Portfolio Checklist

A Revolut rekordokat döntögető friss jelentéséről beszélgetünk: 2,3 milliárd dolláros adózás előtti nyereséggel és 6 milliárd dolláros bevétellel zárta a 2025-ös évet. A növekedést a több lábon álló üzleti modell hajtotta: erősödött a Revolut Business, és nagyot ugrott az előfizetésekből származó bevétel is. 
A cég piaci helyzetét Turzó Ádámmal, a Portfolio pénzügyi elemzőjével nézzük át.

A folytatásban azokról a nyugtalanító hírekről lesz szó, amik mostanában az amerikai magánhitelek (private credit) piacáról érkeznek - ez a piac a gyorsan növekvő, lazábban szabályozott, sokak által árnyékbankrendszernek nevezett pénzügyi szegmens egyik tipikus terepe. Egyre többen vetik fel, hogy a helyenként befagyó likviditás, az átláthatatlan árazás és a hirtelen tőkekivonások miatt ez akár egy következő pénzügyi válság kiindulópontja is lehet. A témáról Kállay Andrást, az Apelso Trust partnerét és igazgatósági tagját kérdezzük.

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Jelentett a Revolut – (02:04)
• Kell-e félnünk a private credittől? – (17:37)

Címlapkép forrása: Shutterstock

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Világszerte jelentős emelkedéssel reagáltak a tőzsdék arra a hírre, miszerint az Egyesült Államok öt napra felfüggeszti az iráni energetikai infrastruktúra és erőművek elleni légicsapásokat. A váratlan bejelentés tőkepiaci súlyát és a befektetői hangulat alakulását Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával elemeztük. Adásunk második felében a hétvégi katonai eszkalációval foglalkoztunk: az Indiai-óceánon található Diego Garcia támaszpont elleni támadás rávilágított, hogy Irán immár 4000 kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákkal is rendelkezik. A technikai részleteket és a feszült helyzet geopolitikai következményeit Ács Bencével, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével jártuk körül.

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Irán, tőkepiacok – (01:41)
• Ballisztikus rakéták – (17:40)
• Makronaptár – (29:16)

Kép forrása: Getty Images

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Három hete megtorpant a globális légiforgalom egyik legfontosabb csomópontja: az Arab-félsziget szuperrepülőterei az iráni támadások nyomán ma már korlátozott kapacitással sem igazán működnek. Dubaj, Doha, Abu-Dzabi – olyan gigacsomópontok, amelyek együtt évente több százmillió utast mozgatnak – most a megszokott forgalmuk töredékét tudják csak kezelni. A következmények sokkolóak: dollármilliárdos károk, menetrendek dominóhatása, és komoly presztízsveszteség a világ legelismertebb légitársaságainak. És a nagy kérdés: ez még csak a kezdet? A fejlemények hátteréről Varga G. Gábor újságírót és kommunikációs szakembert, az Egek Ura blog szerzőjét kérdeztük.

A folytatásban Szeberényi Andrással, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanszékvezetőjével beszélgettünk arról, hogy a mesterséges intelligencia egyre több döntést, feladatot és felelősséget vesz át körülöttünk, és ez nemcsak kényelmet, hanem új típusú stresszt és mentális terhelést is hozhat. De milyen hatása lehet mindennek a munkánkra, a kapcsolatainkra és a társas életünkre?

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Leálltak az Arab-félsziget repülőterei – (02:10)
• Az AI-korszak pszichológiai hatásai – (24:05)
• Tőkepiaci kitekintő - (32:13)

Kép forrása: Getty Images

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A közel-keleti feszültség eszkalációja nyomán meredeken emelkedtek az energiaárak, miután a térség kulcsfontosságú kitermelő és LNG-export létesítményeit támadások érték. A témáról Kabát Krisztiánnal, a Portfolio energetikai szakértőjével beszélgettünk. Az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozója előtt Orbán Viktor is megszólalt az ügyben Brüsszelben. A helyszínen volt kollégánk Szabó Dániel is, aki a  gázárakról, illetve általában  a magyarországi árképzésről kérdezte a kormányfőt, aki azonban nem adott konkrét számokat. Úgy fogalmazott, hogy ezt ő maga is szeretné megtudni, vagyis nem részletezte, hogy a globális gázárak alakulása mellett Magyarország pontosan milyen áron jut hozzá az orosz hosszú távú szerződés keretében beszerzett gázhoz. A második blokkban Ürge-Vorsatz Diánát, a Közép-európai Egyetem professzorát és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdeztük arról, hogy a több éven át tartó La Niña-jelenséget egy gyorsan erősödő, „szuperként” is emlegetett El Niño válthatja fel, amelynek hatásai világszerte érezhetők lehetnek.

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Energiaárak – (02:27)
• Klíma – (09:40)

Kép forrása: Getty Images

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Magyarország energiaáraknak és olajválságoknak való kitettségéről volt szó, illetve a lehetséges kormányzati válaszlépéseket értékeltük. Vendégünk volt Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Adásunk második részében a Portfolio AI in Business 2026 konferenciáról jelentkezünk. Az AI-fejlesztések ma már nem merülnek ki látványos pilotokban: az a lényeg, mennyire szolgálják az üzleti célokat, mennyire mérhető a hatásuk, és hogy a szervezet képes-e gyorsan tanulni, majd ennek alapján újratervezni. Erről beszélgettünk Turny Ákossal, a Boston Consulting Group igazgatójával.

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Olajválság, Magyarország – (01:53)
• Mesterséges intelligencia – (12:04)

Címlapkép forrása: Shutterstock

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az iráni háborúról volt szó. Először arról, hogyan állnak most a harci felek három héttel a konfliktus kirobbanása után, és miért kérhetett segítséget szövetségeseitől és Kínától Donald Trump a hormuzi szoros felszabadításához. Vendégünk volt Ács Bence a Portfolio Globál rovatának elemzője. Az adás második részében Trump mozgásterét vizsgáltuk a háború elhúzódása tükrében. Mik az elnök belpolitikai küzdelmei a több hetesre elhúzódó harcok közepette? A témában Győri Gábor a Policy Solutions vezető elemzője volt a vendégünk.

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Iráni háború, Trump segítséget kér – (01:24)
• Trump helyzete – (13:02)

Kép forrása: Roberto Schmidt/Getty Images

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Komoly drágulást hozhat a mezőgazdasági termékek árainak tekintetében is a több mint két hete tartó iráni háború. Ennek okai a műtrágyagyártásban beállt termelési és szállítási zavarok. A témát Braunmüller Lajossal az agrárszektor főszerkesztőjével jártuk körbe. A műsor második részében arról volt szó, hogy van már olyan szakma Magyarországon, mellyel bruttó négymillió forintot lehet keresni havonta. Hogy melyek ezek és hogy állunk fizetésekkel más foglalkozások esetén, ezt beszéltük meg Hornyák Józseffel a Portfolio makrogazdasági elemzőjével.

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Műtrágya – (01:25)
• Bérek – (19:59)
• Makronaptár – (37:58)

Kép forrása: Getty Images

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A Honda történelmi veszteséget jelentett be – ilyenre hetven éve nem volt példa. A hír azért is különösen figyelemre méltó, mert jól rávilágít az autóipar egészét érintő problémákra, amelyek részben abból fakadnak, hogy a szektor túl nagy várakozásokat fűzött az elektromos autók gyors térnyeréséhez. A témáról Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzője beszélt. A második blokkban a hamarosan megrendezett SmartMan konferenciáról kérdeztük Ács Istvánt, az Ipar 4.0 – Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnökét, a Targa Consulting ügyvezetőjét. A beszélgetésben szó volt arról is, hogy hol tart jelenleg a hazai ipar digitalizációja és milyen szerepe van az automatizációnak a vállalati működésben. A műsor harmadik részében a friss ipari adatokat elemeztük Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével. Arról is beszéltünk, hogy a közel-keleti feszültségek milyen hatással lehetnek a magyar ipari kibocsátásra, és milyen forgatókönyv rajzolódhat ki akkor, ha a külső konjunktúra kedvezőbb irányba mozdul.

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Az autóipar dilemmái – (01:46)
• SmartMan konferencia – (11:52)
• Ipari adatok – (23:20)
• Tőkepiaci kitekintő – (29:34)

Kép forrása: Getty Images

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A közel-keleti háború legújabb fejleményei kapcsán megnéztük, hogy az energiahordozók szállítása szempontjából stratégiai Hormuzi-szorosnál elmérgesedő helyzetnek milyen azonnali és továbbgyűrűző hatásai lehetnek az energiaárakra és a világgazdaságra a konfliktus elhúzódásának függvényében. A témáról Csicsmann Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárával, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk. A műsor második felében az iráni konfliktus Magyarország hitelminősítésére gyakorolt hatásairól volt szó. Vajon fennáll-e a veszély, hogy a 2022-es energiakrízishez hasonló helyzet alakul ki és ezáltal meginog a magyar államháztartásba vetett bizalom, és esetleg veszélybe kerül-e az ország hitelminősítői besorolása? Erről kérdeztük Szabó Dánielt, a Portfolio elemzőjét.

Főbb részek:

• Intro − (00:00)
• Mennyire fájhat a hormuzi lezárás? − (02:10)
• Magyarország és a bóvli minősítés réme − (17:20)

Kép forrása: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Természetesen arról volt szó, hogy 2022 után ismét ársapkával találkozhatunk a benzinkutakon: a benzin és a gázolaj árát rögzítette a kormány, vagyis ársapkát vezet be, amelynél drágábban a kutak nem adhatják az üzemanyagot.
 A plafon benzinnél 595 forint, dízelnél 615 forint. A kérdés már csak az, milyen következményekkel jár mindez: hogyan változhat a fogyasztás, mekkora lehet a forgalom a benzinkutaknál, és bírják‑e majd a kutak működés szempontjából ezt az új helyzetet? Ennek jártunk utána Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértőjével.

A folytatásban arról volt szó, hogy milyen hatással van a közel-keleti konfliktus a mezőgazdaságra. Mert hogy hatással van, az biztos. Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével a Portfolio Agrárium 2026 konferencián interjúztunk.

Főbb részek:

• Intro – (00:00)
• Spórolást kérnek a benzinkutak – (01:52)
• Iráni háború és magyar mezőgazdaság – (08:42)

Kép forrása: Shutterstock

See omnystudio.com/listener for privacy information.