Szendőfi Balázs halkutatóval, természetfilmesről beszéltünk a nemrégiben történt kárókatona-mészárlás kapcsán arról, hogy mikor a barátai és mikor az ellenségei a természetnek a pecások és a vadászok. Lábon lőtt farkasok és túrázók, miniszterelnök-helyettesi lobbik, a népmesék aranyhala és a tatai Öreg-tó elapasztása is szóba került. És találtunk egy, a kárókatonák kilövésénél hatékonyabb módszert is arra, hogy megtízszerezzük a Duna halállományát.

Megkérdezzük Szendőfi Balázst, hogy létezik-e halőrbűnözés, aki erre hosszú és összetett választ ad. (00:01)Mi történt a Tassi-zsilipnél? (03:42)440 tonna ólmot juttatunk a környezetbe a vadászat útján évente. Hogyan kerül az ólom a fácánlevesbe? (09:33)Mennyit ér egy rétisas kilövése és mennyit egy túrázóé? (16:39)„A vadász a közvélekedéssel ellentétben nem akkor követi el a legnagyobb merényletet a természet ellen, amikor kilövi az állatot, hanem akkor, amikor felszaporítja, eteti.” (25:16)Miért „szaporodtak el” a három lábú farkasok a jeladós svájci farkas kilövése után az erdeinkben? (27:30)Egykor egész Európát Magyarország látta el hallal, aztán ez visszaesett – figyelem, nem tévedés – egy ezred részére. K volt a bűnös? Spoiler: nem a kárókatonák. (32:17)A szállodahajók Covid alatti elmaradása megtízszerezte a Duna halállományát. Akkor mégis miért a kárókatonákat okoljuk, ha kevés a hal? Miért „kerek szám” az ideális amurmennyiség a hazai vizekben? (35:33)Melyik hal lehet a népmesék aranyhala, ha nem az, amelyik az akváriumokban és kerti tavakban található? Hozunk egy példát arra, amikor a pecások és a halőrök a jófiúk. (42:10)Milyen károkat okoz a tatai Öreg-tónak, ha leapasztják a halgazdaság kedvéért? (53:07)

SHOWNOTES:

Szendőfi Balázs a Facebookon: ⁠https://www.facebook.com/szendofi.balazs⁠

Az adásunk apropóját adó, az állóvizet felkavaró poszt a kis kárókatonák lemészárlásáról: https://www.facebook.com/szendofi.balazs/posts/pfbid02LcNS5YWQesPww6jp8ez4p8vcd6Z23G1QFPiBijK7HNAWLMKFfHBxAPWehqMfuRgfl