Háborúban vagy mulatságban mutatja meg egy nép, milyen is valójában, úgyhogy a Magyarságkutató Intézet feladatát vállaltuk magunkra, amikor Bartókként és Kodályként alámerültünk a bulik világába az idősek otthonától a lakodalmakig azért, hogy végre rögzítsük, mi is a magyar. Eszerint a szánkat használjuk a legtöbbet, még mulatozva is azon tépjük magunkat, hogy ki visz majd haza, és ha véletlenül belebotlunk a boldogságba, azonnal búcsúzni akarunk tőle. Itt vannak azok az elpusztíthatatlan slágerek, amelyeket már apáink is énekeltek és unokáink is ezeket gajdolják majd, mert úgy elmaradhatatlanok a magyar bulikból, mint a misékről az "Agnus Dei".

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A top ten a "Régen minden volt - Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai" című könyvünkben olvasható:

Kitörő örömre leljetek, mert ha nem is borult narancsligetbe Magyarország, de meghirdettük a lázadás évét: a legemlékezetesebb rendszerváltás utáni magyar kampánydalokat listáztuk kapucnis pulcsiban, vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal, igen, igen, a HVG publicistájával a gáton. Három évtizeden át robogtunk végig, olyan tempóban, hogy Budapest csak kapkodta a levegőt. 

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A kedves hallgató vajon ma elsétált egy sorozatgyilkos mellett? Bárhol lehetnek, de mi, a potenciális áldozatok elég ritkán tudjuk meg, kik ők – ha meg mégis, az már rég késő. A sorozatgyilkosok pszichológiai-kriminológiai vizsgálata az 1970-es évek közepén kezdődött, gyakorlatilag a mai napig is tart. A különböző belső indíttatásból embertársaikat módszeresen ölő figurák történetei Dürrenmattól Süskinden át Murakami Harukiig megérintették a magas irodalmat is, de igazán népszerűvé a filmvásznon váltak. A legjobb sorozatgyilkosfilmeket listázó összeállításunk talán magyarázatot ad arra, miért babonázta meg a kultúránkat ez a toposz, és próbálunk válaszokat keresni egy olyan miértre, amire a valószínű válasz: csak.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A top ten a "Régen minden volt - Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai" című könyvünkben olvasható:

Azt nem tudjuk, hogy Krisztus nevetett-e, de Umberto Eco (1932-2016) biztosan rengeteget. Az olasz középkorász és szemiotikus úgy lett a 20. század második felének egyik legkomolyabb tudósa, hogy alapelve volt: "ne vedd magad komolyan", és hirdette, a vécén gondolkodik, míg a konferenciákon inkább alszik. Aztán mikor tudósként unni kezdte magát, ahelyett, hogy lelépett volna egy kubai táncosnővel, regényírásba fogott. Az 1980-ban megjelent "A rózsa neve" az irodalomtörténet egyik legnagyobb bestsellere lett. Umberto Eco életművéről Klaniczay Gábor középkorásszal beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Baranyi Tamás

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Nincs másik műfaj, amely annyira telibe kapta volna a magyar néplelket, mint a mulatós zene. Ami a franciáknak Baudelaire, Rimbaud, Verlaine, az a magyaroknak Fásy Ádám, Bunyós Pityu és Sláger Tibó. Még akkor is így van, ha őszintén szólva egyáltalán nem látjuk, mire mennek a bögrerészeg franciák a saját triójukkal, elvégre aligha lehet a Montmartre éjjel-nappali boltjaiban vásárolt dobozos sört fogyasztva, hajnali kettőkor lyukas zokniban Rimbaud-ciklusokat nótázva hazatántorogni. Ezzel a fölvetéssel el is kerültük az öngyarmatosítás vádját, hiszen tudattuk, a mulatós hármas munkásságának társadalmi hatása messze felülmúlja a jó sajtójú rímelőkét. Pusztító tízesünk a csipkés kombinétól a didiig halad, hogy végül megpihenjen az örökkévalóságban. A magyar mulatós kánon sarokköveit listáztuk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A top ten a "Régen minden volt - Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai" című könyvünkben olvasható:

A "Nyugat" szerkesztőségében nem volt annyi zseni, mint a Pintérek között. Legyen szó Attiláról, Béláról, Sándorról vagy Tiborról, mindig az adott szakma legjobbjait adják a Pintérek, úgyhogy a magyar zsenik génállományát vizsgáló Czeizel Endrének való kutatási feladat lett volna a Pintérek genealógiája. Azért mi is megpróbáltuk a legjobbat nyújtani, ha nem is ostromoltuk a tökéletest Akhilleuszként, hiszen ahhoz Pintérnek kellett volna születnünk. A 10 legjelentősebb Pintért méltattuk, köztük persze a lovasszínházak Bertolt Brechtjét, Pintér Tibort.

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A magyar televíziótörténet emblematikus pillanatait listáztuk, így természetesen emlékeztünk arra is, amikor a TV2 olyan mélyre süllyedt a szórakoztatásban, ahol még Havas Henrik is valóságos Thomas Mann-nak tűnt, nagy humanistának, az antik-zsidó-keresztény kultúra őrének. Tíz felejthetetlen pillanat az MTV hasast vágó díszletmunkásától Damon Hill eltűnéséig.

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

A zsíroldásban nem volt akkora forradalom, amekkorát Tóta W. Árpád levezényelt az újságírásban azzal, hogy a "szart" szarnak, a "faszokat" fasznak kezdte el nevezni, és nemcsak odamondogatott, hanem mindig volt valami gondolatiság az anyázásban: "ragadd meg a gondolatot, és a szavak követni fognak", ahogy a szép emlékű Cicero mondta, mikor Medgyessy Pétert próbálta felkészíteni a Dagobah-rendszer valamelyik elfekvőjében. Még 2016-ban beszélgettünk az Index.hu egykori és a HVG.hu mostani publicistájával, az "Eljövetel" című profetikus stílusparódia-kötet szerzőjével, hogy rendezzük végre közös dolgainkat.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Szentestei adásunkban az emblematikus karácsonyi filmeket listáztuk a penetránsan aljas, altesti Mikulás-történettől, a 2003-as "Tapló Télapótól" a véres slasher horroron, az 1974-es "Fekete karácsonyon" át az igazán cukros, nyugodt szívvel ajánlható alkotásokig, mint amilyen Frank Capra, az "amerikai álom" rendezőjének 1946-os klasszikusa, "Az élet csodaszép", amely olyan, mint egy kályha, amelyhez nemzedékek járnak már melegedni, és persze, hogy ez a film volt Alf, a földönkívüli kedvence is.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

Gondolkoztunk, hogy az ünnepekkor mit is adhatnánk nektek, úgyhogy a plázákból és a kívánságműsorokból elmaradhatatlan karácsonyi dalokról beszélgettünk, miután előtte egy hétig tojáslikőrben áztattuk a hajunkat, hogy úgy nézzünk ki, mint George Michael a "Last Christmas" klipjében.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: