A fizikus szerint a megújulók és a körkörös gazdaság ideája nem menti meg a civilizációnkat, mert sem nyersanyag, sem energia nincs annyi a Földön, amennyiből a megújuló energiatermelő eszközeinket megépíthetnénk. Ráadásul nyolcmilliárd ember nem tudja annyira lecsökkenteni a fogyasztását, hogy annak bármilyen érdemi hatása legyen, de ezt valójában sem a cégvezetők, sem a politikusok, sem pedig a születésük óta fogyasztásra kondicionált tömegek nem akarják. Mindezek alapján legfeljebb pár évtizedünk maradt az összeomlásig. Realista pesszimizmus a hatodik kihalási hullám közepéből, az Eddig minden rendben hatodik adásában.

Megtámadása lehetséges hátteréről, motivációiról beszélgettünk Csákvári Géza filmkritikussal arról, hogyan történhetett, hogy egy közpénzből fizetett filmszemle buliján egy közpénzből finanszírozott kurzusfilm rendezője erővel akart elégtételt venni kollégánkon illetve mindenkin, aki negatív kritikát mondott a filmjéről.

A podcastból kiderül, hogy milyen váratlan útitársa lett kollégánknak később a vonaton, de szó esik arról, hogy Andy Vajna halála óta hogyan fajultak el a viszonyok a NER-esített magyar filmszakmán belül. Csákvári Gézával Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Batka Zoltán belpolitikai újságíró beszélgetett.

Most tényleg félteni kell a megtakarításainkat? Miért van az, hogy a kormány erőnek erejével állampapírvásárlásra akarja rákényszeríteni a magyarokat, ám azok a magas kamatok mellet sem bíznak az államkötvényekben? Lehetséges, hogy a bizonytalan hazai megtakarítási környezet miatt elindul egy spontán össznépi euróbevezetés? Erről és még sok másról beszélgetett Varga Dóra, a lap főszerkesztő-helyettese, Papp Zsolt gazdasági újságíró és a műsorvezető Batka Zoltán a belpolitikai rovattól a Népszava Hol Élünk podcastjében. Mégis, mit tehet az egyszeri lakossági befektető ebben a helyzetben?

A Nemzeti Színház III. Richárd előadására járni 1955-ben szinte egyet jelentett a rendszerellenességgel, pedig a politikai életben nagyszerűen lavírozó Major Tamás színiigazgatónak aligha állt szándékában szítani a népet a kommunista hatalom ellen; a fővárosiak viszont úgy érezték, a XVI. századi angol drámaíró műve róluk és az őket elnyomó rezsimről szól. A Hol Élünk? – 150 júniusi adásában a Népszava és más orgánumok cikkeinek segítségével járunk utána a diktatúra évtizedei alatt játszott Shakespeare-előadásoknak, azok aktuális társadalmi üzenetének, politikai áthallásainak. Cinikus pártszolga vagy a kollégáit mentő művész, netán udvari bolond volt-e a saját mítoszát építgető Major Tamás? Hogyan formált a kultúrpolitika szocialista szerzőt a világirodalom legnagyobb drámaírójából? És miért arattak hatalmas sikert Shakespeare kevésbé ismert, keserű komédiái a Kádár-korban? – Ezeknek a kérdésnek járunk utána a Népszava múltidéző podcastjében, a műsor vendége Schandl Veronika, a téma szakértője, a műsort Rosznáky Emma, a kultúra rovat újságírója vezeti.

Romba döntik-e a klímát a cicás videók? Mi is az intelligencia, amiből már mestersége is van? „Az“ vagy „ő“ az MI? Van-e „neki“ értékrendje? Miért vagyunk mi már más emberfaj, mint az Amazonas erdeiben élők? Lehet-e egy bolygó méretű gép az evolúció következő lépcsője? És vajon bejött-e az elefánt a stúdióba, miközben Szabados Levente buddhista adattudóssal beszélgettünk?

Hírünk a világban: világszerte mindenki készpénznek vette, hogy Magyarországon direkt cenzúrázták ki egy katolikus kiadó tankönyvében megjelent kortárs versből a „meleg” szót. Mint lapunk feltárta, inkább emberi mulasztások sorozata, mint homofób magyar kormányideológia-vezette a tankönyvszerkesztők kezét. Azonban a Hol Élünk? Eheti adásában az ügyet felgöngyölítő Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Varga Dóra újságíró elmondja: csöppet sem bagatell ügyről van szó, ha lehet, ugyanakkora a baj, mintha nyílt cenzúra lenne. Milyen rendszerhibák vezetnek odáig, hogy Magyarországon immáron zsinórban jelennek meg hanyagul összecsapott, nem ritkán politikailag motiváltnak tűnő tankönyvek? És mégis miért érdemesebb cenzúra kiáltása helyett inkább a jelenség mélyére néznünk?

Van, akiben a grízes tészta, a pirított máj vagy a halászlé pendít meg húrokat, egy biztos: az éhezésre senki nem szeret emlékezni. Tudta mindezt a Kádár-rendszer is, így gondoskodott róla, hogy az ínséges idők után  megfelelő mennyiségű, jólétet idéző ételekhez mindenki hozzájusson. De mégis miért tocsognak a zsírban a Venesz József mesterszakács által összeírt receptek, és miért találhatunk vegetáriánus társkeresőhirdetéseket az 1958-as Népszavában? Mit esznek a liberálisok, a konzervatívok, és egyáltalán kik a bicsérdysták? – Mindennek utánajárunk a Hol Élünk? – 150 múltidéző podcastünkben. N. Kósa Judit, helytörténész, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője és Rosznáky Emma, a lap kultúra rovatának újságírója gasztrotúrát tesznek a kommunizmusban és a Kádár-korban.

Hát tényleg nincs igaza Marxnak? Miközben dübörög a Európa-bajnok élelmiszer infláció, rakétaszerűen drágul az élet mégis a mindezért első helyen felelős állampárt gyakorlatilag népszerűbb mint valaha. Miért?- ezt a kérdést feszegeti a Hol Élünk? Közéleti podcast adásában Papp Zsolt a gazdasági rovattól és a műsorvezető Batka Zoltán. A műsorból kiderül még, hogy a valóságban miért nem lesz ártörő Orbán Viktor, miért nem a kétszámjegyű infláció letörése a fő probléma és belső ellenállás híján mégis milyen határai látszódnak az orbáni állam gazdasági térnyerésének?

Egyszerre erős nálunk a természetrombolás és a természetféltés. Magyarországon 2005 óta szaporodtak el robbanásszerűen a ragadozó madármérgezések – mondja a Hol Élünk Adásában Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, ugyanakkor egyre komolyabb lakossági felháborodást kelt egy-egy természetpusztítás. Hogyan viszonyul a magyar társadalom a természetpusztítás híreihez? És mégis, a XX. század természetátalakítást-rombolást célul tűző rezsimjei közepette miért maradt Magyarország „madárnagyhatalom”? Hogyan lett a madárvédő tudományos és laikus közösség az egyik legerősebb civil szervezet idehaza? Az MME szóvivőjével műsorvezető Batka Zoltán beszélgetett.

A tudás demokratizálására van szükség, mert mára városok kiszolgálása vált az egyetlen funkciójává a vidéki népességnek, cserébe megkapják a hollywood-i filmeket - mondta műsorunkban a magát első városbelgyógyászként definiáló vegyészmérnök és biotechnológus. Szerinte az urbanizáció következtében mi már egy új faj vagyunk, a városaink pedig élőlények. A klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez sok egyéb mellett visszaforgatott szennyvíz, városi növénygyárak, polcon termesztett gabona, tartályokban készülő oldalas, civilizációs robbanás és még több energia kell - ezekről is beszélgettünk Kenyeres Istvánnal a Népszava zöldkritikus podcastjában, az Eddig minden rendben legújabb adásában.