Láncreakció

A zene és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról Nóniusz Gáborral, a Láncreakciónak is otthont adó hangstúdió vezetőjével beszélgettünk, és miközben megfejtettük, kinek veszi el a munkáját ebben az iparágban az MI, egy sor zenei fogalom és sztori előkerült. Szóba jött a Delay effekt, a MIDI szabvány, Presser Electromantic című lemeze és Giorgio Moroder munkássága, egy cikk arról, hogy az MI a zeneipar melyik műveleteiben juthat szerephez, milyen Nirvana számot írt a Tensorflow-alapú Magenta Stúdió, milyen aláfestéshez jó az Amper Music, valamint különböző sztorikat is hallottunk a Hollywood Undead zenekarról, a halott Tupac Shakur hologram-fellépéséről, a Gorillaz és Madonna közös performanszáról és az Abba idei koncertjeiről.

Vendégünkkel, Gáspár Csabával, a BME TMIT kutatójával a Python történelméről és jövőjéről beszélgettünk: mi köze a Monty Python csoporthoz, miért vált az adattudomány latinjává, hogyan győzte le a Clementine-t vagy Rapid Minert, majd gyűrte maga alá az R-t, és vajon tényleg ez lesz-e az emberiség utolsó programnyelve?

Az adattisztítás fontossága és lehetetlensége igazán szép ellentmondása az adatelemzői hivatásnak. Értik-e a megrendelők az adatminőség fogalmát, egyáltalán van-e ilyen, illetve mit gondoljunk arról a tételről, hogy a nem megfelelő minőségű adat nem jelenti annak használhatatlanságát? Elhisszük-e, hogy a cégek adatainak mindössze 3%-a használható? Áttekintettük az adatminőség menedzselésére szolgáló szoftveres megoldások lehetőségeit, de még inkább a filozófiai síkot, ami a gyakorlati megoldások mögött terül el.

Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia az orosz-ukrán háborúban? Rengeteg cikk jelenik meg a témában, alig győztünk válogatni közülük! Beszélhettünk általában az új technológiák felhasználásáról, a szimulációk fontosságáról és a háború során keletkező adatok felhasználásáról és általában a konfliktus, mint tesztkörnyezet szerepéről, sőt a hadiipari startupok előretöréséről is. Gyuri hivatkozott von Schlieffen tábornokra, illetve szóba került a minimum megosztó Peter Thiel és az egyebek mellett általa és Alex Karp által alapított Palantir is.

Gyula a Kutatók Éjszakáján járt, Feri pedig az Internet Hungaryn vett részt, s mindketten elmesélték tapasztalataikat és élményeiket. Szóba került Bátorfy Attila előadása és az ATLO Team, a Dark web, a Meta-féle Horizon Worlds és ahogy ott Feri beszélgetett, a Ready Player One című regény és film.

Vajon van-e helye a magaskultúra témái között a természettudományoknak? Egyáltalán, hogyan definiáljuk a két fogalmat, hogyan viszonyul egymáshoz kultúra és tudomány? Mekkora manapság a tudományba vetett hit, mennyire múlik ez az oktatáson, valamint szívesen rábíznánk-e a világ irányítását mérnökökre? Fellelhető-e a tudományos gondolkozás a politikában és van-e haszna a magaskultúrának? Megannyi kérdés, amire válaszolni próbáltunk annak kapcsán, hogy egy kulturális események támogatására létrejött pályázat feltételei szerint nem lehetett természettudományos témájú rendezvénnyel részt venni a kiírás szerint.

Láttunk egy rossz dokut az HBO Maxon (Persona - a sötét igazság a személyiségtesztek mögött), de erről nem akartunk igazi szakértő nélkül eszmét cserélni. Ezért is hívtuk vendégségbe ezen a héten Pethő Anikót, az Aarenson Consulting fejvadász és HR szolgáltató cég tulajdonosát, akivel a személyiségtesztek érvényességéről, adatalapúságáról és a fejvadászat egyéb, adattudománnyal kapcsolatba hozható eszközeiről beszélgettünk. Mérhető-e a személyiség, a vezetői képességek és érdemes-e még egyáltalán CV-t küldeni a munkáltatóknak? 

Valahol azt olvastuk, hogy a részrehajló, önérdekvezérelt és szubjektív politikusok helyett a mesterséges intelligenciára kellene bízni a társadalom irányítását. Ezt ugyan hülyeségnek tituláltuk (és el is mondtuk, miért vagyunk ebben ennyire magabiztosak), de a gépi tanulási rendszerek által támogatott kormányzás, irányítás kihívásairól, korlátairól és lehetőségeiről szívesen beszélgettünk, ahogy arról is, kinek tetszett a Trónok harca utolsó epizódja és vajon jó volt-e feudalizmusban élni?

Augusztus 20-án vihar kerekedett az Országos Meteorológiai Szolgálat (és az összes többi meteorológus) előrejelzése körül (miszerint lesz vihar, de nem lett) és ez arra ösztökélt minket, hogy utánanézzünk, egyáltalán predikciós modellen alapul-e az időjóslás, hogyan lehet megítélni egy előrejelzés minőségét, milyen alapon lehet felelősségre vonni a modellszámítások készítőit és lesz-e valaha rend az instabil rendszerek körül? Ehhez egyebek mellett felhasználtuk dr. Szépszó Gabriella előadását, amit a DataStream konferencián mutatott be a témával kapcsolatban.

A Láncreakció egyik felének kedvenc sportága, a labdarúgás az elmúlt 50 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül és ez nem kis részben köszönhető az adatelemzésnek, a statisztikai megközelítésnek, az ösztönösség felől a tudományos megközelítés felé tett lépéseknek. Vajon megverne-e egy mai átlagcsapat egy évtizedekkel ezelőtti Milant vagy Ajaxot? Hogyan és mire használják az adattudományt a mai fociban? Miben különbözik ez a sportág a legnépszerűbb amerikai sportoktól? Lesz-e két MI-edző által irányított embercsapatok összecsapása vagy robotfocisták nyomasztó küzdelme? Ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni a két fociszurkoló és érdeklődve hallgató társaik.

PONTOSÍTÁS: Hallgatónk hívta fel a figyelmünket, hogy Matthew Benham nem a dán Brøndbyt, hanem az FC Midtjyllandot vette meg.