Magvető Podcast

Keresztury Tibor a hétköznapi groteszket felmutató szocio-realista kisformák nagymestere. Legújabb, búcsúnovellákat tartalmazó könyvében egy háború után vagyunk, hősei ebben az ismeretlen, új világban kerülnek-keverednek újabb élet- és halálhelyzetekbe. Az otthonos, megszokott környezet lapról lapra lesz egyre komorabb és sejtelmesebb, hogy aztán senkivel sem összehasonlítható folytonos szövegelésben létező figurái ebben a megváltozott világban is feltalálják magukat. Akad, aki ügyeskedéssel, más a szerelem rengetegében lel otthonra és fészekre. Boldogulni próbálnak, válaszokra lelni a kis kapuk és a nagy kérdések hálójában, de végül nem jutnak semmire.

Az ég szerelmére egymással mozaikosan összefüggő huszonegy története a közelebbről meg nem nevezett kataklizma utáni továbbélés szatirikus, mégis empatikus panorámája.

Keresztury Tiborral és Jánossy Lajossal Szegő István beszélget. Közreműködik Szikszai Rémusz és Víg Mihály.

A felvétel szeptember 21-én készült az Írók Boltjában.

Fotó: Hornyák Adrienn

Egy székely kisváros a 2020-as években: a líceum fiatal, balos tanára meghívja magához vendégségbe az önképzőkör tagjait. Mátyás mellett ott van informatikus felesége, Blanka, de vendégük lesz régi barátjuk, a sebzett és sebezni képes Martinovics Khája is. Régi emlékek, elfojtott ellentétek és alkalmi szövetségek szelik át a késő húszas éveikben járó értelmiségiek életét éppen úgy, mint a magukat müderriszeknek nevező, érettségi előtt álló diákok világát. A felnőttek és a kamaszok egymást megbűvölve próbálják fenntartani kényes egyensúlyukat a háttérben ólálkodó és mindenkire másmilyen veszélyt jelentő összeomlástól.
Voloncs Attila precíz és lendületes regénye végtelenül kíméletlen és megejtően empatikus emlékezetes karaktereivel éppen úgy, mint a közös valóságunkkal.

A szerzővel Turi Tímea beszélget. Közreműködik Lestyán Attila. 

A felvétel szeptember 29-én készült a Magvető Caféban.

Fotó: Hornyák Adrienn

Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja: ezekben nemcsak kettejük bonyolult, nemegyszer drámai viszonyát, hanem a teljes korszakot is górcső alá veszi, amelyben élniük adatott. Apa és fia történetében megelevenedik egykori közös világu(n)k: a 20. század derekától kezdve, visszanyúlva a holokauszttraumáig, a sztálinizmuson, 1956 napjain át, majd a bosszúálló és egyre szürkülő Kádár-korban, a rendszerváltás felé menetelve-sodródva. A levelek mellett olvasható Pándi néhány jellegzetes, karakterisztikus lektori jelentése fontos szerzők (Németh László, Nádas Péter, Csalog Zsolt, Örkény István és mások) egy-egy művéről, valamint egy tanulmánya Petőfi haláláról; Könczöl Csabának a Rejtőzködő legendárium című interjúkötet kapcsán írt kisesszéje Pándiról, „a meggyőződés balekjáról”; a Kritika egykori olvasószerkesztője, Takács Márta Pándi utolsó heteiről és haláláról írt naplóbejegyzései. A könyvet korábban nem közölt családi fényképek illusztrálják.

A könyvről és a 100 éve született Pándi Pálról Kardos Andrással és Margócsy Istvánnal beszélget Szegő János.

A felvétel 2026. szeptember 3-án készült a Magvető Caféban.

Fotó: Hornyák Adrienn

A Hullámzó horizont, ahogy két szerző közös műve, úgy két világ találkozásának a regénye. Főszereplője, az amerikai magyar családban született és New Yorkban felnövő huszonéves Kiss Villő 1993 nyarán úgy dönt, hogy Magyarországra jön. Míg odaát másodgenerációs bevándorló volt, akinek a nevét Quiche Willow-nak ejtették, addig a rendszerváltás utáni, saját lehetőségeit kereső, mi több, határait feszegető, karneválian színes Budapesten ő lesz az amerikai kislány. De vajon változott-e közben ő maga? Lehet-e egy ilyen látogatás nem csupán visszatérés, hanem hazatalálás és haza-találás is? És ha megvan a haza, akkor ki az az én, akit a négykezes regény lapjain napjainkban mint visszaemlékező elbeszélőt ismerünk meg?

Garaczi Lászlóval és Nagy Ildikó Noémivel Szegő János beszélget a Hullámzó horizont című regényről. A könyvből Láng Annamária olvas fel.

A felvétel 2026. június 9-én készült a Magvető Caféban.

A drámaíróként, dramaturgként, rendezőként és színészként is ismert Fekete Ádám Petri-díjjal jutalmazott verseskönyve (Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában, 2018) után ebben a regényében egy, a szerzőre kísértetiesen hasonlító személy életének bizonyos történeteit viszi színre. Tömkeleg Ábrahám életének, élettörténetének evidenciáit, családi kapcsolatait, szellemi beidegződéseit és nyelvi reflexeit bontja le színről színre. Mindez radikális és felszabadító vállalkozás egy olyan alkotó esetében, akinek védjegye a nyelvi humor, az asszociációkban való tobzódás, a szövegelés. Az életrajziság és fikcionalitás dimenzióival játszó regény visszafelé halad az időben, egy közelmúltban történt esemény indítja el a láncreakciót: az elbeszélő kénytelen egyben látni az életét, amelyet nagyban meghatároz önnön fizikai állapota és annak öntudatos és folyamatos interpretálása. Ahogy azt a könyvben olvashatjuk: „Tudnod kell, hogy Tömkeleg Ábrahám ún. mozgássérültként élte az életét. Diagnózisa: infantilis cerebrális parézis (születési oxigénhiány szövődményeként).” Újabb és újabb részletekre derül fény, akárha egy nagy felbontású fényképbe nagyítana bele a szerző.

Fekete Ádámmal Szegő János beszélget a regényről.

A felvétel június 8-án készült a Magvető Caféban.

Schein Gáborral Margócsy István beszélget az Egy kutya evangéliuma című könyvből. A kötetből Szikszai Rémusz olvas fel.

Elbeszélhető-e Jézus és az apostolok közös története egy hűséges kutya megejtően naiv és naturálisan konkrét perspektívájából? Ha igen, annak milyen olvasatai lehetnek? Schein Gábor könyvében egymás mellett olvashatjuk magát az apokrif evangéliumot és annak kommentárját. A verses regény visszaemlékező elbeszélője Jácint, a kutya, aki még Názáretben szegődött Jézus mellé, amikor József fia visszatért, és a zsinagógában személyes magyarázatot fűzött a felolvasott hetiszakaszhoz. A kutya nézőpontja szeretetteli, alárendelt, „lenti” és komikus – mint Sancho Panzáé a lovag mellett. Sok mindent, aminek részese, nem ért vagy rosszul ért, másrészt viszont nem kötik az emberek számára elfogadott értelmezési viszonyok. Az ő története mindenesetre máshova lyukad ki, mint az újszövetségi evangéliumoké. A szöveget szerzője, Godova Sándor, az egykori teológus Dél-Amerikából küldi el a halála előtt barátjának, Schein Gábornak, aki úgy dönt, előszóval és lábjegyzetekkel ellátva adja közre a művet. Ő a kutya mögött felismeri Godova erőteljes jelenlétét, és azt, hogy a teremtett állati hangon és nézőponton újra meg újra áttör Godova személyes szemlélete. Olvasás közben az ironikus, máskor tudálékos vagy éppen elhallgatásba torkolló kommentárok révén újraíródik kettejük barátságának is a története. Így lesz az egész könyv fontos témája a bestiális és az intellektuális, a barátság és az árulás, a hűség és a kétkedés, a szabadság és a hit, egyszóval az emberi alapzat, aminek humoros felülvizsgálatára hív a könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart.

A felvétel 2026. június 5-én készült a Magvető Caféban.

Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek, akikkel bármi megtörténhet. És meg is történik.

A szerzővel Horváth Dániel beszélget. Közreműködik: Bezerédi Zoltán

A felvétel 2026. június 4-én készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Darvasi László könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megírja a novella világtörténetét. Ez a késztetés egyszerre játékosan ironikus és véresen komoly, céltudatos, elszánt, de egy jó történet rejtett kívánsága miatt bármikor felülírható. A kötetben olvasható írások a világ legkülönbözőbb tájaira kalauzolnak el, miközben igazi időutazást is nyújtanak. De járjunk a feltaláló ősemberek világában, legyünk tanúi Jézus keresztre feszítésének, nyomozzunk akár a rendszerváltás után legyilkolt kertitörpék után, lesz közös a történetekben: a fantázia megállíthatatlan áradása.

Darvasi Lászlóval Veiszer Alinda beszélget Az első izlandi hóregény című novelláskötetről. A novellákból Máté Gábor olvas fel.

A felvétel 2026. június 3-án készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Erdős Virág új könyvében semmi sem az, aminek látszik: a cím istenes verseket ígér, a kötet mégis sokkal inkább az emberről szól. A hol zavarbaejtő, hol felemelő szövegek kíméletlen szókimondással szembesítenek minket azzal, amilyenné a teremtett világot mi magunk is alakítjuk. A kötet versei egy éjjellátó szemüveg éleslátásával leplezik le saját ítéleteinket és előítéleteinket is; a könyvet a szerző rajzai teszik teljessé.

Erdős Virággal Turi Tímea beszélget az új kötetről.

A felvétel 2026. június 2-én készült a Magvető Caféban.

Szijj Ferenc verseskönyve az esendőség enciklopédiája. A négyszáz darab négysoros vers törékeny metaforák és rejtélyes allegóriák sora furcsa helyzetekkel, álomszerű történetekkel és légből kapott megfigyelésekkel. Mindezek közé egy ponton belefűződik egy olyan szál, amelyen valóságosnak tűnő csomók vannak a homályos múltból. Hogy a valóságban mélyen hol rejtőzik a képzelet, s hogy a fantázia miképp téved el a realitások erdejében, az maga is képzelt tudás, olyan, mint a madaraké: átfogó, fölényes és természeti tudás az életről és a halálról.

Szijj Ferencet Turi Tímea kérdezte az új verseskötetről.

A felvétel 2026. május 26-án készült a Magvető Caféban.