Orbán Viktor miniszterelnök elhíresült 2013-as nagyinterjúja szerint a futball olyan, mint a bográcsgulyás: „folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész”. Lehet, hogy az arab olajmilliárdokkal fűtött klubok így működnek, de egyelőre a magyar gulyásfoci rendre odaég (legutóbb a Feröer-szigeteki, munka után focizó amatőrök ellen zakózott 0-3-ra a kirakatcsapat Ferencváros), hiába öntöttek már bele annyi pénzt, amennyiből rendbe lehetne tenni az egész magyar oktatást. De inkább abba a Puskás Akadémiába nyomják a pénzt, amelynek csapata 2018-ban elérte, hogy tíz idegenlégióst küldjön pályára egy NB I-es mérkőzésen. A „felcsúti futballcsoda” persze az egész NER állatorvosi lova, hogy micsoda anomália ennek a klubnak az első osztályú szereplése, annak érzékeltetésére talán csak elég annyit mondanunk, hogy egyetlen ehhez hasonló esetet ismerünk: Ceausescu szülőfalujának csapata rakétázott a negyedosztályból az élvonalba, és kapott akkora stadiont, amelybe háromszor belefért a település lakossága. Az Orbán-rendszer gulyásfocijáról Pető Péter hírlapíróval és regényíróval, a 24.hu főszerkesztőjével beszélgettünk.