Népszava Podcast

Mi a közös az oktatás leépülésben, az árak minden mértéket meghaladó drágulásában és a forint összeomlásában? Az, hogy mindegyik egy alapvetően beteg rendszer egyre erősödő tünetei, az Orbán-rezsim egyik folyamatot sem tudja megállítani, mivel ahhoz először saját magát kellene lerombolnia.

Önmagát kellene megtagadnia a magát mindenhatónak beállított, kézi vezérlésű pártállamnak ahhoz, hogy elindulhasson a magyar közoktatás fejlesztéséhez szükséges szakmai párbeszéd. A magyar közoktatás lemorzsolódása ellen tüntető diákokat a rezsim nem tudja egy-egy látszatengedménnyel leszerelni, így a hatalom jobb híján tovább fogja élezni a helyzetet, a tiltakozásukra várhatóan csak további elnyomással megfélemlítéssel tud majd reagálni – derül ki a Népszava „Hol Élünk?” Közéleti podcast eheti adásából, ahol Varga Dóra, Juhász Dániel és Batka Zoltán beszélgetett az utóbbi évek mind hangulatában mind professzionális szervezésében kimagaslóan sikerült szerdai tanár-és diáktüntetésekről. A műsorban bónuszként idézzük Orbán Viktor egykori diplomamunkáját, amiből az is kiderül, hogy az akkor huszonéves Orbán milyen világosan látta, hogy egy pártállam tehetetlen az alulról jövő civil kezdeményezésekkel szemben.

Hosszú menetelésre készül a legnagyobb ellenzéki párttá lett DK: a tét, hogy sikerül-e valamilyen módon egyesíteni a 2010 óta szétszalámizódott baloldalt és megszólítani a gazdasági nehézségek közepette egyre nagyobb, pártnélkülivé lett tömeget. A tervnek ahány támogatója, legalább annyi az ellenzője ellenzéki oldalon is. És ott van még mindig a legnagyobb kérdés, hogy sikerül-e feloldani az óriási tömegeknél a módszeres fideszes karaktergyilkolászás kialakította Gyurcsány-fóbiát?

A szavakban „demográfiai kormányzást” hirdető kabinetnek ugyan meglennének az eszközei, hogy nagyobb kedvet csináljon a gyermekvállaláshoz, de csak a szélsőjobbnak szóló látszatpolitizálásra futja, mint például az abortuszhoz vezető út megnehezítése. Ezzel a küretek számát csökkenteni nem lehet, csak a nőket büntetni és megkínozni. Könnyebb ugyanakkor az ilyen hangzatos intézkedésekkel  kampányolni, mint a nők számára az anyaságot valóban megkönnyítő programokkal bíbelődni.

Varga Dóra, Hompola Krisztina és Batka Zoltán a Népszava „Hol élünk” közéleti podcastjának eddigi legnehezebb témáját járta körbe: a „családbarát” rezsim alatt miért kényszerül Magyarországon még mindig ilyen sok nő abortuszra?

A kontinens két szélén eldőlőben van, hogy a jövőben milyen mozgástere lesz Magyarországnak.

Nyugaton az EU dilemmája az, hogy egyszerre szeretné megzabolázni a fülig korrupt Orbán kormányt, ugyanakkor szeretne pénzt adni Magyarországnak a felzárkóztatáshoz – hangzik el a Népszava Hol Élünk közéleti podcastjában, ahol Strasbourgból bejelentkező tudósítónk Halmai Kati úgy vélte: az EU-ban ez az utóbbi az erősebb szándék, így szerinte végül valamilyen kompromisszummal fog zárulni Brüsszel és az Orbán kormány vitája, Magyarország pedig pénzhez juthat. Keményebb dió ami a keleti végeken alakuló helyzet: immáron biztos, hogy Ukrajnában zsákutcába futott a Putyini rezsim, az orosz elnök immáron a saját otthoni radikálisaival szemben is harcolnia kell. Amiben a beszélgetők, Horváth Gábor és Rostoványi „Rosti” András sem tudott igazán megfejteni: az Orbán kormány mindezek ellenére miért nem tud lecsatlakozni Oroszország egyoldalú támogatásáról, fedett orosz ügynökök, balekok vagy cinikus alakok ülnek-e a magyar kormányban?

Ami a náciknak a biedermeier, a kommunista rendszernek a szocialista realizmus az a NER-nek az álnépies, műnemzeti giccs: nem csak arculatot adó idegesítő esztétikai környezetszennyezés, ám valójában a pártállam egyik legfőbb éltető eleme. A mai pártállam a részben történelemhamisító romantikus-kurucos történetszemléletből vezeti le az ideológiáját, aminek szükségszerű folyománya a mára mindent elöntő nemzeti giccskultusz - hangzott el a Népszava „Hol élünk?” közéleti podcastjában.

Politikai megrendelésre születhetett az Állami Számvevőszék nők „túlreprezentáltságáról” és a férfiak „hátrányba kerüléséről” szóló, súlyos csúsztatásokkal, tárgyi tévedésekkel teli, áltudományos elemzése. Lényegében úgy fest, hogy a számvevőknek a kormánypárt által időről-időre sugallt, nők társadalmi szerepét konyhára és szülésre degradáló jelszavaihoz kellett volna valamilyen alibielemzést produkálni - derül ki a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcastjában.

Szintet lépett a kormányzati erőpolitika: immáron azért rúgtak ki elismert, meteorológus szakembereket, mert az általuk valószínűsített időjárás prognózisok közül nem az jött össze, amit a kormány is elvárt. Hogy a tűzijáték elmaradása miatt mentsék a döntéshozó politikusok fejét, így a szakembereket tették meg bűnbaknak. Innentől ruszki rulettet játszik minden valószínűségekkel dolgozó kormányzati szakértő, legyen szó meteorológusról, virológusról, hogy ha a szakvéleménye nem nyeri el a kabinet tetszését, akkor az állásával játszik – hangzott el a Népszava „Hol élünk?” Közéleti podcastjában, ahol Rosznáky-Varga Emma, Pap Zsolt és Batka Zoltán arról is beszélgettek, hogy mindezt az a kabinet lépte meg, amely az utóbbi években saját gazdasági, külpolitikai prognózisai zömét sorra bebukta, ezek közül is a legnagyobb volt az, hogy a kormány a meteorológusok vészjelzései ellenére régóta elbagatellizálta a klímaváltozás jelentette veszélyt, ami az idei nyárra már aszályos félsivataggá tette az ország jó részét, története egyik legsúlyosabb kihívása elé állítva a magyarságot.

„Sokan akkor döntik el, hogy családostul elhagyják Magyarországot, amikor a gyermekeik iskoláskorba lépnek és a szülők látják, hogy milyen magyar közoktatásba kellene a gyereküket bekényszeríteni” - hangzott el a Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjának eheti, oktatásról szóló adásában.

A még megmaradt, védett magyar erdőket is feláldozná a kormány, hogy kimeneküljön valahogy a végletekig elhibázott energiapolitikája okozta krízisből. A fő cél most is a rövidtávú politikai és a gazdasági nyerészkedés, így a rezsim a rövidesen tarvágásra kerülő erdőkből származó, olcsóbb tűzifával venne népszerűséget a szegényeknél, miközben a nemzeti parki erdőkből gazdagítaná tovább az oligarcháit. 

Ugyanakkor biztató jel, hogy a totálisan jövőpusztító elképzelések a kormánypártban is érezhető meghökkenést okoztak és Magyarországon is felnövőben van egy nemzedék, amely már nem vevő a rövid távú profitérdekek mentén szerveződő, jövőfelélésre és önpusztításra berendezkedett fogyasztói világra. 

Erről és a magyar természetvédelem szisztematikus leépítéséről beszélgetett a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcastjában Sarkadi Péter, a Greenfo alapító-főszerkesztője, Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Batka Zoltán műsorvezető.