Népszava Podcast

Óriási hullámokat ver Amerikában a Fox News botránya: a jobboldali hírtelevízió ellen indított perből kiderült, hogy a csatorna újságírói – köztük a Magyarországon vendégszerepelt Tucker Carlson – mindvégig pontosan tisztában voltak azzal, hogy estéről-estére hazudnak, amikor a műsoraikban sejtették, állították, hogy a demokraták elcsalták a választást. De vajon Magyarországon a fidesz pártmédia és az oda besorolt közmédia munkásai szembesülnek azzal, hogy sokszor a legjobb meggyőződésükkel szemben valótlanságot kell állítaniuk? Egyáltalán: a közmédia teljes fideszesítése után lehet még valódi közszolgálati média Magyarországon? A műsorban erről beszélget a korábban a közmédiánál dolgozott Rostoványi András a külpolitikai rovattól, vendégünk, Bence Máté filmrendező, illetve Horváth Gábor és Batka Zoltán.

Szinte csak szemétként foglalkozunk a műanyagok jelentette veszélyekkel, miközben miközben a legtöbb plasztikot megesszük, megisszuk, belélegezzük. Sok termékről nem is gondolnánk, hogy műanyag, pedig hormonzavarokat, elhízást és rákot okozó mérgeket juttatnak a szervezetünkbe, sőt, rajtunk keresztül az utódainkéba is. Lehet-e műanyagmentes életet élni, miközben a fémkulacs és a papírzacskó is hazudik?

Az Eddig minden rendben - a Népszava zöldkritikus podcastjának vendége Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője és Bordós Gábor, kutató, a környezettudományok doktora.

A miniszterelnöki évértékelő egyik nagy gazdasági ígérete sem fog teljesülni, nem fogjuk elkerülni az idei évre a recessziót és az inflációt sem lehet egyszámjegyűre letörni – mondta Karsai Gábor a GKI Zrt. vezérigazgató-helyettese a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcastjában. A várható bérnövekedést is „megeszi"’ a drágulás. A jelenlegi  válság is is az orbáni államközpontú, kliens gazdaságban gyökerezik, s egyelőre nem látszik, hogy a rezsim hogyan tudna kifarolni ebből a zsákutcából. Ha nem lesz valódi gazdaságpolitikai fordulat, hosszútávon is gyenge lesz a magyar gazdag teljesítménye, ami némileg a brezsnyevi pangás időszakára emlékeztet. Karsai Gáborral Papp Zsolt és Batka Zoltán beszélgetett.

„Valóban páratlan jelenség ez a hamvasan barnabőrű táncosnő. Hangjában, groteszk, ruganyos táncában azoknak a tájaknak megejtő üteme lüktet, amelyekről a jazz-bandek muzsikáját importálta Európa.” – írta a Népszava kritikusa Josephine Bakerről 1928-ban. A Fekete Vénusz fővárosi látogatása azonban nem volt zökkenőmentes, Petrovácz Gyula konzervatív honatya tüntetésekkel fenyegetőzött, amennyiben a belügyminiszter engedélyezi az erotikus félvér szépség félmeztelen fellépését a körúti Royal Orfeumban. Nem lett volna példa nélküli egy revü betiltása, a Hol Élünk? 150 februári adásából kiderül: a Baker látogatását megelőző évben az erkölcsrendészek túlbuzgóságukban még pikáns dalsorokat is kihúzattak az vigalmi műsorok szövegéből. A Népszava múltidéző podcastjének vendégei Megyeri Léna tánckritikus és N. Kósa Judit helytörténész, lapunk publicisztikai rovatának vezetője voltak, akikkel a húszas évek Budapestjének erkölcseiről és táncéletéről beszélgetett a műsorvezető Rosznáky Emma.

Kulcskérdés, hogy mit tud kezdeni a hatóság azzal, hogy közvetlenül Brüsszelnek jelent és mit tud kezdeni a Bizottság azzal, hogy van egy immáron hozzá közvetlenül bekötött magyar hatóság – mondta el Ligeti Miklós a Transparency International (TI) jogi igazgatója a Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcastjében, aki szerint ugyan a hatóság jogköreit kurtára szabta a magyar törvényhozó, ám a hatóság egy korrupcióellenes küzdelemre elhivatott szakembergárdával még így is „akár csodát is művelhet.” Arra pedig nagy szükség lenne: míg tíz évvel ezelőtt korrupciós kockázati szempontból még egy tömböt alkotott a Kelet Európai régió, mára a posztszovjet balti államok közélete óriás tisztuláson ment keresztül, a világ élvonalába kerültek, míg Magyarország korrupciós kockázata a szomszédjaihoz képest is lesüllyedt immáron a Balkán szintjére. A műsorból kiderül még, hogy lehet-e korrupció ellen küzdeni titkosszolgálatok nélkül, illetve korrupciós szempontból kompország-e Magyarország? Ligeti Miklóssal Batka Zoltán és Fekete Norbert beszélgetett.

Mi van, ha a kapitalizmussal az a legnagyobb baj, hogy emberi eredetű? Fékezheti-e bármilyen politika az emberi ösztönöket? Tudják-e a politikusok, hogy az ígért növekedés nem összeegyeztethető a földi légkör kémiájával és fizikájával? Elinflálódott-e a zöld politika az eredeti céljaihoz képest? Mi haszna lenne a globális klímavészhelyzetnek? Mi az Orbán-rendszer válasza a klíma átalakulására? Az Eddig minden rendben, a Népszava zöldkritikus podcast adásának vendége Antal Attila politológus, aki szerint a kapitalizmus genocídiumot és ökocídiumot követ el.

Néhány hónapon belül eldől, hogy sikerül-e az új, nyugati haditechnikai eszközökkel az ukránoknak áttörnie az orosz védvonalakat és akkor beláthatóvá válik a háború vége, vagy nem, és akkor egy hosszú, felőrlő háborúra kell felkészülni, ami Oroszországnak kedvezhet - derül ki a Hol Élünk? Közéleti Podcast e heti adásából, ahol ezúttal Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára volt a vendégünk. A szakértő szerint Ukrajnában mára már két, nagyjából egyenlő erejű szárazföldi haderő készül a döntő tavaszi - nyári összecsapásra. A honvédő ukránok egyre több korszerű támadó fegyvert kapnak, de nehéz kiszámítani, hogy mindez elegendő lesz-e légierő megerősítése -vadászgépek, helikopterek- nélkül, még ha az ukrán hadsereg jobb morállal is rendelkezik. Oroszország viszont óriási embertömegeket tud mozgósítani, a harcok elhúzódását az agresszor már "beárazta". Mi fogja eldönteni a küzdelmet: a technológiai fölény vagy a haderő létszáma? A tábornokkal Horváth Gábor és Batka Zoltán beszélgetett.

A mai baloldalnak is lenne mit tanulni az 1870-es évek munkásmozgalmáraitól – derül ki a Népszava Hol Élünk? 150 múltidéző podcastsorozatának első, a lap 1873-as elindulásáról szóló adásából. A műsorvezető Rosznáky Emma Dr. Császtvay Tündével, a XIX. század művelődéstörténetének szakértőjével és K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel beszélgetett a rögös kezdetekről: a gazdasági válság nehézségei közepette, a párizsi Kommün vérengzéseinek sokkhatása alatt lévő fővárosi lakosság rettegett minden munkásszerveződéstől, a rendőrség pedig állandóan szemmel tartotta a mozgalmat és az akkor formálódó lap „fejmunkásait” – ahogy a mozgalom munkásértelmiségét nevezték. A korszak Magyarországán nem létezett még sajtójog, a munkásírók gyakorlatilag a semmiből találták és adták ki Népszava elődjét, a négyoldalas Munkás Heti Krónikát. „Szinte csodával határos volt, hogy el tudott indulni a lap”- hangzik el a műsorban.

A baloldaliság megújítását ígéri a több győztes önkormányzati választási kampányban részt vett, nemrégiben a NER pénzpumpájának számító kaszinók előtt akciózott Szikra Mozgalom. A Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcast mostani adásában arról faggattuk a mozgalom két tagját, Ungvári Sárát és Bereczki Áront, hogy mit jelenthet az újbaloldal Magyarországon? Hogyan lehet túllépni a „válságban a szegények még szegényebbek gazdagok még gazdagabbak” ciklusból? Jelenleg ugyanis a mozgalom szerint Magyarországon mintegy 160 ezer háztartás dőlhet be, további egymillió lesz veszélyben, aminek az elhárításához azonnali döntések kellenének, de a kormány ezeket nem lépi meg és eddig az ellenzék sem adott erről elfogadható ajánlatot a társadalomnak."

Miért olyan az emberiség, mint egy rossz bagós? Vagy a fáraó, aki a tíz csapás után a fia halált is kivárta a jó döntéssel? Miként gátolja a demokratikus berendezkedés a légkör tisztulását? Miként állnak a nemzetállamok a klímavédelem útjában? Mit számít, ha Európa klímasemleges lesz? Jean D’arc-e Greta Thunberg? Miért kéne vallássá fejlődnie a klímavédelemnek? Miben reménykedik a nem túl optimista klímaszakértő? Az Eddig minden rendben első adásának vendége Bart István, aki szerint szarban vagyunk, de azért történnek jó dolgok is.