Népszava Podcast

Szubjetív évértékelőt tartott a Népszava „Hol élünk?” podcastje, Varga Dóra, Papp Zsolt, Hompola Kriszta arról beszélgetett, hogy szerintük mire fogunk leginkább emlékezni 2022-ből, melyek voltak azok a történések, amelyek ugyanakkor már sokkal inkább szóltak az előttünk álló évekről, mint az ideiről. Azonban mielőtt belevághattunk volna, megemlékeztünk kicsit saját munkánkról, hogy Magyarországon a hatalom mára mennyire vakká és süketté tette magát a demokratikus sajtóval szemben.

Nekiállt lebontani az EU a Magyarországon az uniós pénzekből kiépült autoriter rezsimet? Vagy Brüsszelből csak a leginkább kilógó vadhajtásokat tudják lenyesegetni, ám a rendszer közben már túlélő üzemmódba kapcsolt? Egyáltalán: lehet-e pusztán jogi eszközökkel demokratikusabbá tenni a jogszabályok szüntelen kijátszásán, megkerülésén alapuló magyar - Oszt jó napot! - orbáni rendszerét?

Erről és még sok minden másról beszélget a hét elején megszületett uniós megállapodás nyomán Horváth Gábor a külpolitikai rovattól, Papp Zsolt a gazdasági rovat újságírója és a műsorvezető Batka Zoltán a Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcast e heti adásában.

Magyarország fedélzetén már nem egy hajóágyú, hanem egy komplett tüzérség szabadult el és puffogtat Oroszország kivételével minden irányba. A kontroll híján látványosan radikalizálódó Orbán-kabinet egy hét alatt több kül és belpolitikai botrányt hozott össze, mint máskor egy félév során, így odakint Orbán nyíltan zsaroló üzemmódba kapcsolt, idehaza pedig tüntető tanárokat rúgatott ki, közben berobbant benzinválság, Matolcsy György jegybankelnök pedig váratlanul bejelentette, hogy válság közeli állapotban van az ország. Nemhogy nem látszik, hogy csillapodna a kormányzati őrület csapongása, ellenkezőleg, mintha valami tökéletes vihar felé haladna az ország. Varga Dóra, Papp Zsolt és Batka Zoltán ezúttal arról beszélgetett, hogy mi lehet a kifutása ennek a helyzetnek, amibe Orbán lavírozza az országot. Spoiler: semmi jó.

Egy ügy, ami mindent megmutat abból, hogy mi a baj a Magyarországra ellenőrizetlenül öntött uniós ingyenpénzzel. Királyszentistván és környéke az ország egyik legszebb helye lehetett volna, ám azután jött az EU-s pénz és a Fidesz. A Balatontól alig pár kilométerre terjengő, mára óriási szemétheggyé lett királyszentistváni hulladékfeldolgozó ügyében mindenki veszített, az uniós és a magyar adófizetők, az önkormányzatok, de elsősorban a helyi lakosok, akik ki tudja meddig nézhetik a falujuk határában éktelenkedő hulladékhegyet. Az egyetlen nyertes az állampárt, amely a súlyos környezetrombolás ellenére is megőrizte tavasszal a kétharmados hatalmát.

A NER nemcsak veszíteni, ám győzni sem tud: miközben a jobbos kultúrharc örve alatt már úgyszólván minden pozíciót elfoglalt magának, addig a helyzetbe hozott emberei körében állandó a kisebbségi komplexusból fakadó veszélyérzet és a rettegés. Így történhetett, hogy a magyar színházi kultúra megkerülhetetlen csúcskáderévé tett Vidnyánszky Attila lapunk egy hétköznapi tudósítása mögött is már összeesküvést lát, ami – a kormánysajtónak adott magyarázata szerint - rémülettel töltötte el őt. De hogyan lett Magyarországon a színház világa is harci terep, ahol az amúgy szakmailag elismert rendező Vidnyánszky is immáron katonai fogalmakkal ír le? A jobbos kultúrharc túlcsordulásának újabb epizódjáról beszélgetett a tudósítás szerzőjével, Balogh Gyulával Hompola Krisztina a kulturális rovat szerkesztője, Forgács Iván a Visszhang melléklettől és Batka Zoltán műsorvezető.

Magyarország az a fura hely, ahol a szavazók folyamatos morális végromlástól féltik a hazát, ám főleg a kistelepüléseken zsinórban és óriási többséggel megszavaznak jogerősen elítélt bűnözőket. De a nagypolitikában sem jelent problémát, ha egy kormánypolitikus a semmiből óriási vagyont harácsolt össze, illetve a törvényes keresetéből nyilvánvalóan fenntarthatatlan luxusban él. A Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjának e heti adásában Varga Dóra, Rosznáky Varga Emma, Fekete Norbert és Batka Zoltán próbálta körbejárni a jelenséget illetve arról is beszélgetett, hogy a fideszes nők miért szavaznak a női létet gyakran a konyhára és szülőszobára egyszerűsítő fideszes macsóizmusra?

A magyar közéletet régóta mérgező probléma robbant be egy hete az ATV reggeli stúdiójában, amikor Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester nem volt hajlandó szóba állni a stúdióban őt kérdezni próbáló kormányportál képviselőjével, mivel az -így Baranyi – „egy ócska, fizetett propagandista.” 

A Népszava „Hol élünk?” e heti adásában Hompola Kriszta, Rosznáky Varga Emma, Rostoványi "Rosti" András és Batka Zoltán azt tárgyalta ki, hogy ki tekinthető propagandistának. Lehet-e, joga van-e egy politikusnak hátat fordítani az ilyen, újságírót mímelő alak kérdéseinek, vagy hogy a maradék szakmának miért és hogyan kellene együtt élnie azzal az EU-ban egyedülálló, képtelen helyzettel, hogy a hazai orgánumok döntő többsége immáron az állampárt közvetlen irányítása alatt áll, az ott dolgozók jó része pedig lényegében pártaktivista.

Egy zsigereiben bezárkózó, a külvilágban ellenséget látó Orosz birodalomhoz próbál igazodni Magyarországon az Orbán-kormányzat.

A Népszava „Hol élünk?” közéleti podcast eheti adásában Horváth Gábor és a Forgács Iván előbb az idehaza (és Nyugat Európában) kevéssé ismert - illetve hosszú éveken át totálisan félreismert - orosz világ kulturális-politikai karakteréről beszélgetett, majd ráfutottunk a vitatémánkra: mi lehet az oka annak, hogy az Orbán-kabinet látszólag totálisan elvtelenül és Magyarország hosszú távú érdekeivel szemben is próbálja kiszolgálni az orosz igényeit?

Előrebocsátjuk: a többségi vélemény inkább az, hogy orbánék az oroszoknak való lobbizással, a korrupcióra épülő autoriter politikai rezsim külpolitikai mozgásterét próbálja növelni. A műsorvezető Batka Zoltán különvéleménye: az eddigi jelek alapján nagyon is esélyes, hogy akár magyar kormánytagokat is be tudtak ütni az orosz titkosszolgálatok.

Az áprilisi választási eredményekből is visszaköszönt, hogy a magyar politikát egyre inkább a város-vidék szembeállítása határozza meg, így miközben a városok a szabadságelvű, kormánykritikus nyilvánosság terei, addig a pártállam a vidék, főleg a kistelepülések szigorúan kontrollált „csendes többségére” alapozza a hatalmát. Így, miközben a fővárosban tízezrek, a megyeszékhelyeken ezrek tüntetnek, addig a falvakban látszólag a fű sem rezdül. Mégis mi az, ami a magyar kistelepülések hárommillió lakosa számára az autoriter rendszer jelenti a kisebbik rosszat? Miért nem tud az ellenzék a vidékhez szólni? Erről és a magyar vidék politikai sajátosságairól beszélgetett a Népszava „Hol Élünk” közéleti podcastjában Doros Judit és Ungár Tamás vidéki tudósítók, Rosznáky-Varga Emma és Batka Zoltán.

Megspóroljuk Önöknek a fáradságot: pontról-pontra végigmentünk a szankcióellenes nemzeti konzultáció álkérdésein. Finoman szólva is jókora csúsztatások vannak benne: gyakorlatilag egyetlen, kérdésnek sugalmazott állítása sem igaz, az orosz terrorállam ellen bevetett nemzetközi szankciók közvetlenül nem befolyásolják a magyarok életét. Ugyanakkor az immáron szélsőségesen oroszpárti, nyugatellenes magyar kormánypolitikának nem látszik, hogy különösebb gazdasági vagy politikai haszna lenne, ám annál többet árt Magyarországnak. De akkor mi értelme van ennek az egésznek? - a Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjában ezt járta körbe Varga Dóra, Rosznáky-Varga Emma, Marnitz István és Batka Zoltán.