Takácsné Tóth Borbála és Mezősi András, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársai voltak az Átlátszó legújabb podcastjának vendégei, akik Zsolt Melindával és Tálos Lőrinccel beszélgettek arról, mennyire valós kényszerpálya Magyarországnak az orosz energiaimportnak való kitettség.

- Valóban az irányítja Magyarország külpolitikáját, hogy tudjunk mivel fűteni és lehetőleg olcsón? Mi az energiabiztonság és valóban kiszolgáltatottak vagyunk-e Oroszországnak? (01:10)

- Ukrajna lerohanása után az európai kormányok annyi pénzt költöttek el a lakosság és a vállalatok támogatására, „amelyből meg lehetett volna oldani a teljes dekarbonizációt”. (13:30)

- Hogyan függ össze az áramár a háborúval és a gázimporttal? (17:00)

- Megoldást jelenthet a szél- és naepenergia? Miért akadályozza Magyarország a szélenergia térnyerését és hogyan hat ez az energiabiztonságra az áramáron keresztül? (21:10)

- Az atomenergia valójában nem olcsó. Piaci vagy geopolitikai alapon dől el, hogy orosz, francia vagy amerikai technológiával épül Paks II? (28:30)

- „Németország hihetetlenül sok energiapolitikai hibát vétett.” (36:20)

- Milyen szankcióval, jogszabállyal éri el az EU, hogy a tagállamok 2028-ra ne vásároljanak fosszilis energiahordozókat Oroszországtól? Hogyan érinti ez Magyarországot? (43:10)

- „Az a mondás, hogy az orosz gáz olcsóbb, tényszerűen nem igaz.” (53:45)

- Az Európai Unió – és benne Magyarország – valóban megszabadult pár év alatt az orosz energiafüggőségtől. (1:00:10)

- Tanultunk-e a hibákból? Mit kéne tennie a magyar kormánynak az ernergiabiztonság érdekében és mi az, amit mindenképpen kerülni kéne? (1:07:00)