Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általábana kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztásajelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20%-át gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60– 80 ezer tonna textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója etémában írt nemrég tanulmányt.
Kötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete

Amikről szó esik a beszélgetésben:

--- Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezetiterhelése?

--- A kész termék árának csak az 5–10 %-a az előállításiköltség. Akkor mit fizet a fogyasztó?

--- 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában,így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannakpontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk? --- Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?

--- A drága újrahasznosítás trendi?--- Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?

--- Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?

--- Lehet fenntartható, a divatipar?

--- Tényleg egészségesebb a használt babaruha?

--- Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásosgazdaságot?

---  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.