Népszava Podcast

Fejével játszik az a miniszterelnök Magyarországon, aki alatt az olimpián legalább hét-nyolc aranyérmet nem szerez a magyar a csapat. Nem véletlen, hogy a papíron biztos olimpiai befutónak számító Milák Kristóf hezitálása kapcsán óriási indulatok csapnak össze: nélküle az ország jócskán lejjebb csúszhat az éremtáblázaton – hangzik el a Hol Élünk közéleti podcast adásában. Varga T. Róbert sportrovat vezető és Batka Zoltán műsorvezető a fiatal magyar úszófenomén példájából kiindulva a magyar sportnemzeti lét visszásságairól beszélgetett: az ország irgalmatlan százmilliárdokat pumpál az élsportba, iszonyatos a nyomás az életét, fiatalságát nem ritkán egészségét is feláldozó profi sportolói eliten, hogy termeljék a „nemzetnek” az érmeket, miközben az élsport egyre kevésbé az egészségmegőrzésről szól és egyre inkább a önpusztításról, Magyarország, a magyar nép az EU egyik legkevesebbet sportoló, leginkább túlsúlyos nemzete.

„Leköpöm az újságot, ha holnap azt meri írni, hogy fasiszta csőcselék tüntetett!” – olvasható a Népszava október huszonharmadikai eseményekről szóló tudósításában, a szerző, Szegő Zsuzsa (Faludy György felesége) a tüntető tömegben hallott spontán mondatokat jegyezte föl. A Népszava hamar a forradalom mellé állt, és így tett több más sajtóorgánum is, nem beszélve arról, hogy a hektikus napokban vagy két tucat új lap jött létre. Az 56-os forradalom nem a pesti utcákon kezdődött, hónapok óta érzékelhető volt a változás szele a pártújságok sorai között. De mennyire bíztak a sajtóban az emberek, és hogyan kezdtek a lapok egyik napról a másikra másként írni a forradalomról, hogyan váltották föl az unalmas propagandát a szabadságot hirdető, optimista cikkek? A Hol Élünk – 150 ünnepi adásában a sajtó és ’56 kapcsolatáról és a forradalmat övező mítoszokról lesz szó, a műsor vendége Rainer M. János történész.

Geszti Péter szerint le kell számolni a jelenlegi fogyasztói társadalommal, de szerinte erre nem vagyunk képesek. Az Eddig minden rendben adásában arról is kérdeztük a szakmából kivonuló reklámszakembert, haragudna-e magára, ha ma lenne tinédzser, reklámozna-e villanyautót és milyen jövőre készíti fel a lányait.

Nem véneknek való vidéken járt kollégánk, Balassa Tamás újságíró és Röhrig Dániel fotós: a menekülthelyzet által sújtott délvidék politikai szlogenek túli valóságát próbálták megismerni, még úgy is, hogy a határsávban szinte azonnal embercsempész bandák kereszttüzébe kerültek. A Hol Élünk legújabb epizódjában Balassa Tamás újságíró arról beszélgetett a műsorvezető Batka Zoltánnal, hogy a szerb hatóságok érdektelensége és valódi, szakmai magyar menekültpolitika híján mára a határvidéken kezd kontrollálhatatlanná válni a helyzet: a magyar politika határvédő lózungjaival szemben a magyar határkerítés valójában hemzseg a lyukaktól, az oda vezető menekültutak immáron az űrből is láthatóak, a menekültekből élő embercsempész bandák mind erőszakosabbak, míg a régi életükért harcoló helyiekből a humanitárius érzés szikrájais kihalt, csak „talibánoknak” nevezik az érkezőket és immáron fegyvert fognának ellenük.

„Tudatosságra neveltek minket: mindennek megvan a következménye, nem hibázhatsz, mert van vesztenivalód. Nem lesz mögötted egy család életed végéig" – erről is beszélt a Népszava Hol élünk? podcastjában Bálint Orsolya műsorvezetőnek a 27 éves Fekete Krisztián. A hároméves korától a kecskeméti SOS Gyermekfaluban nevelkedett, ma fogtechnikusként dolgozó fiatal az egyik sikertörténete a második világháború után Ausztriából indult gondoskodási modellnek. Bár nevelőszülőnél a gyerekek általában átmeneti időt töltenek, a legfontosabb, hogy kialakuljon bennük a kötődés – hangsúlyozta másik vendégünk, Forczek Anita nevelőszülői tanácsadó. Fő- vagy mellékállású, családos vagy egyedülálló is lehet a nevelőszülő, de Vass Ildikó, az SOS Gyermekfalu magyarországi nevelőszülői hálózatának igazgatója kiemelte: a legfontosabb az elhivatottság.

Már mindenki tudja, hogy már nagy a baj, de senki sem meri kimondani – hangzik el a Hol Élünk? című podcasorozatának friss adásában. Pap Zsolt gazdasági újságíró és Batka Zoltán műsorvezető a fideszes gazdasági elitben élesedő viták kapcsán beszélgetett arról, hogy egyre nyilvánvalóbb a orbáni gazdaságpolitikai modell csődje.

A magyar gazdaság választásról választásra való túlfűtésével az Orbán-kormánynak sikerült a lehető legmérgezőbb gazdasági koktélt kikeverni, ahol robogó infláció, zsugorodó gazdaság, növekvő hiánnyal és államadóssággal párosul.

A NER állam nyomulása elől a magyar gazdasági elit mára teljes passzivitásba vonult, a politikát ráhagyja Orbán Viktorra, így a különféle, halvány rendszerkritikák nem állnak össze egy gazdasági alternatívává. Pont amikor a legnagyobb szükség lenne a korrekcióra.

A régi növekedés motorjai mára kimerültek, nem látszik, hogy a gazdasági csodafegyvernek eladott kínai akkumulátorgyárak érdemben felpörgetik-e újra a magyar gazdaságot, az uniós pénzek beragadtak, a fideszes elit már csak infláció és államadósság gerjesztésével tud hatalmon maradni, csakhogy a brutális infláció miatt a magyar társadalom fizeti meg Orbán Viktor újabb és újabb választási győzelmeit. Eközben Magyarország pedig egyre inkább lemarad a környező országok mögött.

A kormány zászlajára tűzte az otthoni pálinkafőzés védelmét. Maga Orbán Viktor 2010-ben mondta el a Parlamentben, hogy visszaadják az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot, ezzel gyakorlatilag több hektoliternyi olcsó és ellenőrizetlen szeszt zúdítva a magyarok nyakába, illetve torkába.

Nem lehetünk büszkék a 2016-os adatokra sem, a világon nálunk a legnagyobb az alkoholbetegek aránya, a teljes lakosságban, 21,2 százalék, amivel még Oroszországot is leköröztük. A férfiak 37 százaléka alkoholbeteg, ezzel szintén világbajnokok vagyunk, a nők a negyedikek 7,2 százalékkal.

De mióta odázzuk el az alkoholizmus problémáját? Hiszen még 1552-ből is fel tudunk mutatni alkoholellenes szöveget, 1905-ben Budapesten ült össze X. Nemzetközi Alkoholellenes Kongresszus és 1909-ben alakult meg a szociáldemokraták kezdeményezésére az Alkoholellenes Munkásszövetség. Vagy ez is csak azt mutatja, hogy az iszákosság nálunk nagyobb problémát jelent, mint máshol? A Hol Élünk – 150-ben, azaz a Népszava 150. születésnapját ünneplő podcastben Mosolygó Miklós, a külpolitikai rovat újságírója és Rosznáky Emma a kultúra rovat újságírója beszélget hazánk egyik legnagyobb társadalmi problémájáról és annak történeti hátteréről. A műsorban előkerül az is, miként nevelhet alkoholizmusra a Szomszédok vagy a Dallas, és miért van annyi kifejezésünk a részegség jelenségére.

Szándékosan teremtett bizonytalanságot és félelmet a Fidesz a könyvkiadók-és könyvkereskedők között a homofób fóliatörvényével,bírságolásaival, majd a Libri enstandolásával, ám kudarcot fog vallani – derül ki a Hol Élünk eheti epizódjából, ahol Hompola Krisztina kulturális rovatvezető, Tölgyesi Gábor szakújságíró és Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett a fideszes kultúrháború legújabb csataterévé tett könyvpiacról. A műsorból kiderül, hogy a vásárlók kapkodják a fóliázott irodalmat, még Orbán is pornográf műveket olvas, a kormányirodalom meg nem működik. Azért az írók és a kiadók életet így is megkeseríti a mindinkább szélsőjobboldali fidesz kultúrharcos tülekedése.

Egy történet, ami angyali szépséggel indult, ördögi gonoszsággal folytatódott és végül tragédiába torkollott – a  Hol Élünk 150 legújabb adásában Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológus, Mosolygó Miklós újságíró-podcaster és a műsorvezető Rosznáky Emma megemlékezik az 1985-ös Magyarország Szépe versenyről, a 16 évesen királynővé választott, majd halálba menekült Molnár Csilla tragédiájáról. Azonban úgy tűnik, majd' negyven évvel az eset után nem változott semmi, a neten szinte minden nap egy öldöklő szépségverseny. Vajon a mai kor fiatalja jobban ellen tud állni a szépségkultusz és az arra épülő szépségipar személyiségrombolásának? Mi védi meg a mai fiatalt, hogy ne ismétlődjön meg vele a gyönyörű fonyódi tinilány tragédiája? 

A hivatali befolyással, vagy annak látszatával üzérkedő csalók földje lett Magyarország a NER alatt. Az állam működése ugyanis

átláthatatlan, az elithez való tartozás vagy annak látszata az egyetlen működőképes aduász, így nem csoda, ha mára az is megszokott bűnelkövetési formává vált, hogy csalók ismert NER-es funkcionáriusnak vagy annak rokonának adja ki magát – hangzik el a Népszava Hol Élünk? Podcast eheti adásában. Bálint Orsolya visszhang melléklet szerkesztő, Balassa Tamás újságíró Varga.T Róbert sportrovat szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető annak kapcsán beszélgettek minderről, hogy a napokban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó egyik rokona a Sziget Fesztivál előtt kormánykapcsolataival fenyegetett meg néhány rendőrt, amiért azok nem voltak hajlandóak soron kívül eljárni az ügyében. Az eset kapcsán a podcastben ötletbörzét indítottunk arról, hogy az egyszeri NER funkcionárius milliárdos rokona legközelebb hogyan, mivel bizonyítsa be ilyen esetben a külvilág számára, hogy ő nem csak amolyan átlagos magyar állampolgár?