Láncreakció

Mennyi alkoholt ihat egy angol sofőr, forralt bor a világ legdrágább vörösborából, miért szárad hamarabb a porcelán a műanyagnál, teendők folyóba esett kocsiban, tényleg akarunk-e földönkívülieket, sci-fi ajánló és egyáltlán irodalom-e, miért szőrös a málna (és a barack), hány banán érne el a Holdig, minden nap egy kicsit inni vagy egyszerre sokat, mit gondolunk a 444 podcastjáról, doktori címet bele kell-e írni a személyibe, utcai kéregetés, csak az influenszerek világa hamis, vagy a kommentelőké is, kell-e turmixgép, melyik legyen a halálos testrészünk, melyik a római négyes helyes írásmódja, új olimpiai sportágak, vámpírok viszonya a fokhagymához, törzsfejlődés és elevenszülés. Zenék: Sharhabil Ahmed - Argos Farfish; El Bambi; Malak Ya Saly

Januárban rendezték meg Las Vegasban a világ legnagyobb kütyüvásárát, a CES-t, ahol a metaverzum mellett a másik kulcsszó idén a mesterséges intelligencia volt. Ebben az epizódban azon elmélkedtünk, milyen technológiát nyomnak le az érdeklődők torkán az MI-re hivatkozva: van-e értelme az önvezető babakocsinak, a vizeletelemző vécérátétnek és az okossütőnek? És ha van is, jogos-e mindent az MI-re kenni?

A conTEXT 2022 konferencián mutatta be a Clementine a MÁV új ügyfélszolgálati hangasszisztensét, az Elvirát, ennek örömére beszélgettünk a színpadon Fegyó Tiborral (SpeechText Kft.) és Németh Gézával (BME TMIT oktatója) a voicebotokról, magyar nyelvi korpuszokról, a hangalapú ember-gép kommunikáció kihívásairól.

Először csak úgy indultunk neki, hogy összefoglaljuk az év MI és adattudományi történéseit, de aztán kiadtuk magunkból azt a sok frusztrációt is, amit ránk tukmált 2022. Mit jósolt a GPT-3 és a nagy elemzőcégek? Mi a baj a tudomány demokratizálódásával? Milyen bajok lesznek az OpenAI szöveggenerátorából? Kik vesztik el a munkájukat? Hová menjen 2022? Fanyar válaszok és némi reménysugár az év utolsó adásában.

A Vizzu nevű magyar startup 2019 óta agyal azon, mennyivel jobb lenne, ha a grafikon magát magyarázná és akár az elemzést is lehetne vizuális eszközökkel végezni! Eredetileg a menedzsereket célozták, de most az adattudósok a fő közönségük, akiket imádnak a precíz visszajelzéseik miatt. Open source moduljaikat nemsokára magasabb szintű freemium eszközök követik. Velük beszélgettünk arról, milyen az út elején járni, milyen stratégiával lehet betörni erre a piacra és mit hozhat a jövő?

Az OTP AI kompetenciaközpont vezetője, Schin Lotar nemcsak a legnagyobb hazai bankcsoport MI-terveiről beszélt, hanem az adattárházak mai szerepéről, a felhőben tartott big data veszélyeiről, a 175 milliárd paraméter feleslegességéről és a földgázzal is ellátott ingatlanok magasabb értékéről.

Megnéztük Vágujhelyi Ferenc NAV-elnök közelmúltbéli előadását, ami rengeteg dolgot eszünkbe juttatott. Egyrészt a kérdést, hogy mi is az a compliance, másrészt Gyuri és Gyula munka-emlékeit banki és biztosítási csalásokról, pénzmosásról, korrupcióról - mármint nem ezt csinálták munka közben, hanem adatbányászati módszerekkel támogatták ezek felismerését. Mennyibe kerül pénzt mosni, mi a legnehezebb az adócsalásban, jó-e bárkinek, ha a szélvédős okosba' megcsinálja CASCO-ra a betört üveget és el lehet-e kerülni az anomália detektálást?

A 80-20 szabály névadója, Vilfredo Pareto életével és emlékezetével foglalkoztunk ezen a héten, hiszen őt tartják az adatalapú közgazdaságtan megalapozójának. Igaz, hogy később sokan (egyebek között a Nobel-díjas Amartya Sen) vitatták nézeteit, ráadásul a Pareto-elvet nem ő, hanem egy amerikai menedzsment-tanácsadó (Joseph M. Juran) alkotta meg Pareto halála után közel két évtizeddel, ám mégis Paretóra hivatkozunk számtalan megállapítást és mémet emlegetve. Az adás elején pedig felhívtuk a figyelmet az SPSS 29. verziójának hazai bemutatójára, amit kollégánk, Könyves-Tóth Előd tart december 6-án a BME-n.

Egyszer ennek is neki kellett veselkedni: megpróbáltuk összeszedni azokat a bosszantóan közhelyes állításokat, amik részben az adattudományról nyilatkozók, részben az azt művelők szájából hangzanak el és ha egykor talán igazak is voltak, mára elvesztették igazságtartalmuk jó részét. Eközben megidéztük Hofi Géza szellemét egyik a statisztikáról szóló előadásrészletével, illetve ajánlottuk a conTEXT 2022 konferenciát is, amelyről ezen a linken találhatóak a részletek.

Vajon levezethető-e Kína valós GDP adata az országról készült éjszakai űrfelvételekből? És a magánházak medencéiben bekövetkezett fulladásos halálok száma Nicolas Cage adott évben megjelent filmjeinek mennyiségéből? Az adattudomány fő ígérete, hogy eddig rejtett összefüggéseket is megtalálhatunk az adatok elemzésével, de ezek a módszerek könnyen tévútra terelhetnek, avagy mi a különbség hipotézis és spekuláció között? A Spurious Correlations weboldal szórakoztató grafikonjai mellett a kínai GDP sztori már sokkal elgondolkoztatóbb! Ezt elhisszük, miközben Nicolas Cage és a fulladásos halálok kapcsolatát a legkevésbé sem. Cassie Kozyrkov cikke a hasznos mintázatokról remekül foglalja össze a témát.

Az adás elején minden hallgatót meginvitáltuk a conTEXT 2022 konferenciára, amelynek linkje itt található. Hallgatóink számára elérhető a VIP regisztráció és ezzel az ingyenes részvétel!