Kik azok a hantik és manysik, és hogyan lehetnek ők a legközelebbi nyelvrokonaink? Mi rejtőzött Schmidt Éva több mint 30 év alatt felhalmozott tudományos hagyatékban, amely 20 évig zár alatt volt? Miért különösen fontos feldolgozni ezt az anyagot és milyen nehézségekkel szembesültek a kutatók?

A Glossza vendégei Csepregi Márta, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont  Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos tanácsadója és Ruttkay‑Miklián Eszter az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Néprajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Csepregi Márta pályatársa volt Schmidt Évának, akit Éva vezetett be a leningrádi obi‑ugor körbe. Eszter pedig Éva tanítványaként indult, mestere egy olyan tudományos világba kalauzolta, ami akkoriban szinte hozzáférhetetlen volt. Eszter és Márta is az 1990‑es években tudtak Schmidt Évát követve terepre jutni.

További információ a Glossza ⁠⁠Instagram⁠⁠ és ⁠⁠Facebook⁠⁠ oldalán.

Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik meg a közös magyar–balkáni történelmi múlt a mai gazdasági és vállalati kapcsolatokban? Számít-e ma az üzleti világban a helyi történelem, kultúra és kollektív emlékezet ismerete? Hogyan és hol kapcsolódnak össze egy Pristinától Tiranáig tisztelt magyar albanológus és a 4iG Csoport útjai?

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hatodik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Schütz Gergellyel, a 4iG Nyrt. nemzetközi kommunikációs vezetőjével, akivel a magyar-albán kapcsolatokról, a nyugat-balkáni magyar gazdasági jelenlétről, a sokszínű régió által a vállalatok számára támasztott kihívásokról beszélgetünk. Megtudhatjuk többek között, hogy miért érzi magát úgy egy gazdasági vezető Tiranában, mintha Budapesten lenne. 

Az adás szerkesztői Csaplár-Degovics Krisztián és Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.

A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.

További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata és vajon hol kanyargott a Sajó a 13. században? 

A Glossza vendégei Nagy Balázs történész, az ELTE Középkori Történeti Tanszék tanszékvezetője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU Medieval Studies Tanszék professzora, a Cultural Heritage program vezetője, akik a Tatárjárás 1241. A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című, NKFIH által támogatott kutatási program vezetőiként beszélnek az 1241–1242-es mongol hadjárat magyarországi kutatásának új eredményeiről.

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, illetve Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan jött létre a középkori Bosznia és mit „kerestek” a magyar királyok Boszniában? Kik voltak a bogumilok és valóban jelen voltak Boszniában? Mit tudunk a helyi eretnekekről és az úgynevezett Boszniai Egyházról? Miért vallottak kudarcot a domonkosok és voltak sikeresek a ferencesek a katolikus térítésben? Hogyan jelent meg és terjedt el az iszlám a térségben? 

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának ötödik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Ternovácz Bálinttal, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosával, Balkán-kutatóval, akivel Bosznia középkori egyházi és vallási viszonyairól beszélgetünk, kitérve az ország kialakulására és fejlődésére, valamint a magyar-boszniai kapcsolatok gazdag múltjára. Az adásból megtudhatjuk többek között azt is, hogy valóban bogumilok voltak-e a boszniai eretnekek.

Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa.

A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.

További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

Ki volt valójában Mithras? Hogyan terjedt el kultusza a Római Birodalomban, és miért éppen a katonák és kereskedők körében lett népszerű? És vajon milyen mai párhuzamai lehetnek ennek a kizárólag férfiakból álló, zárt spirituális közösségnek?

Vendégeinkkel, Láng Orsolya régész-főmuzeológussal, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum munkatársával, valamint T. Szabó Csaba ókortörténésszel, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék adjunktusával, a Mithras-kultusz kutatójával arról beszélgetünk, mit árul el a legújabb feltárás Mithras követőiről, hogyan lehet ma értelmezni egy olyan vallást, amely egyszerre volt titkos, beavatásra épülő, és mégis birodalomszerte elterjedt.

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt az ELTE HTK BTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. 

A Glossza 85. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a Youtube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan lehet közvetíteni egy száz évvel ezelőtti vagy akár kortárs traumát? Milyen ereje van annak, amikor egy egyszerű rajz vagy alkotás önterápiaként működik? És meddig terjed a megértés és feldolgozás folyamata, amikor a trauma képekké, szavakká vagy hangokká válik, és velünk lép interakcióba?

A Glossza adásának vendégei Perenyei Monika, művészettörténész, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény vezetője, valamint Szöllősi Anna, animációs filmkészítő, a MOME doktorandusz hallgatója, aki saját művészi alkotásán keresztül vizsgálja az alkotás önterápiás lehetőségeit, és különösen érzékenyen közelít a mentális érintettség és a művészet kapcsolatának kérdéséhez.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. 

A Glossza x. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Miként él Hunyadi János emléke a Balkán népeinek körében? Miért nem találunk török emlékeket Horvátországban? Miért fontos túllépni a 19. századi toposzokon Mohács emlékezete kapcsán? Mit adtak nekünk a Habsburgok? Miért érdemes horvát történelemmel foglalkozni, és miért jár ez együtt önvizsgálattal?

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Varga Szabolccsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, aki a magyar-horvát kapcsolatok 15-17. századi történetébe kalauzolja el a hallgatókat, és a korszak meghatározó egyéniségei, eseményei és történelmi folyamatai kapcsán bemutatja, miként vélekedtek arról a horvátok és magyarok, és miként élnek a két nemzet történeti emlékezetében.

Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a Humán Tudományok Kutatóközpont munkatársai. 

A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.

A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának adásai meghallgathatók a Spotify-on és a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Kik voltak a  Magyar Tudományos Akadémia mecénásai? Mit jelentett, ha valaki adományozott az Akadémiának? Vajon milyen felajánlások érkeztek az elmúlt 200 évben?

Az epizódunkban A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetről beszélgetünk. A könyv a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetének egyik legfontosabb aspektusát, a mecenatúrát, illetve a tudomány és a kultúra fejlődésére gyakorolt hatását elemzi. A mecenatúra nem csupán anyagi támogatást jelentett, hanem szoros kapcsolatban állt a magyar társadalom különböző rétegeivel, és tükrözte az értékek átalakulását is az elmúlt kétszáz évben. Vendégeink Klement Judit, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének és az ELTE BTK Atelier Tanszékének történésze, az említett kötet szerkesztője és egyik szerzője, valamint Láng Benedek, tudománytörténész, az ELTE GTK Marketing és Érveléselmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt a ELTE HTK BTK Néprajztudományi KutatóIntézet munkatársai. 

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mi történik, ha a test egyszerre válik látványossággá és művészi kifejezőeszközzé? Hol van a helye azoknak a társulatoknak, amelyek kívül maradtak a művészettörténet fősodrán – mert nem illettek sem a kánonba, sem az intézmények világába? Hogyan él meg egymás mellett a társadalmi érzékenység és a filléres látványosság, és miként értelmezhető mindez a pszichiátria, a vizualitás és a művészet metszéspontjaiban? A Liliputi Színház története egy olyan művészeti–társadalmi határterületre vezet, ahol a testi másság, az identitás és a színpadi jelenlét szorosan összefonódik.

A Glossza podcast adása egy különleges művészeti–társadalmi határterületet jár körül: a Liliputi Színház történetét és örökségét. A beszélgetés vendége Aknai Katalin, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézetének kutatója, valamint Farkas Benedek, a Liliputi Színház történetének kutatója, aki az Eidolon Grant támogatásával vizsgálja a témát.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.

A Glossza adása Látkép Fesztivál keretében zajló Defavorizált csoportok és jelenségek című szekcióhoz kapcsolódik.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mi történik, ha már nem a Nyugat diktálja a trendeket? Ha a világ TikTok-on, Spotify-on vagy YouTube-on egyre inkább koreai, vagy japán tartalmakat fogyaszt, keleti zenei sztárokat követ? Vajon mi hajtja ezeket a folyamatokat: az algoritmusok, a streamingplatformok, a történelmi minták vagy tudatos piaci stratégia? Miként hogyan hat vissza mindez a helyi kultúrákra, közösségekre? 

A Glossza vendégei Salát Gergely sinológus és Horváth Dávid japanológus, akik segítenek megérteni, mi van a ritmus, a klip és a kulturális hype mögött.

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt a ELTE HTK  Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. 

Az adást az Ördögkatlan Fesztiválon, a pécsi KÖSZI szervezésében megvalósuló Bölcsész Udvarban vettük fel.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.