Doomerek, decelek és accelek, boosterek, etikusok, szkeptikusok, szingularitáriusok, ludditák és a futóbolondok - így kategorizáljuk az AI-ról szóló közbeszéd alapvető szereplőit, akik között hemzsegnek a Nobel-díjasok és a progresszív csajok egyaránt. Szóba kerül még a shoggoth és az Alfa Holdbázis, Dario Amodei esszéje a szerető kegyelem gépeiről, az xAI és SpaceX összeolvadásáról és a sztohasztikus papagáj szülőanyjának társaságáról (Gebru, Bender, Buolamwini).

Az utóbbi fél évben már nem csak az infrastruktúraszolgáltatók keresnek pénzt az AI hájpon, hanem lassan kezd beérni a frontier labok üzleti modellje is: a változást mintha a Claude Code, illetve az agentic AI térnyerése hozta volna el. De vajon mekkora káosz lesz abból, ha az utolsó gyakornok is ágenseket szabadít rá a vállalatra?

Eheti beszélgetésünk apropóját Yann LeCun másfél órás podcast szereplése adta, ahol főként arról beszél, hogy az általa favorizált világmodell-meglközelítés miért sokkal előremutatóbb, mint a szerinte halott (de legalábbis zsákutca) LLM. Tényleg a fizikai világmodell alapú AI lesz az LLM utódja? Hogy jön ide a prediktív kódolás? Hogyan lehet a nyelvi reprezentáció helyett az absztrakt fizikai megközelítést a predikció alapjává tenni? Keressük együtt az AI jövőjét!

A Clementine tavaszi konferenciájának utolsó felvonásaként Ágoston László szociológus-design stratégával beszéltük át az előadások kapcsán eszünkbe ötlő tanulságokat, beleértve az AI chatbot interfész-tervezési kihívásait, az igényteremtés valódi gyökereit, az Anthropic vad előzésének okait és a paraszt-GPT sikerének titkát, az öngyilkosságba hajszoló gépi beszélgetőtársak felelősségét és az ötven oldalas system promptok szükségességét. Sőt, a végén még egy őszi konferencia, a Compass AI & Tech Summit is előkerült.

Dario Amodei már nem fél a fehérgalléros munkahelyeket megszüntető AI-tól, a Claude Code-ot megalkotó kollégája, Boris Cherny pedig azzal flexel, hogy idén még egy sor kódot sem írt saját kezűleg. Azt amúgy Amodei is mondogatja, hogy nemcsak a kóderek, de az architektek is mennek a levesbe, amit Gary Marcus hülyeségnek tart. Közben pedig Richard Dawkins saját kíméletlen érvelése áldozata lett, amikor a Claude-dal beszélgetett pár napig. Úgy látszik, most minden az Anthropic és az agentic development körül forog, még akkor is, amikor Andrej Karpathy szólal meg, vagy amikor az Nvidia jelent be asztali szuperszámítógépet és lakásokba telepített hardverből szervezett elosztott adatközpontot.

Sikerült megállítanunk néhány szóra dr. Varga Pált (BME TMIT tanszékvezető), Pikéthy Árpádot (IBM Hungary country manager), Boráros Andrást (Ericsson K+F igazgató) és Takács Anna Emesét (Netrisk Group Head of AI).

Zuhanyhíradó: Tim Cook nyugdíjba megy, a Pentagon egy vagyont költ dróntechnológiára, az Alibaba Boldog Osztrigája nem "úgy" világmodell, a ChatGPT 5.5 felkészült a fájljaink törlésére, ahogy a többi vezető modell is, a floridai lövöldöző talán a ChatGPT-től is kapott tanácsokat, Sam Altman egyre cikibb, Norvégia és a Fülöp-szigetek korlátozza a kiskorúak közösségi média használatát, az ingyenes AI a végéhez közelít, akárcsak a kínai autóipari forradalom, a Meta pedig kirúg 8000 embert, miközben a többi dolgozója egérkattintásait modelltanításra használja.

Mi az a Fekete hattyú jelenség és mit kezd vele a statisztika? Mi köze van Willem de Vlaminghnak a flamingókhoz? Élnek-e valahol a világon fekete hattyúk és mit hozott ki a válaszból David Hume filozófus a 18. században? Miért hasonlítják idegesítő bögölyhöz az akadémikusok Nassim Nicholas Talebet, a Fekete hattyú c. könyv szerzőjét? Végül, hogy jön ide a Hálaadáskor kegyelmet kapó pulyka és a levágott helyett két fejet visszanövesztő hidra? Mindezek mellett szó esik a Gauss-görbe zsarnokságáról, a vastag farkú eloszlásokról és a Value at Riskről - egyszóval mit kezd a matematika a váratlan eseményekkel?

Tisza Viktorral, a szazkilencvenkilenc.hu weboldal gazdájával, adattudóssal beszélgettünk a választás előtt három nappal a választási előrejelzés lehetőségeiről, a mintául szolgáló, Nate Silver nevével fémjelzett egykori fivethirtyeight.com oldal modelljéről, a Baynes-féle becslésről, illetve arról is, hogy ami nagy, nem biztos, hogy jó, valamint arról, hogy ki nyeri a vasárnapi parlamenti választásokat.

A Láncreakció ötödik születésnapján személyes példát mutatunk az Agentic iparpusztító hatásának helyes megközelítéséről (lásd Mentimeter és zongorista kislány apukája), segítünk keseregni a rendes fejlesztőknek, és szégyenbe hozzuk a tech gigászok PR osztályait a főnökök béna promptjaival, elbúcsúzunk a Sorától, üdvözöljük az Nvidia DGX Stationt, megidézzük az F1 The Movie filmet és a Meta ellen pert nyerő leányt, majd végül elmerengünk a mulandóság és az AI kapcsolatán egy mennyei slop videó felett.