A Láncreakcióhoz sok szálon kötődő Minerva Intézet januári és februári kutatása a szokásosnál nagyobb hullámokat vert, ráadásul érdekes módszertani változások keretezték az elmúlt két hónap kutatásait. Miért változtattunk a súlyozási eljáráson, miért dilemmáztunk a februári adatok közlése előtt és mik a jelenkori közvéleménykutatók legnagyobb kihívásai?

Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy a modell butulni kezd, vagy nem hajlandó alapos választ adni, esetleg a válasz helyett a kérdésben megbújó feltételezést erősíti inkább, vagy csak a komplex feladatokat oldja meg, miközben az egyszerű kérdésekre rossz válasz érkezik. Mi lehet az oka ezeknek a "viselkedéseknek" - egyáltalán, ezek viselkedési minták vagy csak egyszerű áramspórolás? Strukturális és elvárt lustaság, komplex matematikával foglalkozó OpenAI alkalmazottak és az LLM-ek biológiája: megpróbáltunk utánajárni a model lazyness jelenségének.

Érdekes-e még az adattudomány, vagy most csak az AI szexi? Első blikkre az utóbbi, miközben a kenyér ára egyelőre nem lesz olcsóbb az AI miatt. A személyre szabott applikációk kora viszont eljöhet a vibe coding miatt, ha tényleg nincs felső határa a világ számára szükséges kódsorok számának.

Az ezen való merengés után viszont átnéztük az elmúlt hetek híreit: az Anthropicot megzsarolná az USA szövetségi kormányzata, Hollywoodot leépítené a Seedance 2.0, ősemberek DNS-éből állítana elő új antibiotikumokat egy kutató, robotizálni is lehetne a biológiai laborokat, egy Hofi szkeccs a 14 disznóról Linkedin posztot ihletett, az IBM egyik vezetője pedig a GenAI projektek szervezeti csapdáin élcelődött, végül pedig a Tesla nem hívhatja Autopilotnak az önvezető rendszerét Kaliforniában, a ChatGPT pedig gyalog küldene el autót mosni - vagy nem.

Mi ez az ügynök-őrület, amiről mindenki beszél mostanában? Tényleg megveszi helyetted a repülőjegyet és bevásárol a főzéshez, vagy inkább a munkahelyen van a helye? Hogyan térítette meg Gyurit a Claude Code, mit várhatunk az üzleti feladatoknál az agentic megközelítéstől, vannak-e olyan feladatok a munkában, amit rá lehet bízni egy AI-ra és letörli-e a merevlemezedet a Claude Cowork?

Az Anthropic az új üdvöske (SemiAnalysis cikk) a friss és ropogós Opus 4.6-tal, a Coworkkel és az egy felhasználóra eső bevételével, miközben az OpenAI éppen szenvedni látszik: az Nvidia mintha kihátrálna a 100 milliárdos megállapodásukból, a Gemini lassan beéri felhasználószámban, és az Anthropic reklámja szerint ellenszenves hirdetések jönnek a ChatGPT-be. Elon Musk az űrbe telepítené az adatközpontokat a hűtés és a korlátlan napenergia miatt, ezért (is) olvasztotta be az xAI-t a SpaceX-be. A Moltbookon egymással beszélgetnek a chatbotok - vagy mégsem? Hollywood pedig elkezdhet rettegni, mert kezdenek megjelenni a tényleg realisztikus videogenerátorok, és indul az első sorozat (On this day... 1776), ami színészek nélkül, számítógépasztalok mellett készülhetett el, de nem látszik rajta.

Mindezt pedig hol máshol kellene megszakérteni, mint a Láncreakció vadonatúj Telegram csatornáján! Gyere te is beszélgetni!

Kipróbáltuk az AI támogatta kódolást ("vibe coding") az Anthropic Claude segítségével, és erről eszünkbe jutott ez-az. Például hogy Gyuri már nem annyira szkeptikus, sőt szerinte az LLM-ek legfontosabb felhasználása lehet ebből a területből. Aztán hogy magyar szerzők is közreműködtek abban a cikkben, ami szerint a vibe coding akár meg is ölheti az open source mozgalmat. A szoftvercégeknek meg esik az árfolyama, talán szintén emiatt. Abban megállapodtunk, hogy egyelőre inkább prototipizálásra meg alacsony üzleti kockázatú területeken érdemes számolni vele, de abban is, hogy mindez nem olyan nagy baj, mert az emberiség amúgy is egyre kevesebbet dolgozik.

A Láncreakció legénysége több módon is átfedést mutat a Minerva Intézettel, amely AI kérdezőbiztossal készít telefonos közvéleménykutatásokat tavaly május óta. Most megjelent a legfrissebb, januári kutatás, és nem álltuk meg, hogy ne elemezzük végig az eredményeket, sőt a módszertanról is ejtettünk néhány szót. Bővebben a kutatásról pedig itt lehet tájékozódni: minervaintezet.hu

Gyuri szerint ma súlyos téveszmék irányítják az AI ipart: sokan hiszik, hogy az AI hamarosan ki tud váltani összetett munkaköröket, az LLM-szolgáltatás egyszer lehet nyereséges is, a hardverkapacitások töretlenül skálázódnak, a modellfejlesztési versenyfutásnak lehet nyertese, a brute force fenntartható modell, a gépek pedig helyettünk fognak döntéseket hozni. A mélyére nézünk ezeknek a feltételezéseknek, és azt is megvitatjuk, ezek téveszmék, vagy "csak" hipotézisek?

Az ide évkezdő jóslatainkat beleszőttük a 193. adásban elhangzott tavalyi jóslatok áttekintésébe, és közben Gyuri jó sok mindenre mondta azt, hogy ebből még lesznek komoly bajok. Közben előkerült a bálnák beszéde, Carl Sagan és a SETI@Home, a herkulaneumi tekercsek, a pszichológus appok, az Nvidia ACE for Games keretrendszere és az Erdős problémák adatbázisa is.

Az év elején még gyűjtjük az erőt a tavalyi jóslatainkkal való szembenézéshez, így 2026 első adása meglehetősen nyeglére sikerült: már-már szórakoztató hírekkel igyekszünk átmelegíteni a hó alatt fagyoskodó hallgatói szíveket. Így kerülhetett szóba a könyv illata és a filofax a dán posta bátor lépésével kapcsolatban (nomeg egy Örkény egyperces), aztán azok a dolgok, amikről az AI tehet (pl. az elszabadult memóriachip árakról, meg a McDonalds baconös fagyiról), meg a csodálatos kutatások, például hogy a választókat legjobban a tényeken alapuló érvek győzik meg leginkább, a telefonokat pedig szabad gyorstölteni akár 100%-ra is. Végül még lecikiztük a Metát, amiért dobja a Llamát egy avokádóért.