Népszava Podcast

A „zöld“ „megoldásokba“ vetett hit, a techno optimizmus, a tagadás legkézenfekvőbb formája, holott ha valaki végignéz a természeti, gazdasági és társadalmi folyamatokon, nem lehet kétséges, hogy az összeomlás felé rohanunk – mondta el Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató az „Eddig minden rendben podcast aktuális adásában.” De mit lehet tenni, ha a vég elkerülhetetlen? Mit halmozzunk fel és mit ne? Ki vállaljon gyereket és ki gondolja meg jól? Hogy lehet esélye az egyénnek túlélni a társadalmak felbomlását? A kutatóval Fekete Norbert beszélgetett.

Huszonhat évvel ezelőtt ölték meg lapunk egykori tulajdonosát, Fenyő Jánost, a Vico birodalom egykori urát, a ’90-es évek vadkeletjének legendás figuráját, aki nem ritkán pisztollyal az oldalán érkezett a Népszava szerkesztőségi értekezleteire is. A gyilkosságról a napokban döntötte el első fokon a bíróság, hogy Portik Tamás felbujtására, Gyárfás Tamás médiavállalkozó tudtával és beleegyezésével történt, az akkori magyar média ellenőrzéséért vívott hatalmi harc végső sakklépéseként. A „Hol Élünk” közéleti podcast legújabb adásában a Fenyő-Gyárfás közötti ellentétet testközelből ismerő Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, Simon Zoltán, a Szép Szó szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető ennek kapcsán beszélgetett a Népszava akkori szerepéről és érintettségéről.

Jól kibabrált az illiberális türk testvér Erdogan török elnök Orbán Viktorral. Vagy éppen saját, kontraszelektált diplomáciája vezette meg a NER vezérét? Mindenesetre azzal, hogy a török parlament ratifikálta a svéd csatlakozást, iszonyúan kínos helyzetbe hozta a magyar vezetést, immáron ténnyé vált, hogy Orbán és Szijjártó nem mondott igazat, amikor hónapokon át azt ígérgette, hogy nem mi leszünk az utolsók. A Népszava Hol Élünk közéleti podcast eheti adásában Rónay Tamás külpolitikai rovatszerkesztővel és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgetett, hogy mi az oka, hogy a magyar külpolitika immáron sorozatban bakizik méreteset és egyáltalán: lett-e bármi nyereség az Orbán-Szijjártó -féle, hangoskodásra, feszültséggenerálásra és zsarolásra építő látvány-külpolitikának?

Egyelőre elkerülhetetlennek tűnik, hogy ismét Donald J. Trump legyen a Republikánus Párt elnökjelöltje a 2024. november 5-én tartandó megméretés előtt. Hiába van folyamatban ugyanis az ingatlanmilliárdos exelnök ellen egy sor bírósági eljárás – a többi között adócsalás, nemi erőszak, államtitoksértés és felkelés szításának a gyanújával –, hiába rázza tőle a hideg az Egyesült Államok szövetségeseit, az EU-t, a NATO-t, hiába utálja a republikánus vezetés és bizonyosodott be ezerszer, hogy hazudik mint a vízfolyás, az amerikai fundamentalista keresztény szavazók Isten kiválasztottját látják benne. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Mosolygó Miklós külpolitikai újságíróval és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel arról beszélgetett Batka Zoltán műsorvezető, hogy milyen esélyei lehetnek Donald Trumpnak a nagy visszatérésre a 2024. november 5-i elnökválasztáson, a győzelme hogyan befolyásolhatja az orosz-ukrán háború sorsát, és azét az Orbán Viktorét, aki 2016-ban és 2020-ban is az ő megválasztására tette a tétet.

Izgalmas évnek nézünk elébe: a 2024-es költségvetésről a Holdról is látszik, hogy ugyanolyan bemondásra készült, mint a tavaly ötszörborult költségvetés. Bár a magyar államháztartás göthösebb,mint 2006-ban volt, egy görög csőd réme egyelőre nem fenyeget, sőt, valamicske reálbéremelkedés is lehet a másodikfélévre. Minden jel szerint Nagy Mártonnal az idén isfolytatódik az utóbbi évek mind nagyobb költségvetési hiányát produkáló, populista, nagynyomású „kuktagazdasága” –derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? év eleji gazdaságiadásából.

Mintha Örkény, Moldova, Csurka írták volna odafentről az év történéseit: Magyarországon kivágott erdők közepére épülneklombkoronasétányok, Buda vára ma a magyar diákok és tanárokostromától védi a miniszterelnökséget, a védművet pedig az ide látogató török elnök kedviért bontják le, a kormány saját sikereként ünnepli az innen elmenekült és Amerikában Nobel-díjassá lett tudósainkat, ám közben státusztörvénnyel revolverezi az itteni tanárokat, a szabadságharcos kormány emberei centivel méregetik a templom és a lefóliázott irodalmat tartó könyvesboltok közötti távolságot, a rendszer vezére pedig minden erejével küzd a létében megtámadott Ukrajna ellen. A Népszava „Hol Élünk” közéleti podcast utókarácsonyi-előszilveszteri évértékelő adásában Varga Dóra, Hompola Kriszta, Bálint Orsi, Balassa Tamás és Batka Zoltán végigvették az év legjellemzőbb pillanatait és próbáltak kicsit a jövőbe is látni. Ami biztos: jövőre is lesz veszélyhelyzet, közeleg a Sárkány éve és a Népszava immáron 151 éves lesz.

Habár a semmiféle előrelépés nem történt a légkör védelmére az immár huszonnyolcadjára megrendezett globális klímacsúcsnak, Bart István klímaszakértő szerint azért vannak eredményei az eddigi konferenciáknak. Az, hogy még Orbán Viktor is kénytelen „zöld“ intézkedéseket hozni, mutatja, hogy mára már szinte senki nem kérdőjelezi meg, hogy le kell mondanunk a fosszilis energiaforrásokról. De mit ér ez akkor, amikor továbbra is nő a légkör teleengedése mérgekkel? El lehet-e adni a fogyasztás csökkentését a választóknak?

Sikerült-e bármihez közelebb kerülni az olajtermelés és rongyrázás egyik fellegvárában, Dubajban? Egyebek közt erről is beszélgettünk Bart Istvánnal az Eddig minden rendben aktuális adásában.  

Kezüket megcsonkították, szemüket kiszúrták, megkínozták őket, majd holttestüket a Dunába dobták – így végeztek Horthy Miklós különítményesei a Népszava főszerkesztőjével, Somogyi Bélával és a fiatal újságíróval, Bacsó Bélával. Vörös terror, fehér terror, fekete terror, az erőszak határozta meg a háború utáni éveket, az utókor pedig az éppen hatalmon lévő politikai oldal érdekei szerint igyekezett az egyik oldal rémtetteit felnagyítani, a másik oldal felelősségét pedig elmosni.

De mi az igazság? Véget ért-e az I. világháború 1918 őszén? A XX. század elejének eszmetörténete napjainkig kihat, hozzátartozik a jelen kultúrharcához is. A Hol Élünk? – 150 tizenkettedik, befejező adásában a laptörténet mellett jócskán szó esik majd a szociáldemokraták küzdelmeiről, a Tanácsköztársaságról és a nemzeti emlékezetről. Az adás vendége Csunderlik Péter történész, a téma szakértője, aki arra is rávilágít, mit lehet tanulni a történelemből, mi az, amit a Nemzeti Együttműködés Rendszere hasonlóan művel, mint a korszak jobboldali vezetői.

A klímáért aggódó közgazdászok egyszerre beszélnek a növekedés leállításának szükségességéről, illetve a növekedés ösztönzéséről attól függően, hogy éppen globális vagy helyi gazdaságokról van szó.

A közgazdász-szociológus azt mondja, a látszat ellenére el sem kezdtük kiváltani a fosszilis energiaforrásokat, de igazából már húsz éve is elkéstünk volna. Ennek ellenére most van a második legjobb pillanat cselekedni, de ebben az egyénnek is óriási a felelőssége, csak nem úgy, ahogy azt gondolnánk.

Az Eddig minden rendben podcast legújabb adásában Pogátsa Zoltán arról is beszélt, hogy a túlnépesedés miatt mindenkinek joga van eldönteni, akar-e gyereket, de a gyerekvállalás állami támogatását felelőtlenségnek tartja.

Futószalagon termeli ki a kismagyar abszurdokat a fideszes mamelukok fenntartás nélkül megszavazott, tökéletesen értelmezhetetlen homofóbtörvénye: miközben vidéken centivel méricskélik, hogy a lefóliázott könyveket tartalmazó könyvesbolt milyen távolságra van az iskolától, L. Simon Lászlót meg egy élcelődő poszt miatt kirúgja a Nemzeti Múzeum éléről a leginkább Cancel Culture-benutazó kultúrminiszter, ám a „Hol Élünk” Podcast ehetiadásából az is kiderül, hogy még a nemzet könyvadaráló ésfeljelentő erkölccsőszévé lett Dúró Dóra is LMBTQ lobbistának minősíthető, mivel a fiatalok által is látható módonközzétette a melegfotókat. Hompola Krisztina kulturálisrovatvezető, Tölgyesi Gábor újságíró és Batka Zoltánműsorvezető arra próbált választ találni, hogy a felülrőlirányított stratégiai butaság idején milyen menekülőútjailehetnek a polgári értelmiségnek, vagy legalább hogyan ugorjon félre az immáron padlóig nyomott gázzal üzemelő kormányzati hülyeségvonat elől.