Keömley-Horváth Boglárkával Szegő János beszélget a Petri-díjas regényről. A könyvből Tóth Zsófia olvas fel.

Keömley-Horváth Boglárka Petri György-díjas bemutatkozó könyve a kapunyitási pánik regénye. Főszereplője egy multinál dolgozó harmincas nő, az ő elbeszéléséből ismerjük meg családi viszonyai és babonái-rigolyái mellett ismerkedési kísérleteit is. A neve mindvégig rejtve marad, de ő maga szereti nevén nevezni a dolgokat: a szövegeit azzal a nyers őszinteséggel indítja, mint amikor letettük a telefont vagy kiléptünk a lépcsőházba a vendégségből. Így lesz az apró jelenetekből, mozaikszerűen kibomló regény az Y generáció késleltetett felnövésének, szaggatott életkezdésének a színesen megírt története. Egy, a maga módján boldogulni próbáló família és egy új család születésének kettős portréja, ahol olykor a ki nem mondott szavak lesznek a fontosabbak. Az érintések helyett azok hiánya. Az elbeszélő öniróniája is következetes: felszabadító humorral szemlélteti a fiatal felnőtt lét és a kismamaság felemás élethelyzeteit. Bridget Jones a négyes-hatoson. Helyet kér magának a kortárs prózában.

A felvétel 2025. november 4-én készült a Magvető Caféban.

Rainer M. Jánossal és Pásztor Tamással Szegő János beszélget. A könyvből Mécs Dávid olvas fel részleteket.

Mécs Imre 23 éves mérnökhallgató volt, amikor az 1956-os forradalom után bebörtönözték, s előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, ezután villamosmérnökként dolgozott. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja, 1990 és 2010 között országgyűlési képviselő volt. A 2010–2011-ben, Nóvé Bélával folytatott hosszú beszélgetés a 19. század végi családi gyökerektől a rendszerváltásig terjedő majd 90 évet öleli fel. Egy mélyen vallásos katolikus, középosztálybeli értelmiségi családban született ember életútja tárul elénk elbeszélésében. Iskolái, az egyetemi évek, részvétele a forradalomban, a börtön, a halálsor, az életfogytiglan, az amnesztia; újító találmányai, a demokratikus ellenzék, a rendszerváltás, a több évtizedes küzdelem a forradalom emlékének és történetének ébren tartásáért, ellenállás az autokratikus hatalmaknak – egy gazdag élet megrázó, drámai, felemelő és hétköznapi eseményei rajzolódnak ki a könyvben, amelyet bőséges dokumentum- és fényképmelléklet kísér.

Rainer M. Jánossal és Pásztor Tamással Szegő János beszélget. A könyvből Mécs Dávid olvas fel részleteket.

A felvétel 2025. október 29-én készült a Magvető Caféban.

G. István Lászlóval Turi Tímea beszélgetett a Visszáján végtelen című verseskötetről.

G. István László új versei egy tudatosan építkező költői világ alakulásának remekbe szabott eredményei. A szerzőt szenvedélyesen érdeklő témák – a családi kapcsolatok analízise, a közéleti megszólalás költőileg érvényes lehetőségei vagy az irracionális álmok mint a valóság megismerésének eszközei – koncentrikus körökként gyűrűznek végig ebben a kötetben is. Újdonság, hogy mindemellett ekphrasziszok – képleíró versek – folytatnak a kép és a szó művészete között termékeny párbeszédet.

G. István Lászlóval Turi Tímea beszélgetett.

A felvétel 2025. október 16-án készült a Magvető Caféban.

Parti Nagy Lajossal Szegő János beszélget az életműsorozatban megjelent elbeszéléskötetről

„A legjobb tréning a valóság” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e, vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy novelláiban rengeteg minden történik tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk: a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával.

Parti Nagy Lajossal Szegő János beszélget.

A felvétel 2025. október 14-én készült a Magvető Caféban.

A Magvető hetvenéves története elképzelhetetlen a Szép versek és a Körkép antológiák nélkül. Hogyan születtek meg anno ezek az ötletek, és hogy zajlottak a válogatások? Mit jelent egy fénykép a borítón, és mit a gerincen? Milyen irodalomtörténet olvasható ki ezekből az antológiákból?

Erről kérdezi két vendégét, Pál Sándor Attilát és Turi Tímeát a sorozat házigazdája, Szegő János.

1955-ben az Írószövetség kiadójaként indult a Magvető, amely az első híradások szerint elsősorban élő íróink műveinek kiadásával foglalkozott. Ma már a kortárs és klasszikus magyar szerzők könyvei mellett világirodalmi remekműveket is megjelentet. Az ünnepi évben a könyvkiadás mellett időt és figyelmet szentel annak, hogy cikkek és visszaemlékezések, a rendelkezésre álló kiadói dokumentumok, kiadványok segítségével minél többet feltárjon, megértsen az elmúlt hetven év történetéből. Ez a kíváncsiság és törekvés hívta életre a Magvető 70 – egy kiadós történet című beszélgetéssorozatot.

A felvétel 2025. október 8-án készült a Magvető Caféban.

Esterházy Péter neve egybeforrt a Magvetővel, egész életműve itt jelent meg az 1976-os Fancsikó és Pintától a 2016-os Hasnyálmirigynaplóig. A beszélgetés felidézi, hogyan lett és hogyan maradt Esterházy magvetős szerző, és azt is, hogy ez a páratlan életmű miképpen kapcsolódik a kortárs magyar irodalomhoz.

Szegő János, a sorozat házigazdája Margócsy Istvánnal és Turi Tímeával beszélget.

A felvétel 2025. szeptember 16-án készült a Magvető Cafébna.

Kemény István Fel és alá az érdligeti állomáson című versét Szikszai Rémusz olvassa fel.

A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette.

A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban.

Fotó: Szilágyi Lenke

Takács Zsuzsa Ha van lelkünk ugyan című versét Takács Kati olvassa fel.

A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette.

A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban.

Fotó: Valuska Gábor

Erdős Virág Párhuzamos életrajzok című versét Bánfalvi Eszter olvassa fel.

A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette.

A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban.

Fotó: Debreczeni Fanni

Petri György Mosoly című versét Pataki Ferenc olvassa fel.

A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből jelent meg válogatás: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. Az Időmérték. 70 vers című kötetet Turi Tímea és Szegő János szerkesztette.

A felvétel az Időmérték. 70 vers című kötet bemutatóján készült 2025. április 10-én a Magvető Caféban.

Fotó: Szilágyi Lenke