Népszava Podcast

Hírünk a világban: világszerte mindenki készpénznek vette, hogy Magyarországon direkt cenzúrázták ki egy katolikus kiadó tankönyvében megjelent kortárs versből a „meleg” szót. Mint lapunk feltárta, inkább emberi mulasztások sorozata, mint homofób magyar kormányideológia-vezette a tankönyvszerkesztők kezét. Azonban a Hol Élünk? Eheti adásában az ügyet felgöngyölítő Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Varga Dóra újságíró elmondja: csöppet sem bagatell ügyről van szó, ha lehet, ugyanakkora a baj, mintha nyílt cenzúra lenne. Milyen rendszerhibák vezetnek odáig, hogy Magyarországon immáron zsinórban jelennek meg hanyagul összecsapott, nem ritkán politikailag motiváltnak tűnő tankönyvek? És mégis miért érdemesebb cenzúra kiáltása helyett inkább a jelenség mélyére néznünk?

Van, akiben a grízes tészta, a pirított máj vagy a halászlé pendít meg húrokat, egy biztos: az éhezésre senki nem szeret emlékezni. Tudta mindezt a Kádár-rendszer is, így gondoskodott róla, hogy az ínséges idők után  megfelelő mennyiségű, jólétet idéző ételekhez mindenki hozzájusson. De mégis miért tocsognak a zsírban a Venesz József mesterszakács által összeírt receptek, és miért találhatunk vegetáriánus társkeresőhirdetéseket az 1958-as Népszavában? Mit esznek a liberálisok, a konzervatívok, és egyáltalán kik a bicsérdysták? – Mindennek utánajárunk a Hol Élünk? – 150 múltidéző podcastünkben. N. Kósa Judit, helytörténész, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője és Rosznáky Emma, a lap kultúra rovatának újságírója gasztrotúrát tesznek a kommunizmusban és a Kádár-korban.

Hát tényleg nincs igaza Marxnak? Miközben dübörög a Európa-bajnok élelmiszer infláció, rakétaszerűen drágul az élet mégis a mindezért első helyen felelős állampárt gyakorlatilag népszerűbb mint valaha. Miért?- ezt a kérdést feszegeti a Hol Élünk? Közéleti podcast adásában Papp Zsolt a gazdasági rovattól és a műsorvezető Batka Zoltán. A műsorból kiderül még, hogy a valóságban miért nem lesz ártörő Orbán Viktor, miért nem a kétszámjegyű infláció letörése a fő probléma és belső ellenállás híján mégis milyen határai látszódnak az orbáni állam gazdasági térnyerésének?

Egyszerre erős nálunk a természetrombolás és a természetféltés. Magyarországon 2005 óta szaporodtak el robbanásszerűen a ragadozó madármérgezések – mondja a Hol Élünk Adásában Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, ugyanakkor egyre komolyabb lakossági felháborodást kelt egy-egy természetpusztítás. Hogyan viszonyul a magyar társadalom a természetpusztítás híreihez? És mégis, a XX. század természetátalakítást-rombolást célul tűző rezsimjei közepette miért maradt Magyarország „madárnagyhatalom”? Hogyan lett a madárvédő tudományos és laikus közösség az egyik legerősebb civil szervezet idehaza? Az MME szóvivőjével műsorvezető Batka Zoltán beszélgetett.

A tudás demokratizálására van szükség, mert mára városok kiszolgálása vált az egyetlen funkciójává a vidéki népességnek, cserébe megkapják a hollywood-i filmeket - mondta műsorunkban a magát első városbelgyógyászként definiáló vegyészmérnök és biotechnológus. Szerinte az urbanizáció következtében mi már egy új faj vagyunk, a városaink pedig élőlények. A klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez sok egyéb mellett visszaforgatott szennyvíz, városi növénygyárak, polcon termesztett gabona, tartályokban készülő oldalas, civilizációs robbanás és még több energia kell - ezekről is beszélgettünk Kenyeres Istvánnal a Népszava zöldkritikus podcastjában, az Eddig minden rendben legújabb adásában.    

A Tanácsköztársaság ügyét a kulturális élet meglepően sok szereplője támogatta: a színész Lugosi Béla proletárérzületű levelet írt a Népszavába, holott előtte nem mutatott érdeklődést a munkáseszmék iránt; a festő Biró Mihály alig készített akár egy új plakátot is, annyira lekötötte a munka ünnepére tervezett felvonulás, az 1919-es „vörös farsang” előkészítése. Hollywoodig vezetett az útja Lugosi Bélának, minden idők leghíresebb filmes Drakulájának, de lapunk ikonikus, a nemzetközi munkásmozgalom szimbólumává lett vörös kalapácsos emberét tervező Bíró Mihály is külföldön vált igazán elismertté. A két művész sorsa leképezi a XX. század első, nagy magyar értelmiségi exodusát, amikor Tanácsköztársaság leverése után magyar művészek, értelmiségiek tízezrei emigráltak. A Hol Élünk? – 150, a Népszava múltidéző podcastjének áprilisi adásában az ő életpályájukról beszélgetünk. Létezik-e egyáltalán proletárművész? Ki volt valójában a híres Kalapácsos munkás? – az adásban kiderül, a műsor vendégei: Katona Anikó művészettörténész, a várhatóan idén megjelenő Biró-monográfia szerzője, és Muszatics Péter filmtörténész, a „Bécs, Budapest, Hollywood” című könyv írója. 

Az orosz invázió kirobbanása óta számos itteni civil kezdeményezés alakult, hogy lakossági adakozásból támogassák azokat az ukrán honvédő alakulatokat, ahol kárpátaljai magyarok is harcolnak az orosz agresszorral szemben. Egyikük a Kárpátaljai Sárkányellátó, amely a lövészárokból órákat tartó ungvári egyetemi tanár, önkéntes katona Sándor „Fegyir” Ferenc zászlóalját támogatja. Trautmann Balázs újságíróval, a csoport egyik szervezőjével beszélgettünk.

Az összetartozást erősítő történelmi jelkép lenne Nagy-Magyarország vagy éppen egy olyan szimbólum, ami idehaza is megosztja az embereket? Mi köze a futballnak a magyar történelem jobboldali kisajátításához? És egyáltalán: sport még a foci vagy a politizálásnak egy sajátos, Kelet-közép európai formája? A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az UEFA Nagy-Magyarország-csörtéje nyomán ezeket a kérdéseket feszegeti a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcast legújabb adásában Rosznáky Varga Emmával és Varga T. Róbert sportújságíróval Batka Zoltán műsorvezető.

Az óriási közpénzekből, mesterségesen keltett unintelligencia országában jogos a kérdés: jobban teljesít-e döntéshozóként a jó ideje már a neten is elérhető mesterséges intelligencia, mint egy élő pártpolitikus? Varga Dóra, Papp Zsolt és Batka Zoltán utánajártak: időnként a ChatGPT is hazudik, továbbá őt sem hagyja érintetlenül a propaganda. Azonban a gép még így is szakmaibb, elismeri a hibáját továbbá nem lop.

Valóságos detektívnemzetté válhatott Magyarország az 1882-es és az azt követő esztendőben: „hová lett Solymosi Eszter?” – tették föl a kérdést az újságok. Több hazai és külföldi orgánum közvetített a tiszaeszlári perről, melyben rituális gyilkosság elkövetésével gyanúsították meg a helyi zsidó közösséget. A vérvád esete nem példátlan, de hogy valóban bíróság elé kerüljön az ügy, egészen kivételes. Hogy mi történt a tizennégy éves parasztlánnyal, máig tisztázatlan, egy biztos: a falu összefogott a zsidók ellen, a csendbiztos hamis vallomást erőszakolt ki az egyik gyanúsított fiából, és bár a vádlottakat felmentették, az eset után több zsidóellenes megmozdulás volt országszerte. A Népszava múltidéző podcastjének vendége Dr. Kövér György történész, A tiszaeszlári dráma című könyv szerzője, a Hol Élünk? - 150 márciusi adásából kiderül, mi a különbség antiszemitizmus és az antijudaizmus között, mi lett Eötvös Károly védőügyvéd sorsa a per után, de szó lesz a Népszava egykori, antiszemita főszerkesztőjéről, Kászonyi Dánielről is.