsolódó podcast szerkesztőt láttunk vendégül: Dallman Kristófot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Szolgáltató Központjának vezetőjét, a Hic et nunc podcast szerkesztőjét, valamint Pillik Bertalant, az Ásatalk Podcast, Magyarország első régészeti témájú podcastjének szerkesztőjét. A beszélgetés során szó esik a műsorok elindításának körülményeiről, a készítésük gyakorlati hátteréről, a szakmai motivációkról, valamint a tudománynépszerűsítés kihívásairól és lehetőségeiről.

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠ Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai és  Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan válik egy történész kutatása színházi előadás alapjává, vagy egy költő útinaplója egy 19. századi utazás kortárs tükörképévé? Hogyan tudunk toposzok mögé nézni, és megismerni Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakjait? Miért mozgatnak minket még napjainkban is ezek az ikonikus személyiségek, és miért érezzük szükségét, hogy újra és újra közelítsünk hozzájuk? 

A Glossza vendége Gyimesi Emese, történész, irodalomtörténész, aki Szendrey Júlia életművének egyik legfontosabb kutatója. Munkáiban nemcsak a történelmi pontosság, hanem a női sorsok mély megértése is hangsúlyt kap. Továbbá Szálinger Balázs, aki költőként és drámaíróként nemcsak a papíron keresett kapcsolatot a történelemmel, hanem Petőfi 1845-ös felvidéki útját ő maga is végigjárta.

Az adás szerkesztője: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa. 

Mit mesél el a gyerekkor – ha épp nincs róla egyetlen fénykép sem? Hogyan válik egy kamasz szobája személyes térből társadalmi tükörré? Lehet-e a gyerekeknek saját tere és hangja egy olyan világban, ahol még mindig a felnőttek hozzák a szabályokat? Miért fontos újra megtanulnunk együtt lenni – gyerekként, gyerekekkel, gyerekszemmel?

A Child Space / Gyerekterek című nemzetközi tudományos konferencia keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetésünkben három eltérő, mégis egymással szorosan összefüggő nézőpontból kérdeztük vendégeinket: Gyurkó Szilvia jogászt és gyermekjogi aktivistát, a Hintalovon Alapítvány alapítóját, Kárpáti Andrea művészettörténészt, pedagógiai kutatót, a Vizuális Kultúra Kutatócsoport vezetőjét, valamint Juhász Árpád világutazó geológust, aki a Gyerekek a nagyvilágból – A jégvilágtól a trópusokig című könyvében a világ számos országában élő gyerekek sorsát és életkörülményeit mutatja be. 

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és László Orsolya, a Magyar Nemzeti Múzeum antropológus muzeológusa.

A Glossza 77.  adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.  

Miért jár egy maréknyi magyar botanikus immár két évtizede rendszeresen Albániába? Milyen hagyományokra tekint vissza a magyar botanikai kutatás a Nyugat-Balkánon? És végül miként látják a kutatók, miként változott Albánia az elmúlt két évtizedben? 

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának első adásában a ezeket a kérdéseket járjuk körbe Barina Zoltán botanikussal, a WWF Magyarország munkatársával, aki 2004 óta rendszeresen járja Albánia zegzugos tájait kollégáival, olykor kalandos, olykor embert próbáló körülmények között. 

Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai. 

A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”

Valóban Magyarországon a legalacsonyabb a női kutatók aránya az EU-ban? Miért volna fontos, hogy a nemi sztereotípiák ne épüljenek be túlságosan korán a gyermekek fejébe és váljanak a mentalitásuk részévé? Hogyan segíthet a művészet – például a portréfotó – abban, hogy láthatóbbá váljanak a nők?

A Glossza legújabb epizódjában a nők helyzetét tekintjük át az oktatásban és a tudományos pályákon, valamint azt a témát járjuk körül, hogy miért fontos a nők esélyegyenlőségének megteremtése ezeken a területeken. Vendégünk Fábián Évi fotóművész, művészeti menedzser és középiskolai tanár. Számos különböző női személyiséget mutatott már meg fotósorozataiban, és olyan kutatókról is készített portrét, mint például Karikó Katalin vagy Heller Ágnes. A beszélgetést többek között Fábián Évi Nők Magyarországon című fotósorozata inspirálta. Továbbá Nagy Beáta szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Szakterülete a nemek közötti különbségek és az esélyegyenlőségi politikák kutatása, e mellett pedig aktív szerepet vállal a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének előmozdításáért.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai.

Mennyire képesek a mai fiatalok önállóan megbirkózni a digitális kihívásokkal és veszélyekkel? Milyen szerepe van a felnőtteknek abban, hogy biztonságosabb digitális környezetet teremtsenek a gyerekek számára? Mit jelent az egészséges digitális szokások kialakítása, és vajon mennyire vagyunk valóban tudatos felhasználók a digitális világban?

A Glossza legújabb adásában F. Lassú Zsuzsa, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának docense, valamint Arató Nikolett, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi adjunktusa, akiket arról kérdeztünk, hogy a gyerekek mentális egészsége mely tényezőktől függ, és milyen kihívásokat támaszt ez a digitális korszak velük szembe.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Miért fontos a játék a gyerekek és a felnőttek mindennapjaiban? Melyek a legnépszerűbb tradicionális népi játékok és ezek miként adaptálódtak napjaink igényeihez?

A Glossza vendégei Tóth Piroska néprajzkutató,  a solymári Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, valamint Nagy Veronika muzeológus, a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai. 

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Miként éltek a gyermekek a különböző történelmi évszázadokban? Milyen módszerekkel pillanthatunk be a régebbi korok gyermekeinek mindennapjaiba?  És vajon miért tekintjük egyre fontosabbnak a gyermekek életmódjának, fejlődésének és szokásainak kutatását? 

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Glossza vendégei Erdélyi Gabriella történészl, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezetőjel és a BTK TTI tudományos főmunkatársa, valamint Szeniczey Tamás antropológus,  az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa.

Az adás szerkesztői: ⁠Szilágyi Adrienn⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és ⁠Szabados Bettina, ⁠a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai.

További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

Mit jelent valójában a hermetikus hagyomány? Mi a különbség a hermetizmus és a hermeticizmus között? Hogyan kapcsolódik a varázslás, a mágia és az alkímia a hermetikus hagyományhoz? Történelmi személy volt-e Hermész Triszmegisztosz? És mégis miként jutunk el mindezek alapján Harry Potterhez?

E kérdéskör történeti gyökereinek megértésére vállalkozik a Glossza legújabb adása. A Glossza vendégei ezúttal Szőnyi György Endre, irodalom- és kultúrtörténész, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Hamvas Endre Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.