Magvető Podcast

Bereményi Géza a 20. századi és kortárs magyar kultúra egyik legfontosabb, megkerülhetetlen alakja. Eldorádó krónikása. Az irodalomtól a filmen és a színházon át az utánozhatatlan dalszövegekig tartó munkássága – kiegészülve az alkotó felejthetetlen figurájával – valóságos legendárium. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából közösen köszöntjük őt mi, az örök „tanítványok”, kollégái és barátai, pályatársai és olvasói.

Az est résztvevői: Bárány Tibor, Grecsó Krisztián, Járai Márk, Szaniszló Judit. Az est házigazdája Szegő János. 

A Magvető, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia rendezvénye

A felvétel 2026. január 27-én készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Tizenöt évvel ezelőtt jelent meg először a Meseterápia, amely változatlan formában számos kiadást ért meg és vált generációk számára alapművé. Boldizsár Ildikó, a Metamorphoses Meseterápia kidolgozója és meghonosítója elérkezettnek látta az időt, hogy a most megjelenő jubileumi kiadást kibővítse azokkal az elemekkel, amelyekre terápiás és tanítási tapasztalatai során tett szert, és bemutassa a meseterápia immár végleges formát öltött, teljes rendszerét. A világ mesekincsén alapuló Metamorphoses Meseterápia a mesék tudatos használatát, az életút mesékkel történő összekapcsolását jelenti. Ennek megértéséhez és gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget a kötet a laikus érdeklődők és a szakemberek számára.

Boldizsár Ildikóval Dávid Anna, a Magvető igazgatója beszélget. Mesét mond Tárnok Marica.

A felvétel 2025. december 4-én készült a Magvető Caféban.

A szöveg gondozójával, Mohácsi Balázzsal Szegő János beszélget. Közreműködik: Pataki Ferenc

Bertók László verseinek gyűjteménye hozzáférhetővé teszi az életmű már ismert és elismert darabjait, a kötetekbe fel nem vett szövegek közreadásával pedig teljességében ismerhetjük meg Bertók László izgalmas, korszakonként új és új formákat kereső költészetét. A gyűjtemény élén szerepelnek ,,a börtönt érő" versek, amelyekért 1955-ben államrend elleni izgatás vádjával elítélték Bertókot. Ezeket követik az önálló kötetek a Fák felvonulásától (1972) az immár posztumusz megjelent Együtt forogig (2020). E sor közepére pedig Bertók egyetlen szépprózainak mondott műve, a Dongó a szobában (1998) kötete is bekerült. Az életmű ,,törzsét" követően afféle függelékben szerepel még mintegy 200, kötetekbe korábban fel nem vett vers, a szerző első, 1947-re datált korai zsengéjétől egészen a halála előtt írt utolsó darabokig. Bertók László pályaíve - hogy paraszti sorból értelmiségivé lett, 19 évesen koholt vádak miatt az ÁVH börtönét is megjárta, szívós kitartással mégis kibontakoztatta költészetét, s végül kiterjedt, mintegy 25 önálló kötetet számláló életművet hozott létre, amelyet egyéb elismerések mellett Kossuth-díjjal is kitüntettek - párját ritkítja a 20. századi kortárs magyar irodalom történetében.

A felvétel 2025. november 25-én készült a Magvető Caféban.

Vajon egy könyvkiadó története elbeszélhető a kiadott könyvekből? Hogyan kerültek fontos kéziratok a Magvetőhöz, hogyan születtek jelentős alkotói kapcsolatok? És mi a helyzet a visszautasításokkal?
Benedek Anna muzeológussal, a Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatár főosztályvezetőjével Szegő János, a sorozat házigazdája beszélgetett a Magvető történetének legendás döntéseiről.
 

1955-ben az Írószövetség kiadójaként indult a Magvető, amely az első híradások szerint elsősorban élő íróink műveinek kiadásával foglalkozott. Ma már a kortárs és klasszikus magyar szerzők könyvei mellett világirodalmi remekműveket is megjelentet. Az ünnepi évben a könyvkiadás mellett időt és figyelmet szentel annak, hogy cikkek és visszaemlékezések, a rendelkezésre álló kiadói dokumentumok, kiadványok segítségével minél többet feltárjon, megértsen az elmúlt hetven év történetéből. Ez a kíváncsiság és törekvés hívta életre a Magvető 70 – egy kiadós történet című beszélgetéssorozatot. 

A felvétel 2025. november 19-én készült a Magvető Caféban.

A Nobel-díjas Krasznahorkai László új regényéről Oborny Beáta ökológussal és Szilágyi András fizikus-evolúcióbiológussal Szegő János beszélget. A regényből Máté Gábor olvas fel részletet.

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó. Mindez kiderül Krasznahorkai László új könyvéből, és emellett más lényeges tudnivalók is a lepkék életéről, haláláról. És az is, hogy miképp dönti el regényünk egyik főhőse már gyerekkorában, hogy egész életében a lepkéket fogja keresni és kutatni. És vajon miért lesz fontos a regény másik főszereplőjének, egy kilétét hamar fölfedő, idős embernek, hogy megismerhesse a lepkék avatott tudósát, és kifaggassa a lepkéken kívül arról is, mi a legfontosabb kérdés az életben? Miképp kerül közel egymáshoz a két főszereplő, és miképp válnak egymás számára nélkülözhetetlenné? Akkor tehát A magyar nemzet biztonsága egy különleges barátság regénye? Az. Egy búcsúzás bejelentéséé? Igen. Az élet eredetének megoldhatatlan csapdájáé? Igen. Lepkék szállnak, és szavak rohamoznak, hogy belehulljanak a jellegzetes Krasznahorkai-mondatok hálójába: a magánszenvedélyek boldogságáról, a brutális külvilág valóságáról, a természeti létezés törvényszerűségeiről; az egyetlen univerzumról, melyben a pillangók, az ember, a kudarc és az, ami felemelhet, egyetlen pontban sűrűsödik össze.

A könyvbemutatón Oborny Beáta ökológussal, evolúcióbiológus kutatóval és Szilágyi András fizikus-evolúcióbiológussal Szegő János beszélget. A regényből Máté Gábor olvas fel.

A felvétel 2025. november 13-án készült a Magvető Caféban.

Szabó T. Annával és Máray Mariann-nal Szegő János beszélget. Hárfán közreműködik Soós Karolina Hanna.

 Az advent az eljövetel, a várakozás időszaka. Készülődés és izgatottság jellemzi egyre rövidülő napjainkat. Szabó T. Anna évek óta publikál verseket erről a különleges, ünnepre forduló periódusról, amely maga is ünnep lehet, ha egy kicsit tudunk figyelni egymásra a nagy rohanásban, ajándékkeresésben és év végi hajrában. A Neked hoztam. Adventi könyvecske Szabó T. Anna verseivel és Máray Mariann rajzaival ajándék az ajándékozóknak. A felnőtteknek szóló képeskönyvben a várakozás mellett ott van a vágyakozás, a keresés mellett a találkozás, ekképp lesz az adventi ablak egyben tükör is - lássuk meg benne magunkat és egymást!

A felvétel 2025. november 11-én készült a Magvető Caféban.

Keömley-Horváth Boglárkával Szegő János beszélget a Petri-díjas regényről. A könyvből Tóth Zsófia olvas fel.

Keömley-Horváth Boglárka Petri György-díjas bemutatkozó könyve a kapunyitási pánik regénye. Főszereplője egy multinál dolgozó harmincas nő, az ő elbeszéléséből ismerjük meg családi viszonyai és babonái-rigolyái mellett ismerkedési kísérleteit is. A neve mindvégig rejtve marad, de ő maga szereti nevén nevezni a dolgokat: a szövegeit azzal a nyers őszinteséggel indítja, mint amikor letettük a telefont vagy kiléptünk a lépcsőházba a vendégségből. Így lesz az apró jelenetekből, mozaikszerűen kibomló regény az Y generáció késleltetett felnövésének, szaggatott életkezdésének a színesen megírt története. Egy, a maga módján boldogulni próbáló família és egy új család születésének kettős portréja, ahol olykor a ki nem mondott szavak lesznek a fontosabbak. Az érintések helyett azok hiánya. Az elbeszélő öniróniája is következetes: felszabadító humorral szemlélteti a fiatal felnőtt lét és a kismamaság felemás élethelyzeteit. Bridget Jones a négyes-hatoson. Helyet kér magának a kortárs prózában.

A felvétel 2025. november 4-én készült a Magvető Caféban.

Rainer M. Jánossal és Pásztor Tamással Szegő János beszélget. A könyvből Mécs Dávid olvas fel részleteket.

Mécs Imre 23 éves mérnökhallgató volt, amikor az 1956-os forradalom után bebörtönözték, s előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, ezután villamosmérnökként dolgozott. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja, 1990 és 2010 között országgyűlési képviselő volt. A 2010–2011-ben, Nóvé Bélával folytatott hosszú beszélgetés a 19. század végi családi gyökerektől a rendszerváltásig terjedő majd 90 évet öleli fel. Egy mélyen vallásos katolikus, középosztálybeli értelmiségi családban született ember életútja tárul elénk elbeszélésében. Iskolái, az egyetemi évek, részvétele a forradalomban, a börtön, a halálsor, az életfogytiglan, az amnesztia; újító találmányai, a demokratikus ellenzék, a rendszerváltás, a több évtizedes küzdelem a forradalom emlékének és történetének ébren tartásáért, ellenállás az autokratikus hatalmaknak – egy gazdag élet megrázó, drámai, felemelő és hétköznapi eseményei rajzolódnak ki a könyvben, amelyet bőséges dokumentum- és fényképmelléklet kísér.

Rainer M. Jánossal és Pásztor Tamással Szegő János beszélget. A könyvből Mécs Dávid olvas fel részleteket.

A felvétel 2025. október 29-én készült a Magvető Caféban.

G. István Lászlóval Turi Tímea beszélgetett a Visszáján végtelen című verseskötetről.

G. István László új versei egy tudatosan építkező költői világ alakulásának remekbe szabott eredményei. A szerzőt szenvedélyesen érdeklő témák – a családi kapcsolatok analízise, a közéleti megszólalás költőileg érvényes lehetőségei vagy az irracionális álmok mint a valóság megismerésének eszközei – koncentrikus körökként gyűrűznek végig ebben a kötetben is. Újdonság, hogy mindemellett ekphrasziszok – képleíró versek – folytatnak a kép és a szó művészete között termékeny párbeszédet.

G. István Lászlóval Turi Tímea beszélgetett.

A felvétel 2025. október 16-án készült a Magvető Caféban.

Parti Nagy Lajossal Szegő János beszélget az életműsorozatban megjelent elbeszéléskötetről

„A legjobb tréning a valóság” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e, vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy novelláiban rengeteg minden történik tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk: a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával.

Parti Nagy Lajossal Szegő János beszélget.

A felvétel 2025. október 14-én készült a Magvető Caféban.