Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természet, a hagyomány és a megélhetés között? Mit jelent a “táj életben tartása”? Mennyire alakítja a sajt ízét a széna és a táj, ahol készül? Vajon miként tudnak a családi sajtkészítő gazdaságok megélni a tömegtermelés korában? 

A Glossza vendégei Babai Dániel, a Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A beszélgetést A tájat is életben kell tartani... Hagyomány és modernitás egy gyimesi gazdaságban című film vetítését követően rögzítettük a Néprajzi Múzeumban.

A filmvetítést és a kapcsolódó beszélgetést a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini kongresszustól az első világháború végéig tartó korszakban? Miért fontos ma a Monarchia Balkán-politikájának a megértése?

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának nyolcadik adásában többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Schrek Katalinnal, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusával, akinek kutatásai elsősorban a Balkán és Délkelet-Európa újkori történetére, valamint a térség nemzetközi kapcsolataira irányulnak.

Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársa. 

A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”

A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Youtube-on és a Spotify-on.

További információ a Glossza Facebook és Instagram oldalán.

Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e lebontani a társadalmi határokat, vagy inkább megerősítik azokat? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra? 

Vendégeink Pisztora Zsófia, a Rippl-Rónai Múzeum néprajzos muzeológusa, az állandó néprajzi kiállítás kurátora és dr. Nagy Zoltán, antropológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajzttudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Pamuk Lili Judit, az ELTE néprajz szak hallgatója. 

Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

Mitől lett Kalotaszeg a magyar kulturális örökség egyik legismertebb szimbóluma? Hogyan alakították a helyi közösségek saját képükre a kívülről érkező hatásokat? És milyen esélyei vannak a térség hagyományainak a 21. század kihívásai között?

A Glossza rendhagyó beszélgetésére a Néprajzi Múzeumban került sor, a Közösségben otthon lenni című film vetítését követően. A beszélgetés résztvevői Fülemile Ágnes és Balogh Balázs néprajzkutatók voltak. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.

Az eseményt a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar Albánia szuverén miniállamot létrehozni számukra? Mit adtak nekünk az oszmánok zenekultúra terén?

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sudár Balázzsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja tudományos főmunkatársával és a Budapesti Történeti Múzeum múzeológusával, aki több évtizede kutatja többek között az oszmán hódoltság politika- és művelődéstörténetét, és az oszmán kultúrát.

Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai..

A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.

A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére?

Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat első vendégei Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, valamint Eitler Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa és az ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos segédmunkatársa.

A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt, vendégszerkesztője pedig Hollós Judit Katalin. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán.

Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

Létezik-e olyan, hogy magyar krimi? Hogyan született meg a krimi mint műfaj, és miként jelenik meg a kortárs krimikben a magyar társadalom? Hogyan vált a krimi az irodalom egyik legnépszerűbb műfajává, és miért fogadja még ma is gyakran fenntartásokkal a kritika?

A legújabb Glossza epizódunkban arra keressük a választ, hogyan született meg a krimi mint műfaj, miként értelmezi a kultúratudomány és az irodalomkritika, és vajon hogyan rajzolódik ki a magyar társadalom képe a kortárs krimik lapjain. Vendégeink Deczki Sarolta, irodalomtörténész és kritikus, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának munkatársa, valamint Bárány Tibor, filozófus és irodalomkritikus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatója.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Valójában mennyit tudunk biztosan a hunokról, és mennyi abból, amit róluk gondolunk? Hogyan vált Attila történelmi alakból mitikus hőssé Európában, és miért lett különösen fontos figura a magyar történeti hagyományban? Ha a hunok valóban az ázsiai sztyeppéről érkeztek, milyen régészeti vagy genetikai nyomok mutatják ezt ma a Kárpát-medence területén?

A Glossza vendégei Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és a nemrég megnyílt Attila-kiállítás egyik kurátora, valamint Masek Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a hun kori régészeti anyag kutatója.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mi marad Csernobilból 40 évvel a katasztrófa után?  Miként emelhetjük be a kollektív emlékezetbe a katasztrófa előtti életet? Az 1986-os atomerőmű-katasztrófa a  technológiai optimizmus kudarcáról és az igazság elhallgatásának következményeiről mesél nekünk.

A Glossza adás vendégei Kéri Gáspár fotográfus és művésztanár, a Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című, a Mai Manó Házban rendezett kiállítás kurátora, valamint Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója, a Médiakutató című folyóirat szerkesztője, aki kutatásaiban többek között az 1986-os csernobili katasztrófa magyar médiareprezentációját vizsgálja.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Milyen szerepet játszanak a politikai rendszerek a választási magatartás formálásában, és hogyan befolyásolják a választók döntéseit? Kik és hogyan választották meg a képviselőiket az elmúlt száz évben Magyarországon? Hogyan alakultak a választási rendszerek és a részvételi arányok a posztszocialista országokban az elmúlt évtizedekben? 

A Glossza vendégei ezúttal Ignácz Károly, történész, választáskutató, a Politikatörténeti Intézet, valamint Kovalcsik Tamás, geográfus, választási földrajz kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének munkatársa.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. 

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.