Népszava Podcast

Országosfelháborodást váltott ki Hajnóczy Péter "Az elkülönítő" című, elmeszociális otthonba került épelméjűekről írt1975-ös szociográfiája. Szépvölgyi Aliz azt hitte,egyszerű szociális otthonba került, ám mikor távozni akart,kiderült, nincs hova mennie: lakását már elvették. A tanulmány a rövid életű, mégis meghatározó szerző, Hajnóczy Péteréletében is fontos állomás. A Hajnóczy-művekben megjelenő groteszk,antihumánus világ a szociográfiában szinte egyenlő valósággal.A Népszava múltidéző podcastjében az elmegyógyintézetek éselmeszociális otthonok történetét körüljárva az elmebetegségközmegítéléséről és az őrültségről tágabb asszociációkmentén mint irodalmi jelenségről beszélgetünk Lászlófi Violatörténésszel és Fehér Renátó költővel.

Lehet-e a nemzeti sikert megvásárolni?- tették fel a kérdéstműsorvezetőink azok után, hogy az ex-bálnavadász halászfaluműkedvelő focistái tönkreverték a Fradi színekben pályáralépett idegenlégiósokat. Hogyan lehet, hogy a migránsozó kormányáltal milliárdokból kitömött klub focicsapata harmadik világbóljött idegenlégiósokkal próbálta összehozni a nemzeti sikert?Miaz összefüggés a magyar foci és az akkumulátorgyárak, alátványsport és gyarmatosító szemlélet között? Mitől értükel mára a politika szingularitását? Létezik, hogy öntudatáraébredt volna a Fidesz frakció? Erről és még sok másrólbeszélgetett a Hol Élünk? e heti adásában Bálint Orsolya avisszhang melléklettől, Varga T. Róbert a sportrovattól és BatkaZoltán műsorvezető

A festékkereskedők és Orbán Viktor hete volt ez: az előbbiek az egyedüli nyertesei a Ferencvárosban kialakult padátfestési háborúnak míg Orbán Viktor miniszterelnök véletlenül pont kézre esett Joe Biden amerikai elnöknek, aki a hőgutájában reflexből kezet nyújtott az éppen ott álldogáló magyar miniszterelnöknek, majd villant a vaku és a propagandasajtó azóta is abból él, ahogy Orbán a feje fölé magasodott a kezet nyújtó amerikai elnöknek. Bálint Orsolya a Visszhang melléklet szerkesztője Balassa Tamás újságíró, Marnitz István a gazdasági rovattól és Batka Zoltán műsorvezető, belpolitikai újságíró a Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcast legújabb adásában azt feszegették, hogy mi vezet oda, hogy az ország mára úgy viselkedik, mintha folyamatosan hőgutája lenne, hogy lesz itt egy szivárványos pad közellenség, és mi az összefüggés a hatalom arroganciája és a sokadik halálos balesethez vezető gyorshajtás között?

Egyik kézzel kapkod a kormányzat a jogállamiság leromlása miattbefagyasztott EU-s pénzekért, másik kézzel viszont rendre beintaz európai közösségnek. Miközben egyre égetőbbszüksége van a rezsimnek a külső forrásra, idehaza a társadalmipárbeszéd teljes felrúgásával keresztülerőltette astátusztörvénynek nevezett jogi bosszúját a tanárokkal szemben.Milyen stratégia mozgatja a kormányt? Összejöhet Orbán nagyálma, hogy az EU-ban a szélsőjobb vezetője lehessen? Mit gondolarról a kormány, hova vezet, ha tanárokat úgy kezel, mintrendőröket, katonákat? Erről és még sok minden másrólbeszélgetett Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Rostoványi„Rosti” András a külpolitika rovattól és aműsorvezető-kérdező Batka Zoltán.

Már az emlékbélyegek is megvoltak, és állítólag azok a talapzatok is elkészültek, melyekre az Aranycsapat tagjainak életnagyságú szobra került volna, a mindent elsöprő győzelem azonban elmaradt. 1954. július 4-én 3-2-re kikaptunk a nyugatnémet válogatottól a Wankdorf Stadionban, az ötödik labdarúgóvilágbajnokság döntője a berni csodaként vonult be a történelembe, mely hozzájárult az NSZK felemelkedéshez, itthon viszont csaknem nemzeti tragédiaként éltük meg az ezüstérmet. A 6-3-as vereséget bosszulta volna meg az angol bíró, mikor nem adta meg a harmadik gólunkat? Hibázott-e Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, amikor Puskás Öcsit a pályára engedte? Doppingoltak-e a németek? – erről beszélget Hegyi Iván sportújságíró és Bártfai Gergely újságíró a Népszava 150. születésnapját ünneplő múltidéző podcastben.

A fizikus szerint a megújulók és a körkörös gazdaság ideája nem menti meg a civilizációnkat, mert sem nyersanyag, sem energia nincs annyi a Földön, amennyiből a megújuló energiatermelő eszközeinket megépíthetnénk. Ráadásul nyolcmilliárd ember nem tudja annyira lecsökkenteni a fogyasztását, hogy annak bármilyen érdemi hatása legyen, de ezt valójában sem a cégvezetők, sem a politikusok, sem pedig a születésük óta fogyasztásra kondicionált tömegek nem akarják. Mindezek alapján legfeljebb pár évtizedünk maradt az összeomlásig. Realista pesszimizmus a hatodik kihalási hullám közepéből, az Eddig minden rendben hatodik adásában.

Megtámadása lehetséges hátteréről, motivációiról beszélgettünk Csákvári Géza filmkritikussal arról, hogyan történhetett, hogy egy közpénzből fizetett filmszemle buliján egy közpénzből finanszírozott kurzusfilm rendezője erővel akart elégtételt venni kollégánkon illetve mindenkin, aki negatív kritikát mondott a filmjéről.

A podcastból kiderül, hogy milyen váratlan útitársa lett kollégánknak később a vonaton, de szó esik arról, hogy Andy Vajna halála óta hogyan fajultak el a viszonyok a NER-esített magyar filmszakmán belül. Csákvári Gézával Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Batka Zoltán belpolitikai újságíró beszélgetett.

Most tényleg félteni kell a megtakarításainkat? Miért van az, hogy a kormány erőnek erejével állampapírvásárlásra akarja rákényszeríteni a magyarokat, ám azok a magas kamatok mellet sem bíznak az államkötvényekben? Lehetséges, hogy a bizonytalan hazai megtakarítási környezet miatt elindul egy spontán össznépi euróbevezetés? Erről és még sok másról beszélgetett Varga Dóra, a lap főszerkesztő-helyettese, Papp Zsolt gazdasági újságíró és a műsorvezető Batka Zoltán a belpolitikai rovattól a Népszava Hol Élünk podcastjében. Mégis, mit tehet az egyszeri lakossági befektető ebben a helyzetben?

A Nemzeti Színház III. Richárd előadására járni 1955-ben szinte egyet jelentett a rendszerellenességgel, pedig a politikai életben nagyszerűen lavírozó Major Tamás színiigazgatónak aligha állt szándékában szítani a népet a kommunista hatalom ellen; a fővárosiak viszont úgy érezték, a XVI. századi angol drámaíró műve róluk és az őket elnyomó rezsimről szól. A Hol Élünk? – 150 júniusi adásában a Népszava és más orgánumok cikkeinek segítségével járunk utána a diktatúra évtizedei alatt játszott Shakespeare-előadásoknak, azok aktuális társadalmi üzenetének, politikai áthallásainak. Cinikus pártszolga vagy a kollégáit mentő művész, netán udvari bolond volt-e a saját mítoszát építgető Major Tamás? Hogyan formált a kultúrpolitika szocialista szerzőt a világirodalom legnagyobb drámaírójából? És miért arattak hatalmas sikert Shakespeare kevésbé ismert, keserű komédiái a Kádár-korban? – Ezeknek a kérdésnek járunk utána a Népszava múltidéző podcastjében, a műsor vendége Schandl Veronika, a téma szakértője, a műsort Rosznáky Emma, a kultúra rovat újságírója vezeti.

Romba döntik-e a klímát a cicás videók? Mi is az intelligencia, amiből már mestersége is van? „Az“ vagy „ő“ az MI? Van-e „neki“ értékrendje? Miért vagyunk mi már más emberfaj, mint az Amazonas erdeiben élők? Lehet-e egy bolygó méretű gép az evolúció következő lépcsője? És vajon bejött-e az elefánt a stúdióba, miközben Szabados Levente buddhista adattudóssal beszélgettünk?