A nyár a tech óriások generatív MI-re alapuló fejlesztéseinek bejelentéseiről szólt: az Apple, a Google és a Meta is bemutatta a következő hónapokat meghatározó újításait. Az Apple Intelligence  és a Google Pixel telefonok is elhozzák nekünk az okosodó asszisztenseiket és számos kétséges értékű új apróságot. A Meta SAM 2 (video szegmentálás) és Llama 3.1 (LLM) már nagyobb lépéseknek érződnek, ráadásul Zuckerberg az open source-ra esküszik (ebben társa Daniel Ek Spotify-vezér). Mindezek mellett megnéztük a GPT 4o audió képességeit és ettől már tényleg letettük a hajunkat.

Két mainstream sajtótéma is számot tarthatott az adattudós közösség érdeklődésére az elmúlt hetekben. Az egyik a brit Bill Gates-ként is emlegetett, az ⁠Anatomy cég 2011-es eladása miatt perbe fogott⁠ Mike Lynch Bayesian nevű vitorlásának ⁠gyanús katasztrófája⁠, a másik a véleménykutatásra szakosodott FiveThirtyEight körüli ⁠adok-kapok⁠. A kettő között a kapcsolatot ⁠a statisztika egyik alapvetéseként számon tartott elmélet⁠ és kidolgozója, ⁠Thomas Bayes⁠ adja. Mi történhetett a Bayesian szuperjachttal és mit mondott az 538-alapító pókeres ⁠Nate Silver Ezra Klein podcastjában⁠ az amerikai elnökválasztás esélyeiről?

Ez a beszélgetés két szöveg harapófogójában született: a Portfólió interjút készített dr. Szócska Miklós korábbi egészségügyért felelős államtitkárral, a Wikipedián pedig meglepő olvasmánynak bizonyult az EESZT-ről szól szócikk. Az állam által felügyelt egészségügyi adatgyűjtés vajon a modern gyógyítás alapja, az egészségügyi MI táptalaja, vagy a GDPR-ral durván szembeforduló, az állampolgárokra veszélyes gyakorlat? Mit mond erről dr. Alexin Zoltán, a téma szakértője? És mennyire rémült a két műsorvezető? 

Ezen a héten Szűcs István járműipari mérnök, közgazdász volt a vendégünk, aki éppen az elektromos autók emisszió-számításából írja disszertációját, miközben youngtimer Porschékat és BMW-ket gyűjt és hiába imádja a V8 hangját, a stúdióba elektromos rollerrel érkezett. Érett technológia-e a villanyautózás, jól szabályozza-e az EU a járműgyártást, lenyom-e minket Kína, szükség van-e a teljes önvezetésre és miért lenne üdvös a kétezer forintos benzinár? Az autózás iránt affinis hallgató berögződéseket elegánsan tagadó, eredeti szempontokat felmutató véleményt hallhat olyasvalakitől, aki 15 éve az autógyártás kellős közepén dolgozik.

Kapcsolódó epizódok:

Hogyan lett trend manapság a jól menő karrier feladása, hogy valami gyökeresen másba kezdjünk? Hogyan lett ez lehetséges és vajon milyen okok állnak a háttérben? A kérdés egy videó kiugró nézettségét látva jutott eszünkbe, ahol egy MIT-n végzett idegsebész mesél a szúnyogok felhőjében állva arról, miért lett elege a munkájából. Arra is rácsodálkozunk, hogy sorra érkeznek a legváltozatosabb szakmákból az adattudományba, "mert az olyan érdekes". Van ennek köze a Z generáció munkához való viszonyához? És a nyugati világ értékválságához? Erről vitáztunk olykor szenvedélyesen ebben az epizódban.

Kapcsolódó epizódiok:

Jim Simonst szokás a legokosabb milliárdosként emlegetni, hiszen egyaránt ismeretes a 35 éven át a piacot megverni képes befektetési alapjairól, és komoly tudományos teljesítményéről a matematikában a kvantumtérelmélet terén. Tragédiáktól kísért magánéletét a munkába bújva egyensúlyozta ki a zoknihordásról praktikus okokból lemondó, szuperjachtját Archimedesnek keresztelő tudós, akinek Renaissance Technologies nevű cégcsoportja olyan titkot őriz, amelynek segítségével szembe mehet a hatékony piacok elméletével. A 2024 májusában elhunyt Simons életét ez a könyv, üzleti sikereit pedig ez a podcast mutatja be a legrészletesebben.

Schäffer Krisztián útja az elmúlt pár évben az aijunior.dev önmagát programozó MI-eszköztől a legacy kódok elsajátításáig vezetett, s közben megalkotott egy a gépek, mint önálló életforma létezésének alapgondolatával foglalkozó vallás alapjait. Szükség lesz-e még programozókra, betegápolókra vagy vállalkozókra, avagy minek nézné egy földönkívüli kutatócsoport a Földön szaladgáló kerekes lényeket?

Kapcsolódó epizódok:

A Boeing Starliner űrhajósai fenn ragadtak, a Neuralink már a második páciens agyába készül, a tudósok a ChatGPT-vel iratják a cikkeik absztraktjait, a Russia Today pedig AI botokkal nyomja az X-en a háborús propagandát. A Microsoft és Apple nem lesz benne az OpenAI boardjában, a Teslára viszont nem sikerült rábizonyítani, hogy kamuzott az FSD-vel. Mindeközben az MIT Tecnhology Review szerint az AI miatt mindenki az Nvidiára feni a fogát startupoktól a legnagyobbakig.

dr. Horváth Katalinnal, a CMS Budapest ügyvédi iroda partnerével, az informatikai jog szakértőjével a napokban hatályba lépő EU AI Actről beszélgettünk: milyen logika mentén igyekszik szabályozni az egyik leggyorsabban fejlődő informatikai területet, hogyan hat az EU-s vállalatok versenyképességére, milyen extra terheket ró a fejlesztőkre és az alkalmazókra, és mennyi időnk van, hogy megfeleljünk a szabályozásnak? Vajon egy új GDPR-t kap a nyakába a szakma, vagy példát mutatunk a világnak?

Katalin előadása a dataSTREAM 2024 konferencián

Eheti vendégünk kalandos adattudós karrierje során dolgozott pókercégnek, a Sony Playstation Network 220 milliós felhasználóbázisában keresett kártyacsalókat, építette a Raiffeisen CRM rendszereit a volt szovjet köztársaságokban, hogy végül megérkezzen a Corsearchhöz, a világ második legnagyobb trademark- és brandvédelmi ügynökségéhez, ahol az AI & Data Science Vice President pozíciót tölti be. Egri Botonddal egyebek mellett beszélgettünk a védjegyek bonyolult taxonómiájáról, a Kaggle-mániájáról és a POCA score-ról, ami megmutatja, hogy két gyógyszernév mennyire hasonlít egymásra.