Nem teljesen új dolog, hogy Magyarország bizonyos szempontból úgy működik, mint egy adóparadicsom: már a kilencvenes évek közepétől működött az országban egy offshore-rezsim. Számos nemzetközi cég költözött Magyarországra a finanszírozás, a jogdíjak vagy akár az olajfúrás területén különböző adóelőnyök és az úgynevezett treaty-shopping miatt,*Ez úgy működik, mondta, hogy ahelyett, hogy egy cég két ország között üzletelne, közbeiktat egy harmadikat, akinek van egy kedvező adóegyezménye a két ország közül az egyikkel, így csökkentve a pénzügyi terheit. Magyarországnak az USA-val és Izraellel is nagyon kedvező nemzetközi adószerződése van. ám ezek jelentős része az uniós csatalakozást követően Luxemburgba költözött.

A G7 podcast vendége László Csaba közgazdász, adótanácsadó és egyetemi tanár – egyben korábbi pénzügyminiszter és a KPMG volt senior partnerre -, akivel arról beszéltünk, miért nevezte Magyarországot lényegében adóparadicsomnak az Európai Bizottság, mi a baj a tao-kedvezményekkel, a növekedési adóhitellel és a transzferárak megállapításának rendszerével. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).

A nemzetközi gazdaság bonyolultsága megelőzte az adórendszerét, ezért a nagyvállalatok sokféleképpen élhetnek az elavult rendszer adta kibúvókkal. Ennek vannak nyertesei, mint Írország és Hollandia, de még több vesztese, akik közül Németország, Franciaország és Olaszország a leghangosabb. Ugyanakkor már úton van a mostanit elvileg néhány éven belül felváltó új nemzetközi adórezsim, a BEPS, ami a mostani rendszer számos problémájára választ fog adni.

László Csaba szerint a növekedési adóhitel egy egyszeri, a GE-re szabott lépés volt a kormánytól. A tao-támogatások története pedig azt mutatja be, hogyan lehet egy kedvező hatást elérő eszközt szétfeszítve kifejezetten pazarló, káros eredményhez jutni. A transzferárakkal való trükközéssel kapcsolatban idézte egy volt amerikai szenátor, Carl Levin állítását, miszerint a transzferárazás az adócsalás egyik legfontosabb területe – ugyanakkor Magyarország esetében nem látja relevánsnak a kérdést, hiszen eleve nálunk az egyik legalacsonyabb a tao-kulcs az unióban, így minek vinnék el a cégek tőlünk az adóalapjukat.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában közreműködött: Bagyinszki Dániel)

The post László Csaba: Sokáig együtt kell még élnünk a nemzetközi adótervezéssel first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.